Hivatalosan is megnyitott a Bálványosi Szabadegyetem Tusnádfürdőn

A keddi táborfoglaló és az első koncertek után szerdán hivatalosan is elkezdődtek a szakmai programok és beszélgetések Tusványoson. A pódium-beszélgetések kiemelt témája a béke. Orbán Viktor miniszterelnök szombaton tart előadást.

Hivatalosan is megnyitott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdőn. A rendezvénysorozat idei mottója: „A béke ideje”, ami az orosz-ukrán háborúra utal.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár ismét kiállt a fegyverszünet és a béke mellett. Potápi Árpád János úgy fogalmazott: a magyaroknak nincs más alternatíva, csak a béke. Egyúttal a kárpátaljai magyarság fizikai megmaradásának fontosságát hangsúlyozta, és biztosította őket az anyaország támogatásáról.

„Kiállunk a kárpátaljai magyarok mellett. Minden eddigi segítséget, és ami kell, ezután is megadunk ahhoz, hogy a magyar intézmények, a magyar egyházak, a magyar szervezetek működni tudjanak, az önkormányzatok működni tudjanak. Egyébként ezt nem most kezdtük el, hiszen a 2010-es évek folyamatosan ennek jegyében zajlottak, de ezt most megerősítve tesszük” – fogalmazott Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Oroszország viseli a felelősséget a háborúért és annak jogi következményeit a jövőben is viselnie kell – erről az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszélt.

Németh Zsolt azt mondta: Magyarország nem hisz a háború katonai megoldásában, ezért a békediplomácia útját választotta, és ki szeretne maradni a konfliktusból.

„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne álljon elő egy olyan helyzet, hogy Magyarország indokolt módon ki akar maradni ebből a háborúból, és mégis a vesztesek oldalára sorolják. Ezért Magyarországnak fontos, hogy világossá tegye, hogy egyértelműen elítéljük Oroszország katonai agresszióját” – szögezte le Németh Zsolt.

Az európaiság elválaszthatatlan a kereszténységtől, mégis, most a fogyasztói társadalom diktál, a család elleni támadások pedig a civilizációs alapértékek elleni támadások – mondta a Szeged-Csanádi megyéspüspök a lengyel Wacław Felczak Alapítvány beszélgetésén. Kiss-Rigó László hangsúlyozta: az identitás megőrzéséhez fontos a keresztény értékek hiteles bemutatása és védelme.

„A veszély pedig most  az Európa nagy részében, főleg nyugati részében, hogy identitásvesztés következtében kvázi szellemi-lelki öngyilkosságot követ el Európa, az európai társadalmak nagy része. Ezzel szeretnénk mi immunitást mutatni ezzel szemben” – mondta Kiss-Rigó László.

A nemzetpolitika és a magyarság összetartozásának erősítése is cél a rendezvényen.

Az M4 Sport csatornaigazgatója elmondta, az MTVA és a kormány évek óta dolgozik azon, hogy a magyar sportsikereket a határon túli magyaroknak is megmutathassák. Székely Dávid kiemelte, minden feltétel adott, hogy a magyar labdarúgó válogatott mérkőzéseit és 2032-ig a magyar sportolók olimpiai szereplését a külhoni magyarok is élőben láthassák.

A vasárnap hajnalig tartó rendezvényen csaknem ezer előadó vesz részt és a harminc helyszínen több mint ötszáz program közül választhatnak a látogatók. Orbán Viktor miniszterelnök idei tusványosi beszédét szombaton délelőtt fél tizenegytől tartja.

A Magyarországgal szomszédos országokban is földrajzi korlátozás (geoblocking) nélkül láthatják a kábeles előfizetők a közmédia M4 Sport csatornáján az év legfontosabb sporteseményét, az egy hónap múlva kezdődő budapesti atlétikai világbajnokságot – jelentette be szerdán az erdélyi Tusnádfürdőn a csatornaigazgató.

Székely Dávid a 32. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor Magyar sport magyarul – Külhoni sportközvetítések: akadályok és lehetőségek című pódiumbeszélgetésén rámutatott: a magyar kormány és a közmédia kitartó munkája fekszik abban, hogy egyre bővül a külhoni magyarok számára is közvetített sportesemények köre.

Ezek közül kiemelte, hogy a kábeles előfizetők 2032-ig a környező országokban nézhetik az M4 Sporton a magyarok olimpiai szereplését, jelen pillanatban a vizes világbajnokságot, valamint a jövőben Erdélyben és Felvidéken a nemzeti labdarúgó-válogatott összes mérkőzését, a 2024-es és 2028-as labdarúgó Európa Bajnokságot. A csatornaigazgató kiemelte, hogy a világ minden pontján kódolatlanul elérhetőek a nemzeti bajnokságok és kupák közvetítései.

Székely Dávid hangsúlyozta: a cél az, hogy a lehető legtöbb sportközvetítést eljuttassák a határon túli magyarokhoz is, megmutassák az összes magyar sikert, amelyre büszkék lehetnek.

Mint beszámolt róla: több fronton folyik a küzdelem. Emlékeztetett, hogy a kormány első körben az Európai Bizottságot próbálta meggyőzni arról, hogy ez egy uniós szabályozást igénylő, nemcsak magyarokat érintő, emberi jogi kérdés, de Brüsszel nem volt partner a rendezésben. Az MTVA pedig közvetlenül az Európai Műsorsugárzók Uniójával (EBU) és a szomszédos országok közmédiáival, továbbá a közvetítési jogtulajdonosokkal egyeztet, de ezen a súlyosan piaci érdek vezérelte területen nagyon nehezen lehet bármilyen előrelépést elérni. Székely Dávid szerint ezért az elmúlt 8 évben elért eredmények sikertörténetként értelmezhetők.

Németh Zsolt szerint „recseg-ropog” a jelenlegi világrend, a jövő új világrendjét pedig az fogja alapvetően befolyásolni: miként viszonyul Oroszországhoz a nemzetközi közösség.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egy szerdai pódiumbeszélgetésén elemezte az orosz-ukrán háború kapcsán kialakult helyzetet és a magyar diplomácia mozgásterét.

Mint kifejtette: a jelenlegi világrend az ENSZ 1945-ös alapokmányán alapul, amelyben alapvető jogelv a szuverén nemzetek egyenlősége, nemzetközi béke és biztonság szolgálata, a jólét erősítése, és az emberi – közük a kisebbségi – jogok garantálása. Ezt a struktúra azonban most „recseg-ropog”, mert Oroszország, amely a Biztonsági Tanácsnak is tagja, lábbal tiporja az ENSZ alapokmányában rögzített elveket – tette hozzá.

Ha megbüntetik Oroszországot, akkor az ENSZ nincs többé. Ha nem, akkor az ENSZ saját alapelvét rúgja fel – vázolta a dilemmát a külügyi bizottság elnöke. Rámutatott: Magyarország következetesen elítélte az orosz agressziót és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. Ennek jegyében – igaz, hogy nem fegyverrel, de – üzemanyaggal, egészségügyi tisztek kiképzésével segítséget is nyújt Ukrajnának. Másfelől a háborút nem lehet ürügyként elfogadni az Ukrajnában élő nemzeti közösségek diszkriminálására, és Ukrajnának tudnia kell, hogy a Nyugat felé Közép-Európán keresztül vezet az útja. Úgy értékelte, meg kell találni az egyensúlyt a politikai kommunikáció és Magyarország stratégiai célkitűzései között.

Szerinte fantasztikus diplomáciai siker, hogy a szankciós politika a lehető legkevésbé sújtja az országot, miközben Magyarország tíz szankciós csomagot megszavazott. Más kérdés, hogy Brüsszel úgy állítja be, mintha mindegyiket megvétózta volna – jegyezte meg. Németh Zsolt úgy vélekedett: a vilniusi csúcson megfogalmazott NATO-politika, amely Oroszországot fenyegetésként nevezte meg, de Ukrajna NATO-csatlakozását a háború befejezésének feltételéhez kötötte, konvergál a magyar állásponttal. Szerinte a nemzetpolitikai célok érvényesítésnek fontos előfeltétele, hogy Magyarország a szomszédságát „amennyire lehet” maga mellett tudja tartani és kiemelten kezelje közép-európai szövetségi rendszerét.

Boris Kálnoky, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány médiaiskolájának vezetője a pódiumbeszélgetésen úgy vélekedett: semmi értelme a további vérontásnak, mert a frontvonal bemerevedett, a haditechnika mindkét fél számára lehetetlenné teszi az áttörést, ha pedig mégis folytatják a háborút, akkor ennek politikai okai vannak. Szerinte az Európai Uniónak nem érdeke átvenni a mérsékelt, kiegyensúlyozott magyar álláspontot, mert a háborús helyzetet most kihasználhatja arra, hogy egyfajta szövetségi államrendszerbe kényszerítse a tagállamokat. Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője megállapította: az orosz agresszió közelebb tolta Ukrajnát a NATO-hoz, illetve politikai értelemben a Nyugathoz. Úgy vélte, bár most nincs sok esély a tűzszünetre, a béke megteremtése nehezen képzelhető el Oroszország biztonsági érdekeinek figyelembe vétele nélkül.