Ezért halad lassan az ukrán ellentámadás?

Az Egyesült Államok szerint Ukrajna sikereket ér el ellentámadása során, de időre van szükség, mert orosz aknamezők akadályozzák a gyorsabb haladást – jelentette ki kedden Washingtonban Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

„A jelentős ár ellenére az ukránok rendületlenül és megfontoltan haladnak előre, brutális és véres csatákat vívva hazájuk visszafoglalásáért” – mondta Milley újságíróknak nyilatkozva, miután a katonai segélyezést összehangoló Nemzetközi Ukrajna Kontaktcsoporttal egyeztetett.

Elismerte, hogy az offenzíva lassan halad, de az aknamentesítés – mint mondta – időt vesz igénybe.

„Messze van ez a kudarctól” – hangsúlyozta az amerikai tábornok, hozzátéve, hogy még sok küzdelem van hátra.

Úgy fogalmazott, hogy még hosszú, kemény és véres háborúra kell számítani.

Lloyd Austin védelmi miniszter mindenkit biztosított arról, hogy Kijev szövetségesei nem fognak felhagyni Ukrajna támogatásával. „Munkánk folytatódik, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy az ukránok sikert arassanak” – tette hozzá.

Az orosz erők keddre virradó éjjel hat Kalibr típusú robotrepülőgéppel és 36 Sahíd önmegsemmisítő drónnal támadtak délről, a légvédelem az összes rakétát, továbbá 31 támadó és egy felderítő drónt semmisített meg – közölte az ukrán légierő sajtószolgálata.

A Kalibr rakétákat a légierő előzetes információi szerint az Admiral Essen orosz fregattról, a drónokat pedig a megszállt Krím félszigeten található egyik kísérleti telepről indították.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon megerősítette, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Kupjanszk felé összpontosította fő erőit, de az ukrán katonák tartják a vonalat, a donyecki régióban lévő Bahmuthoz pedig az oroszok tartalékokat helyeztek át. „Az ukrán erők továbbra is keleti irányban hajtanak végre feladatokat. A helyzet súlyos, de ellenőrzött” – jegyezte meg a parancsnok. A BBC-nek nyilatkozva – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – Szirszkij elmondta, hogy az amerikai kazettás lőszerek már megérkeztek Ukrajnába, és néhány napon belül készen állnak a bevetésre. A hírportál hozzátette, hogy sajtóértesülések szerint Bahmutnál tervezik bevetni őket.

A Bahmutnál tartózkodó Olekszandr Bakulin ezredes, az ukrán 57. gépesített dandár parancsnoka szintén a BBC-nek elmondta, hogy az ukrán katonák könnyebben tudnak ellenállni az orosz reguláris csapatoknak, mint a Wagner-zsoldosoknak. Szavai szerint nem becsüli alá ellenfeleit, de a reguláris orosz csapatok, amelyekkel most szembenéznek, nem hasonlítanak Jevgenyij Prigozsin Wagner-zsoldosaihoz, akik a gyilkolás kedvéért gyilkoltak. Szerinte az ukrán erők megkísérlik Bahmutot körülzárni. Kiemelte, hogy a támadóműveletek során kevesebb veszteséget szenvednek el, mint amikor egysége egy helyben állva védte a várost. Szavai szerint az előrehaladás bár lassú, mégis hozzájárult a morál javulásához, így a veszteségeket könnyebb elviselni.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi becslése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már több mint 239 ezer katonát veszített el, ebből az elmúlt napon 710-et.

Az orosz parlament alsóháza kedden öt évvel megemelte a katonai rendfokozattal rendelkező tartalékosok szolgálati idejének felső korhatárát. A sorkatonai szolgálat korhatárát már korábban megemelték 27-ről 30 évre.

Az Állami Duma által immár végérvényesen elfogadott – hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló – jogszabály értelmében azok a férfiak, akik szolgálatukat további kötelezettségvállalás nélkül fejezték be, rendfokozatok alapján meghatározott kategóriák szerint 40., 50., illetve 55. életévükig ismét behívhatók. A mostani törvény a tartalékos szolgálati idők öt évvel történő meghosszabbításáról rendelkezik.

Oroszországban egy másik tartalékos erő is létezik, amelynek tagjai a katonai szolgálat végével vállalták, hogy járandóságért rendszeresen részt vesznek kiképzéseken. Ennél a személyi körnél a legmagasabb rendfokozatokkal rendelkezők a 70. életévig hívhatók be szolgálatra, más főtisztek esetében az életkorhatárt 65., valamint az alacsonyabb rendfokozatoknál 60., illetve 55. életévben határozták meg.

A sorkatonai szolgálat korhatárát már korábban megemelték 27-ről 30. életévre.

A szabályozás 2024. január elsejével lép életbe, és az új rendszerre való átállás jegyében 2028. január elsejéig egy átmeneti időt is tartalmaz. A törvényjavaslatot Andrej Kartapolov, a duma védelmi bizottságának vezetője terjesztette elő tavaly novemberben.

Oroszországban egy kedden elfogadott törvénymódosítással a Nemzeti Gárda alá rendelik Grom nevű különleges egységet, amely eddig a rendőrség kábítószer-ellenes osztálya alá tartozott – adta hírül Alekszandr Hinstejn orosz parlamenti képviselő a Telegramon.

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Gárda nehézfegyvereket, például harci helikoptereket és harckocsikat is használhasson.

A hírek szerint a hadsereg megerősítése Vlagyimir Putyin elnök kifejezett kívánsága volt, vélhetően a feloszlatott Wagner-csoport okozta hiány pótlására.

Az orosz hadsereg keddre virradóra megsemmisítette a Krími híd elleni hétfői támadás előkészítéséhez használt ukrán bázisokat – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A szóvivő szerint az éjszaka folyamán végrehajtott, összehangolt támadást „a hétfőre virradóra, vízi drónokkal (távirányítású motorcsónak) elkövetett ukrán terrorakció megtorlásaként hajtották végre”, hozzátéve, hogy a drónok gyártóbázisaként használt. Odessza környéki hajójavító üzem is találatot kapott.

Elmondta, hogy

Mikolajiv és Odessza térségében összesen 70 ezer tonna kapacitású, az ukrán hadsereg ellátását biztosító üzemanyagtárolót semmisítettek meg.

Közlése szerint az orosz hadsereg az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében két kilométert haladt előre, Kupjanszk város irányába.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő napi szokásos sajtóértekezletén kedden azt mondta, hogy Ukrajna katonai célokra használta a gabonaszállítások céljára kialakított fekete-tengeri folyosókat. Ugyanakkor kitért az egyik újságírói kérdés elől, hogy Kijev ezeket a folyosókat felhasználhatta-e a Krími híd elleni hétfői támadásra.

Oroszország hétfőn nem hosszabbította meg a Kijevvel az ukrán gabonaszállításokról az ENSZ és Törökországgal kötött, aznap lejáró fekete-tengeri egyezményt.

Peszkov szerint az orosz hatóságok kezdettől fogva tudták, hogy a Krími híd elleni merénylet mögött Ukrajna áll. A szóvivő így kommentált egyes kijevi nyilatkozatokat, hogy a támadást Oroszország szervezhette meg.

Oroszország légicsapások sorozatát indította Ukrajna-szerte, többek között a déli kikötővárosok, Odessza és Mikolajiv ellen, néhány órával azután, hogy közölte, kilép az ENSZ által közvetített gabonamegállapodásból, mely lehetővé tette az ukrán termékek Fekete-tengeren keresztül történő exportját – számolt be róla a Guardian.

Mikolajivban „elég komoly” tűz ütött ki az egyik „létesítményben” – közölte Olekszandr Szenkevics polgármester a Telegram-oldalon.

A légvédelmet aktiválták Odesszában is, ahol Oleh Kiper, a régió katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy a légvédelmi rendszerek több hullámban visszaverték az orosz dróntámadásokat.

Az ukrán légierő emellett dróntámadásokra figyelmeztetett Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Dnyipropetrovszk régiókban, valamint ballisztikus rakétatámadások veszélyére Poltavában, Cserkasiban, Dnyipropetrovszkban, Harkivban és Kirovohradban.

Ukrán területről indított, határsértő drónt lőtt le a fehérorosz légvédelem – közölte hétfőn a fehérorosz határőrség.

A közlemény szerint a vasárnapi incidens során a drónt a délkeleti Gomel (Homel) megyében, a fehérorosz-ukrán határtól nem messze elektronikus légvédelmi eszközök segítségével semlegesítették, majd a közeli Dnyeper (Dnyipro) folyóba zuhant.

„A drón segítségével a Fehérorosz Köztársaság határ menti térségeinek felderítése zajlott”

– szögezte le a határőrség.

Május végén, szintén Gomel megyében, a lojevszki kerületben semmisítettek meg egy ukrán „csapásmérő” drónt, február elején pedig Breszt megyében fogtak el egy felderítő drónt a határ mentén. Már tavaly ősszel és tél elején több hasonló incidensről számolt be a fehérorosz határőrség.

A hatóság szerint

az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta idén január közepéig 463 drónt figyeltek meg a fehérorosz határ mentén.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök januárban kiadott határvédelmi rendelete alapján a fehérorosz hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk országuk Ukrajnával közös, 1084 kilométer hosszú határszakaszára. A fehérorosz határvédelmi hatóság közölte, hogy az év eleji adatok szerint Ukrajna 17 200 katonáját állomásoztatja a fehérorosz határ mentén, ahol műszaki akadályokat építenek és aknamezőket telepítenek. Hozzátette, hogy rendszeresek a lőfegyverrel elkövetett provokációk is az ukrán fél részéről. A fehérorosz fél válaszul megerősítette határvédelmi egységeit, aktívan bevet műszaki megfigyelési eszközöket, valamint harcjárművekkel és tüzérséggel ellátott műveleti egységeket telepített a térségbe.