Elképesztő vízáremelés jöhet Budapesten

Karácsony Gergely és a főváros baloldali vezetése a csőd szélére juttatták Budapestet, most pedig pénzbehajtásba fogtak. A BKK jegyáremelése után a nyár közepén duplájára emelnék a vízdíjakat akkor, amikor az emberek a legtöbb vizet használják.

A baloldali városvezetés ismét a kormányt támadja, és be fogja perelni, hogy mihamarabb elvégezhesse a rezsiemelést – írja az Origo.

Mocsárnak tartják a rezsicsökkentést

A portál emlékeztet rá, hogy Karácsony Gergely helyettese, Tüttő Kata a Facebookon és több baloldali médiumnak is arról panaszkodott, hogy az illetékes (jelenleg energiaügyi) minisztérium tíz éve „földhöz szögezte a vízdíjat”. Elmondása szerint a rezsicsökkentés mocsár, melyből igyekeznek kilépni.

A szocialista főpolgármester-helyettes szerint elsősorban a profitot termelő, támogatásra nem szoruló gazdasági társaságok esetében lenne szükség a vízdíj emelésére, azonban ezek a társaságok utána az emberekre terhelnék a megemelkedő költségeiket, tehát minden budapesti embert érintő vízdíjemelést akar a baloldal.

Többszöri nagyobb mértékű emelésre készülnek

A Magyar Narancs 2023. július 24-én arról írt, hogy a Fővárosi Önkormányzat perre készül a vízdíjak rendezése miatt, mivel az ivóvízzel kapcsolatos költségek közel duplájába kerülnek a bevételeknél, eszerint a vízdíjat legalább a duplájára kellene emelni. Kiemelték, hogy a fővárosban 218 forintba kerül egy liter víz, így a havi számlák 3000 forint alatt vannak, miközben az ivóvíz kutakból való kitermelése és eljuttatása a háztartásokhoz, az infrastruktúra működtetése, karbantartása és pótlása csaknem a bevételek duplájába kerül.

Az Infostart pedig arról írt július 13-án, hogy a Fővárosi Vízműveknek 2023-ban mintegy 10 milliárd forintos vesztesége lesz, és a cég pert indít a magyar állam ellen, mert 2014 óta változatlan áron kell vizet szolgáltatnia a gazdasági szereplőknek és állami szolgáltatóknak, és ezért cserébe semmilyen kompenzációt nem kap, pedig a hatályos törvény szerint az illetékes miniszternek minden évben úgy kell megállapítania a vízdíjat, hogy megtérülnek az ivóvíz-szolgáltatás költségei.

Tüttő Kata július 25-én az ATV Start című műsorában kilátásba helyezte, hogy a költségek fedezésére többszöri és nagyobb mértékű emelésre van szükség.

Az áremelés kapcsán elmondta: „Ez egy nagyon-nagyon hirtelen ugrás lenne, mert ez egy többszörös árat jelentene. És ugye ezt a meglévő vezetéket is a köz tette le, közpénzből. Tehát ebbe kell egy egészséges arány, amit megfizetnek a fogyasztók. Az biztos, hogy a piaci szereplők fizessék meg a valós költségét ennek. Tehát aki profitot termel, az fizesse meg a valós költségét, de a köznek is e mellé oda kell tenni egy pénzt.”

Karácsony Gergely szerint is emelni kell a cégek vízdíját és a vízdíjnak fedezni kell nemcsak a szolgáltatás, de a felújítások költségeit is. Arról azonban már nem tesz említést, hogy a cégek a lakosságra fogják terhelni a költségeket.
Karácsony Facebook-bejegyzése szerint

„A józan ész és egyébként az Európai Uniós szabályozás is azt követelné meg, hogy a vízdíj fedezze nemcsak a szolgáltatás, de még a felújítások költségeit is.”

A Fővárosi Vízművek perrel fenyegetőzik, már perdokumentáció előkészítése zajlik. Mindeközben a felelőtlen gazdálkodás odáig vezetett, hogy Karácsony a csőd szélére sodorta az ország leggazdagabb önkormányzatát.

A csőd szélén tántorog Budapest

Karácsony Gergely már bejelentette a csődhelyzetet, már most hitelből működik a főváros, valameddig elüzemel még Budapest a bankok pénzén.
A főpolgármester a fontos költségvetési számokkal sincs tisztában.

Elődjétől, Tarlós Istvántól 180+34 milliárd forintot örökölt, és a beszedett iparűzési adó is évről évre megdöntötte a korábbi rekordokat, idén várhatóan meghaladja a 271 milliárd forintot.

Körülbelül 500 milliárd forint plusszal gazdálkodott Karácsony, mégis elherdálta a vagyont.

A baloldali főpolgármester-helyettesekről már a Városháza-botrány kulcsfigurája is lesújtó véleményt fogalmazott meg. Gansperger Gyula arról is beszélt, hogy

Karácsony Gergely négy helyettese közül három nem csinál semmit, sőt a főpolgármester sem végez érdemi városvezető tevékenységet.

Mióta Karácsony 2019-ben elnyerte mandátumát, nem igazán foglalkoztatták a főváros ügyei,  a főpolgármesterséget csak ugródeszkának próbálta felhasználni az országos politika felé. A 2022-es választás kampányában számos alkalommal tett olyan vidéki körutakat, amelyek után délután épphogy csak beesett a hivatalába. Az is kiderült a Facebookon megosztott videóiból, hogy

Karácsony szeret későn kelni és maximum 8 órás műszakokban hajlandó a hivatali teendőivel foglalkozni.

Számos egyéb elfoglaltsága is azt mutatja, hogy nem elsősorban városvezetőként tekint magára. 2021 nyarától kezdve több hónapig leginkább a miniszterelnök-jelölti kampánya támogatására beindított 99 Mozgalom, valamint a podcastsorozata kapcsán hallatott magáról.

Brutális jegyáremelés

Nem csupán a vízdíjak emelésével sarcolnák a budapestieket Karácsonyék, hanem brutálisan megemelik a BKK jegyek árait is.
Szeptembertől 450 forint lesz egy vonaljegy, a buszon megvásárolva pedig 600 forintba fog kerülni, míg a 10-es gyűjtőjegy ára 4000 forintra emelkedik. A két jegytípus átlagban 30 százalékkal drágul, ami bőven az inflációt meghaladó emelés.

A kormányhoz fordult pénzügyi segítségért Karácsony Gergely. A főpolgármester egy videóban kér pénzt a fővárosi klímacélok megvalósításához. A Kormányzati Tájékoztatási Központ erre azt írta: Karácsony Gergely az elköltött pénzeket és saját alkalmatlanságának árát akarja kifizettetni a kormánnyal. Közben a Metropol budapestieket kérdezett a főváros anyagi helyzetéről. A megkérdezettek attól tartanak, Karácsony Gergelyék megszorításokkal fognak spórolni.

„Nem tudom, hogy hogy fogunk kimászni a sz*rból” – ilyen és ehhez hasonló mondatokkal reagáltak a Metropol által megkérdezett budapestiek a fővárost érintő csődhelyzetre. A portál arra volt kíváncsi, hogy a fővárosiak szerint min fog spórolni Karácsony Gergely, miután néhány napja bejelentette: már most hitelből működik az ország központja.

A videóban megszólalók mindannyian azt mondták: a baloldali többségű önkormányzat a városon húzza majd meg a nadrágszíjat.

A megkérdezettek a következőket tippelték:

• minden harmadik lámpa fog égni a közúton,
• a gazoláson spórolnak,
• az autókra több adót tesznek esetleg,
• ők azon nem spórolnának, amin én szeretném, mondjuk az ő fizetésükön.

A budapestiek tippjei nem állhatnak a messze a valóságtól, Karácsony Gergely ugyanis már a csődhelyzet bejelentésekor előre jelezte: szerinte a főváros működése válságba került.

Veszélybe került a városi közszolágáltatások finanszírozása

A közszolgáltatások finanszírozása helyett csütörtökön egy a közösségi oldalra feltöltött videóban mégis a fővárosi klímacélokra hivatkozva kért pénzt a kormánytól a Párbeszéd bukott EP-képviselőjével, Jávor Benedekkel közösen.

Szerinte a Brüsszeltől kapott uniós forrásokat a fővárosra kellene költeni.

A fővárosi önkormányzat, a fővárosi cégek és a hivatal munkatársai elkészítették azoknak a projekteknek a listáját, amelyeket ebből az alapból lehetne megvalósítani

Karácsony Gergely az elköltött pénzeket és saját alkalmatlanságának árát akarja kifizettetni a kormánnyal – így reagált a főpolgármester követelőzésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Közleményükben azt írták: a főpolgármester 200 milliárdos megtakarítással és egyre növekvő iparűzési adóbevétellel vette át Budapestet, Karácsony Gergely három év alatt mégis a csőd szélére vitte az ország leggazdagabb önkormányzatát.

Azt a főpolgármester egy korábbi videóban maga is elismerte: jelentős megtakarítással örökölte meg Budapestet Tarlós Istvántól.

 „Az a pénz, ami a kasszában maradt, amit szabadon fel lehet használni, nem valamilyen címkézett pénz, az nagyjából 180 milliárd forint volt” – mondta Karácsony Gergely.

Ezzel együtt azt is bevallotta, hogy elköltötték a szabadon felhasználható pénzeket.

Elemzők szerint miközben Karácsony Gergely csőddel riogat, a balliberális vezetés túlköltekezése számos helyen megfigyelhető. A jelentős számú tanácsadó mellett például a fővárosi nagy cégek igazgatótanácsaiba és felügyelőbizottságaiba is a 2010 előtti Gyurcsány-kormányokhoz köthető politikai szereplők kerültek, akik tetemes összegeket tesznek zsebre.