Európában itt is van már migránsgettó

Hétszer annyi migráns zsúfolódott össze az egyik lampedusai táborban, mint ahány férőhely van. Ez az egyik olyan hely Európában, ahol már valósággá váltak a migránsgettók. Ma az unió belügyi biztosa is megnézte a helyszínt, de csak arról tudott beszélni, hogy szét kell osztani a migránsokat, az ellenálló országokat pedig meg kell büntetni.

Hosszú sorban várakoztak az Olasz Vöröskereszt sátrai előtt az illegális bevándorlók kedden az Olaszországhoz tartozó Lampedusa befogadóközpontjában.

Az M1 helyszíni tudósítója azt mondta, több mint száz migráns érkezett, akik Tunézia partjairól indultak el.

„Több mint félezer migráns tartózkodik most is odabent, a legfeljebb négyszáz fő befogadására alkalmas létesítményben. De ez a szám egyébként nem számít tartósnak, ugyanis amire számítani is lehetett: mivel csillapodtak az időjárási viszonyok, már az este folyamán újabb partra szállásokat észleltek. És az esti órákban, az éjszaka, de ma reggel is újabb hajók kötöttek ki a szigeten. Több mint száz migráns érkezett, akik Tunézia partjairól indultak el” – magyarázta Tóth Dianna.

Mivel Lampedusa alig több mint száz kilométerre fekszik Tunéziától, az olasz partok mentén itt a legnagyobb a migrációs nyomás.

A súlyos helyzet miatt kedden a szigetre utazott az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson és az olasz belügyminiszter, Matteo Piantedosi, aki arról beszélt, hogy a migráció kihívásával még évekig küzdeni fognak.

„Meg vagyunk győződve arról, hogy az intézkedések egyik fő pontja a nemzetközi emberkereskedelem elleni feltétel nélküli küzdelem” – hangsúlyozta a belügyminiszter, aki megköszönte Ylva Johanssonnak, hogy az uniós biztosok közül elsőként érkezett Lampedusa szigetére.

Az Európai Bizottság belügyi biztosa pedig azt hangsúlyozta, hogy Lampedusa nem olasz, hanem európai kihívás, amelyre európai választ kell adni.

„A szolidaritásvállalás kötelező a törvény szerint. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság ellenőrzi ennek végrehajtását. Emellett azok a tagországok, amelyek nem vállalják a migránsok elszállítását, azoknak máshogy kell kivenniük a részüket. Például fizetniük kell, ez a pénz pedig felhasználható más fontos problémák megoldására a nyomás alatt álló tagállamokban, illetve egy harmadik országban” – fogalmazott Ylva Johansson.

A belügyekért felelős uniós biztos dicsérte az olasz kormány erőfeszítéseit és azt is elismerte, hogy a dél-európai országra hatalmas migrációs nyomás nehezedik. Az olasz partokat idén már több mint 65 ezer illegális bevándorló érte el.

Hatalmas nyomás nehezedik Európa legdélebbi kapujára. Lampedusán egymást követve érnek partot a migránshajók. A bevándorlók elszállásolása miatt mindenki erején felül dolgozik.

Tóth Dianna élőben jelentkezett be a helyszínről, és az M1 Híradójának érdeklődésére elmondta, hogy megfeszített tempóban dolgoznak a hivatalos szervek. Szükség is van rá, ugyanis csak ez idei évben 65 000 migráns szállt partra Lampedusán. Az elszállásolásuk pedig komoly munkát igényel.

A köztelevízió tudósítója kiemelte, hogy amint partra szálltak a migránsok, zárt működésű gettóba szállítja őket a rendőrség, a parti őrség és a katonaság tagjai. A bejáratot pedig akkor nyitják ki, amikor egy újabb csoport érkezik. Odabent a segélyszervezetek képviselői és dolgozói látják el a migránsokat.

Nagy nyomás hárul mindenkire, erejükön felül dolgoznak. A 400 fő befogadására alkalmas létesítményben jelenleg is kétszer többen vannak, ez pedig nagy terhet ró mindenkire. Hogy valamennyire enyhíteni tudjanak az itt uralkodó állapotokon, Szicíliába osztják szét a tömeget. Ez azonban csak átmeneti megoldásnak tűnik, mert a partra szállások száma továbbra sem csökken.

Hetvanhat tunéziai és 45 szubszaharai állampolgárt vett őrizetbe két napja a tunéziai parti őrség különböző kikötői rajtaütések során, miután a migránsok a Földközi-tengeren keresztül akartak eljutni az Európai Unióba (EU) – közölte az EFE spanyol hírügynökség.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke június eleji tuniszi látogatásakor bejelentette: Brüsszel a többi között 100 millió euró (37 milliárd forint) értékben támogatja a Földközi-tengeren bajbajutott migránsokat segítő mentési és visszaküldési műveleteket.

„Közös érdekünk, hogy megakadályozzuk az embercsempészek és az emberkereskedők cinikus üzleti vállalkozását” – fogalmazott Von der Leyen, aki hatékonyabb fellépést sürgetett az illegális bevándorlással szemben.

Szaid Kaisz tunéziai elnök ugyanakkor visszautasította, hogy Tunézia legyen az „EU határőre”, és arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy egy migránst sem hajlandó befogadni országában.

Párizs nemrégiben jelentette be, hogy 25,8 millió euróval (9,6 milliárd forint) segíti Tunéziát az Európa felé irányuló illegális migráció megfékezésében.

Az Olaszországba illegális módon érkező migránsok csaknem 90 százaléka Tunéziából és Líbiából indul útnak, hogy a Földközi-tengeren keresztül Európába jusson.

Tunézia nem lesz Európa határainak őre, hogy az illegális bevándorlást megakadályozza – mondta Kaisz Szaíd tunéziai elnök Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetése során.

Tunézia csak a saját határait fogja védeni – idézte Szaídot az elnöki hivatal közleménye a szerdai beszélgetésről.

„Bűnszövetkezetek kereskednek emberi lényekkel a származási országaikban vagy a célországokban. Önmagukban a biztonsági megoldások nem elégségesek, hogy feltartóztassák a veszedelmet” – vélekedett a tunéziai elnök, aki az okok megszüntetését célzó új, kollektív megközelítést tart szükségesnek a közlemény szerint.

Szaíd nemzetközi értekezlet összehívását sürgette minden érintett ország részvételével. A tunéziai elnök és Charles Michel több egyéb kérdést is megvitatott, köztük volt a kétoldalú együttműködés és Tunézia Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásai.

Tunézia az Európába irányuló bevándorlás egyik legfontosabb tranzitországa, és noha Tunisz szigorú intézkedéseket fogadott el, az Olaszország felé tartó illegális migráció egyre nő.

Attól még nem változott meg Manfred Weber álláspontja a migráció kérdésében, hogy most már nem zárja ki a kerítések építésének lehetőségét – mondta Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány programigazgatója a Kossuth Rádióban. Az elemző szerint ugyanis az EP-választások közeledtével egyre kevésbé lehet úgy beszélni a migrációról, hogy nem vesszük figyelembe a valóságot. Olaszországba idén eddig csaknem négyszer annyi bevándorló érkezett, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Közben a balkáni útvonalon is egyre nagyobb a nyomás.

Szétszakadt sátrak, elhagyatott épületek, és rengeteg szemét látható a nyugat-bácskai Zombor külvárosában készült felvételeken. Itt is illegális bevándorlók tanyáznak, de a befogadóközpontok helyett inkább romos épületekben várnak a megfelelő pillanatra, hogy átjussanak a magyar határon.

„Taxival megyünk a magyar határhoz, aztán egy újabb taxival megyünk tovább Ausztriába, majd Németországba. Itt ötven eurót kérnek tőlünk fejenként a taxisok a magyar határig”– mesélték a magukat szíreknek valló migránsok.

Nem érzik magukat biztonságban a zomboriak

Bár a szerb hatóságok ellenőrzik és felszámolják az illegális táborokat, azok sosem ürülnek ki teljesen. A migránsok rövid időn belül visszatérnek.

„Amikor a rendőrség razziázik, akkor összegyűjtik és autóbuszra ültetik őket. Leviszik őket az ország déli részére, de nagyon hamar visszajönnek” – mondta egy zombori férfi.

A migránsok a város központját sem kerülik el, pénzt váltanak, bevásárolni járnak. A zomboriak pedig nem érzik magukat biztonságban az illegális bevándorlók tömeges jelenléte miatt.

Nőkre támadnak, lopnak, betörnek

„A többség veszélyeztetve érzi magát miattuk. Jogosan tartanak tőlük az emberek, mert időről-időre lövöldözések és hasonló dolgok történnek közöttük. Nekem még nem volt problémám velük, de legalább két-három embert ismerek, akiknek viszont meggyűlt a baja a migránsokkal. Nőket támadtak meg, betörtek, loptak, és gyakran egymással is összetűzésbe keverednek”– panaszkodott egy a zombori fiatalember.

Az unió tengerparti országaiban sem jobb a helyzet. A szárazföldi migráció mellett a tengeri migráció is egyre súlyosabb. Olaszországban már több mint 33 ezer migráns kötött ki az év eleje óta.

Manfred Weber már kerítést is építene szavazatokért

Ezt látva pedig már Manfred Weber is megváltoztatta korábbi álláspontját. Az Európai Néppárt elnöke egy olasz napilapnak azt mondta: ha másképp nem lehet megállítani az illegális bevándorlást, akkor készen kell állni a kerítések építésére.

Ezzel kapcsolatban az Origo úgy fogalmazott: Manfred Weber kínos bukása, évekig támadta Magyarországot, most már kerítést építene. A lap emlékeztetett: a megszólalás érdekes fordulat, Manfred Weber ugyanis ezzel elismerte, hogy a határzárak hasznosak lehetnek.

Pócza István szerint most már ott tart a migrációs helyzet, hogy

„nem lehet úgy beszélni a migrációról, hogy a valóságot nem vesszük figyelembe.”

Bár Manfred Weber most a migráció megállítása mellett állt ki, ettől még nem változott a politikus véleménye a bevándorlásról – mondta a Batthyány Lajos Alapítvány programigazgatója a Kossuth Rádióban.

Pócza István hozzátette: az európai parlamenti választások közeledtével új támogatókra van szüksége Manfred Webernek, ezzel a kijelentéssel pedig éppen az új szavazók megnyerése volt a célja.

„Nem lehet minden egyes kérdésben az európai vezetésnek, európai csúcsvezetésnek a valósággal szemben nyilatkoznia, és nagy kérdésekről beszélek. Hogyha ezt nagyon sok kérdésben teszik, akkor ugye elidegenednek a szavazóktól. És ahogy említettem, EP-választások közelednek, és ott a szavazóktól való elidegenedésnek nagyon komoly következményei vannak a politikai jövőjükre nézve”

– hangsúlyozta.

Hozzátette: a migrációs helyzet súlyosságát talán most már az Európai Parlament is belátja. Bár a kérdésben egy trendforduló van kibontakozóban, Magyarország például továbbra sem kapott anyagi segítséget az uniótól a határzárra.

Mindenféle migránskvótát elutasítunk – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón a brüsszeli javaslatokról szóló kérdésre válaszul.

A tárcavezető közölte: Magyarországnak ez politikai értelemben is kötelezettsége, hiszen – szemben más uniós tagállamokkal – a magyar kormány megkérdezte az embereket arról, szeretnének-e migrációt, elosztási mechanizmust, bevándorlók befogadását.

Hárommillió négyszázezer ember mondta egyértelműen azt, hogy nem kívánja Magyarországot semmilyen formában bevándorlóországgá tenni – emlékeztetett Gulyás Gergely. Hangsúlyozta: a kormány számra ez minden körülmények között teljesítendő parancsot jelent.