Hogy kerülnek kazettás bombák Ukrajnába?

Frank-Walter Steinmeier német elnök vasárnap kijelentette: a jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az Egyesült Államokat abban, hogy kazettás lőszereket szállítson az ukrán hadseregnek.

A német vezető a ZDF német tévécsatornának adott interjúban egyúttal védelmébe vette hazája hivatalos álláspontját, miszerint nem támogatja a szóban forgó fegyverek leszállítását.

Steinmeier leszögezte:

„Ha Ukrajnának többé nem lesznek eszközei ahhoz, hogy megvédje magát, vagy ha azok, akik segítik őt abban, hogy megvédje magát, felhagynak ezzel a segítséggel, az Ukrajna végét jelenti”.

Az Egyesült Államok pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, egyebek között kazettás bombákkal. A kazettás lőszer a bevetéskor számos apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást és a járulékos veszteségeket. Washington döntése heves nemzetközi vitát váltott ki.

Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, és a vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.

Steinmeier vasárnap emlékeztetett arra, hogy külügyminiszterként ő írta alá ezt a megállapodást Németország nevében. Ugyanakkor aláhúzta: „kétség sincs afelől (…), hogy ki az agresszor és ki az áldozat, és hogy ki kell állnunk az áldozatok mellett”.

Ha a harcok után visszatér ezekre a területekre a lakosság, nagyon súlyos sérüléseket okozhatnak ezek az alig észrevehető kis eszközök, melyek akár a napsütéstől is felrobbanhatnak – többek között erről beszélt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 Híradójában a mintegy száz országban betiltott fegyvertípusról.

Világszerte egyre nagyobb a botrány amiatt, hogy az Egyesült Államok úgy döntött: kazettás lőszereket küld Ukrajnának. Ezeket a fegyvereket a világ mintegy száz országában betiltották, ugyanis rengeteg ember halálát okozhatja. Ez az oka annak is, hogy több NATO-tagállam sem nézi jó szemmel Joe Biden amerikai elnök döntését.

A legnagyobb probléma ezekkel a „szóró lőszerekkel” az, hogy

ezek a minibombák, amelyekből egy-egy 155 mm-es tüzérségi gránát több tucatot, egy Himars-rakétának akár száznál is több darabot tartalmaz, egy része befullad

– így jellemezte a kazettás lőszereket Kaiser Ferenc az M1 Híradójában.

Az amerikaiak azt állítják, hogy az ő lőszereik esetében ez 2,5-3 százalék, amit nyugodtan megszorozhatunk 3-4-gyel. Ennél nagyobb baj az, hogy az oroszok és ukránok által használt, zömmel szovjet eredetű lőszereknél jóval nagyobb, 40 százalék a befulladt mélybombák aránya. Ezek a szanaszét heverő bombák

úgy néznek ki, mint egy kis májkrémes konzerv és szanaszét hevernek. Ha beléjük rúg valaki, ráhajt egy gépkocsi vagy csak erősebben megsüti a nap, felrobbanhatnak.

Így akár évekig szennyezhetik a területet, ahol bevetetették őket – mondta el a szakértő.

Ezeket a bombákat élő erő ellen használják, nagy területen, első sorban az ellenség lövész katonáit igyekeznek megsemmisíteni. Ha a harcok után visszatér ezekre a területekre a lakosság, nagyon súlyos sérüléseket okozhatnak ezek az eszközök – tette hozzá.

Nem győzik lőszerrel

Kérdésre válaszolva a Kaiser elmondta: ráadásul az amerikaiak valószínűleg nem a legfrissebb készleteiket fogják átadni, hiszen már az Egyesült Államokban sem gyártanak ilyen típusú eszközöket. Növekedhet a fel nem robbant lőszerek mennyisége.

Azokra a sajtóban megjelent információkra reagálva, miszerint Amerika azért küld kazettás bombákat, mert a NATO-tagok kifogytak a 155 mm-es lőszerekből, Kaiser kifejtette: mind a Himars-rakéták, mind a 155 mm-es tüzérségi gránátok esetében nagyon komoly készleteket adtak át eddig is Ukrajnának. Bár a gyártást mindenki fokozta, s még

az Egyesült Államok is 3-400 százalékkal növelte a háború előttihez képest a 155-ös tüzérségi lőszerek, gránátok gyártását, „ez még mindig nem elég,

pótolni kell az Ukrajnának átadott mennyiséget is”. A kazettás lőszerekből viszont nagy mennyiség van raktáron.

Washington, mivel

sem Ukrajna, sem Oroszország nem csatlakozott korábban a kazettás bombák felhasználását tiltó egyezményhez,

így Ukrajnát meg tudja segíteni, s a szállítással sem sért nemzetközi egyezményt – hangzott el az M1 Híradóban.

A „gyengeség bevallásának” minősítette az orosz védelmi tárca szombaton azt az amerikai döntést, amelynek értelmében az Egyesült Államok kazettás bombákat és lőszereket szállít Ukrajnának, és úgy vélte, hogy a lépés cinkossá teszi Washingtont azokért a halálesetekért, amelyeket ezek a fegyverek a civil lakosság körében okoznak.

„A kazettás fegyverek szállítása a reménytelenség jele és a gyengeség bevallása az állítólagos ukrajnai ellentámadás kudarcának összefüggésében” – áll a tárca szombaton kiadott közleményében.

Az orosz kormányzat elítélte „a jelenlegi ukrán vezetés agóniájának meghosszabbítására irányuló kísérletet, amelynek során nem törődnek e bombák polgári áldozataival” sem,

hiszen a fegyverek „vaktában gyilkolnak” a becsapódás előtt vagy után kis robbanótölteteket szétszórva.

„Kazettás lőszereket szállítva Washington ténylegesen bűnrészes lesz a használatukban, és teljes mértékben osztozik a robbantások okozta halálesetek miatti felelősségben, beleértve az orosz és ukrán gyerekekét is” – írta a tárca.

Ezeket a fegyvereket számos országban tiltják, elsősorban európai államokban, amelyek részesei a 2008. évi Oslói Egyezménynek, amelyet sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Ukrajna nem írt alá.

A használatuk igen vitatott, mert az általuk szétlövellt robbanószerek miatt túl sok polgári járulékos veszteséggel járnak.

Joe Biden amerikai elnök egy előző napi televíziós interjúban elmondta, hogy a kazettás lőszerekről hozott döntés „nagyon nehéz” volt, de „jó lépés volt, amelyet meg kellett tenni”. Elmondta: az Egyesült Államok kifogyóban van hagyományos lőszerekből, ezért szállít átmenetileg kazettás lőszert Ukrajnának.

Az oroszok korábban többször vetettek be ilyen fegyvert a háborúban, amely nagy nemzetközi felháborodást váltott ki.

Az Egyesült Államok vezetése hajlik arra, hogy kétes megítélésű, sokak által egyszerűen csak kegyetlennek nevezett kazettás bombákat adjon át Ukrajnának – írja a CNN kormányzati forrásokra hivatkozva.

A név nélkül nyilatkozó tisztviselők azt mondták, Bidenék hamarosan meghozzák a döntést, és a fegyverek már a jövő hónapban a frontra kerülhetnek a legújabb katonai segélycsomag részeként.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államok számos európai szövetségese, például Németország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság is kiáll amellett, hogy betiltsák a kazettás bombák mindennemű használatát, főleg a civil lakosság ellen.

Az amerikaiak egyébként nem használnak ilyen robbanótölteteket tartalmazó bombákat, azokat már 2016-ban kivonták a forgalomból, korábban viszont Afganisztánban és Irakban is bevetették.

Katonai szakértők azért érvelnek a kazettás bombák átadása mellett, mert ebből nagy mennyiség áll rendelkezésre az amerikai hadsereg raktáraiban, és igen komoly pusztításra képes, igaz, a városharcban a legkevésbé sem hatékony, ugyanis nem képes betonépületek, fedezékek, bunkerek pusztítására. Nem véletlen tehát, hogy leginkább a civil lakosság ellen vetik be.

A kazettás bombát egy belső váz és egy külső vékony héj alkotja, a bombán belül, mint egy borosüvegtartóban van sok-sok kis fakk, melyekben rengeteg apró minibomba található. Amikor ezt a repülőgép leoldja – de lehet tüzérségi lőszer is ilyen kialakítású vagy akár rakétasorozatvetőnek a harci része is –, és eléri a beállított magasságot, vagy a lövedéknél, amikor az időzítő eléri azt a pillanatot, hogy megfelelő magasságban legyen a célpont fölött, akkor a külső héj leválik, és a bent lévő temérdek apró robbanótöltet hatalmas területen szétszóródik – mondta a bombával kapcsolatban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki hozzátette, ez kifejezetten élőerő elleni fegyver.