Fogy a levegő Ursula von der Leyen körül

Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottságban, amely hivatali idejéből még majdnem egy év van hátra, egyre több vezető beosztású személyiség „ugrik ki.”

Bizalmatlanság, központosítási törekvések, technokrata szemléletmód – ezek jellemezték sokak szerint az elmúlt években Ursula von der Leyen vezetési stílusát az Európai Bizottság élén. Miközben az EU-nak most határozottan stabil vezetésre volna szüksége, az látszik, hogy egyre többen fordítanak hátat az a bizottsági elnöknek, aki viszont az újabb öt éves megbízatással kacérkodik.

A múlt héten a bizottság ügyvezető alelnöke jelentette be, hogy hazatér, és újra belpolitikai vizekre fog evezni. Azok, akik továbbra is betöltik pozíciójukat, gyakran fogalmaznak meg éles kritikát a volt védelmi miniszter politikájával szemben – írja a Politico.

Eközben von der Leyen jövőjéről is találgatások folynak, azt rebesgetik ugyanis, hogy az EU legbefolyásosabb intézményének vezetője egy második ötéves ciklusra is pályázni készül.

Az EU-nak ugyanakkor most stabil vezetésre lenne leginkább szüksége. Az európai gazdaságok a várható infláció okozta bénító nyomással néznek szembe, miközben a politikai elit a növekvő migrációval és az Ukrajnában zajló háborúval is küzd.

Az elmúlt hetekben igencsak felfordult a Bizottsága élete. Múlt csütörtökön Frans Timmermans – aki 2019-ben lemaradt a bizottsági elnöki posztról, de most ügyvezető alelnökként működik – jelentette be, hogy Mark Rutte kormányának összeomlását követően indulni kíván Hollandia miniszterelnöki posztjáért.

Margrethe Vestager, von der Leyen másik ügyvezető alelnöke pedig az Európai Beruházási Bank év végén megüresedő vezetői posztjára áhítozik. Ez egyébként arra késztette von der Leyent, hogy rideg hangvételű levelet adjon át a dán biztosnak, amelyben arra figyelmeztette, hogy kerülje az összeférhetetlenséget.

Mariya Gabriel, az EU innovációs és kutatási biztosa már felmondott. Visszatért Bulgáriába, hogy a külügyminiszteri posztot töltse be.

Mások is a Brüsszelen túli életet tartják szem előtt. Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos egyre több időt tölt szülőföldjén, Lengyelországban, ami uniós feladatainak rovására megy kritikusai szerint.

Az Európai Bizottság szóvivője mindenesetre elutasította azt a feltételezést, hogy a távozások sorozata aláássa von der Leyen tekintélyét.

De vajon mi állhat a bizottság fokozatos széttöredezésének hátterében? Egyesek szerint az elnök vezetési stílusa a kezdetektől fogva bosszantotta néhány kollégáját. Miközben nemzetközi hírnévre tett szert az ukrajnai háborúra adott uniós válaszlépések irányításával, központosítási törekvései elidegenítették saját brüsszeli biztosaitól.

A döntéseket zárt ajtók mögött hozta meg, csupán egy szűk tanácsadói körrel. A biztosok gyakran úgy érezték, hogy kizárják őket, még akkor is, ha egyes kérdések csak közvetett módon érintették tárcájukat.

„Nem éppen a kollegialitás megtestesítője. Nagyon sok témában a biztosok a médián keresztül kell, hogy informálódjanak” – mondta von der Leyenről egy névtelenséget kérő bizottsági tisztviselő.

Az elkeseredettség egy másik forrása, hogy májusban, az Európa Tanács reykjavíki csúcstalálkozóján bejelentette, hogy az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex együtt kíván működni az Egyesült Királysággal a migráció ügyében.

Von der Leyen egyedül kötötte meg az alkut, így nemcsak a biztosai, hanem más uniós kormányok előtt is homályosak maradtak a részletek.

Vannak, akik szerint von der Leyen problémája az, hogy nem ismeri jól saját biztosait, és így nem tudott egységes csapatot sem kialakítani, sokkal inkább úgy vezette a bizottságot, mint egy Németországból érkező technokrata, akit német tanácsadók vesznek körül.

Az európai parlamenti képviselők újabb ötéves megbízatásra való megválasztása szűk egy év múlva esedékes, Ursula von der Leyen pedig továbbra sem nyilatkozott arról, hogy belevágna-e egy újabb ciklusba, bár a német kormány támogatná ebben. De a NATO főtitkári posztjával is kapcsolatba hozták, amely Jens Stoltenberg megbízatásának 2024 októberében esedékes lejártával megüresedik.

Bárki is vezesse a bizottságot a következő ciklusban, komoly kihívásokkal kell majd szembenéznie. Ott van például Ukrajna csatlakozásának ügye, mely elképzelést von der Leyen is támogatta, vagy épp a következő uniós költségvetésről szóló tárgyalások irányítása.

Az eddigi próbálkozások mind elbuktak arra nézve, hogy nyilvánosságra kerüljön az Európai Bizottság elnökének és a Pfizer igazgatójának titkos levelezése. A vakcinabotrány körüli ügy újabb fejleményeként Ursula von der Leyen mentelmi jogát is elveszítheti.

Beperelte Ursula von der Leyent egy belga lobbista, korrupcióval vádolva az Európai Bizottság elnökét. A vakcinabotrány ügyében az Európai Unión belül is vizsgálódnak, ám az uniós tisztségviselők foggal-körömmel védik a német politikust. Azzal ugyanakkor, hogy Frédéric Baldan egy belga bírósághoz fordult, Ursula von der Leyen mentelmi joga komoly veszélybe került.

Brüsszel a koronavírus-járvány kirobbanását követően, 2020-ban 35 milliárd dollár értékben kötött szerződést 1,8 milliárd adag koronavírus elleni Pfizer–BioNTech-oltóanyag megvásárlásáról az amerikai–német gyógyszergyártó céggel. 2021 áprilisában a The New York Times amerikai napilap arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen és az amerikai Pfizer igazgatója, Albert Bourla olyan sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a gyógyszercéget hatalmas haszonhoz juttató vakcinabeszerzési megállapodást. A szerződés megkötésének idején, 2020 decemberében pedig az elnök asszony férje, Heiko von der Leyen az Orgenesis nevű gyógyszergyártó cég igazgatója lett, amely szorosan együttműködik a Pfizerrel.

Az amerikai lap cikkének megjelenése után egy újságíró megpróbált nyilvános hozzáférést kérni a szöveges üzenetekhez, s amikor ezeket nem kapta meg, az uniós ombudsmanhoz fordult. Az uniós szerv a hivatali visszaélés tényállását állapította meg, és az üzenetek utáni szélesebb körű kutatásra szólított fel, ám mindeddig hiába. Az Európai Számvevőszék, az unió költségvetési ellenőrző szerve szintén arról tanúskodott, hogy a vakcinabeszerzésre vonatkozó előzetes tárgyalásokról írt szeptemberi jelentéséhez nem kapta meg a kért információkat az Európai Bizottságtól. Mindezek után tavaly év végén az Európai Unió független szervezete, az Európai Ügyészség indított vizsgálatot a vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban.

Az európai intézményekhez akkreditált belga lobbista pedig most úgy döntött, hogy személyesen is üldözni fogja Von der Leyent, mivel úgy véli, hogy a feltételezett bűncselekmény aláásta a Belgiumba vetett közbizalmat. 

A lobbista szerint az EB elnöke megsértette az európai uniós szerződéseket is, és túllépett hatáskörén a tagállamok, köztük Belgium nevében. Az uniós országok ugyanis a bizottságot, és nem Von der Leyent egymagát bízták meg a közös vakcinabeszerzés lebonyolításával.

Frédéric Baldan szerint az EB elnöke megsérti a belga alkotmányban rögzített jogokat, ha közszereplőként nem hozza nyilvánosságra az sms-eket. Ha pedig arra hivatkozna, hogy a Pfizer-igazgatóval folytatott beszélgetései magánjellegűek, abból Von der Leyen és Albert Bourla intim viszonyára lehetne következtetni, amivel súlyos összeférhetetlenség állt volna fenn a szerződés megkötésekor – érvel a lobbista.

Baldan panaszában utal arra a különleges kiváltságra is, amelyet a Pfizer az EU vakcinabeszerzőjeként kapott: 2022-ben, a Belgiumba szállított 40,4 millió koronavírus elleni oltásból 27,9 millió a Pfizertől származott. A belga állampolgár ötvenezer eurót kér az erkölcsi kárért, amelyet az EB elnöke okozott.