tóth gabi
Ő irányítja a baloldalt...
– A Demokratikus Koalíció (DK) az egyetlen alternatíva a baloldalon, és amelynek elsődleges célja, hogy az „Orbán-kormány ellenfeleinek otthona” legyen – tette egyértelművé februári évértékelőjében Gyurcsány Ferenc, aki kivételesen nem a levegőbe beszélt, hiszen a választások óta eltelt egy év alatt, minden közvélemény-kutatás szerint pártja lett a baloldal vezetőereje. Történt mindez úgy, hogy a Demokratikus Koalíció 2014-ben még frakciót sem tudott alakítani, 2022 óta viszont már a legnagyobb, 16 fős ellenzéki képviselői csoporttal rendelkezik.
Mindeközben Gyurcsány eljuttatta odáig a pártot, hogy valódi választás nélkül polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel és egy országgyűlési képviselővel tudott gyarapodni. Történt mindez a többi, eljelentéktelenedő ellenzéki párt rovására, akiknek politikusaik tucatszám léptek át a DK-ba.
Míg korábban elsősorban az MSZP-ből léptek át sorozatosan a Gyurcsány-pártba, a baloldal tavaly áprilisi, katasztrofális veresége után a folyamat immár valamennyi ellenzéki pártot elérte. Karácsony Gergely formációja, a Párbeszéd eddig sem büszkélkedhetett komoly tagsággal és érdemi politikusokkal, de akik eddig voltak, azok lassan egytől egyig Gyurcsány Ferencéknél keresik a boldogulásukat. A bukott miniszterelnök pártjába igazolt eddig Szűcs Balázs VII. kerületi alpolgármester, a Párbeszéd korábbi kampányszakembere; Kenéz István, a párt felügyelőbizottságának elnöke, Pest megyei szervezetének volt alelnöke; Erdősi Éva csepeli politikus, illetve Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója, egykori országgyűlési képviselője. Legutóbb pedig Szabó Zsolt dunaújvárosi alpolgármester, a Párbeszéd országos elnökségének tagja jelentette be, hogy átlép a DK-ba, amely így immár – Mezei Zsolt mellett – két alpolgármesterrel büszkélkedhet az egykori Sztálinvárosban.
De Gyurcsány Ferencék értékes trófeákat szereztek a legfőbb riválisnak tartott Momentumból is.
Közéjük tartozik Székely Dániel Bács-Kiskun vármegyei önkormányzati képviselő; Juhász Béla, Sződliget polgármestere; Déri Tibor újpesti polgármester; Buzinkay György, a párt egyik alapítója, szentendrei politikusa, illetve Bodrozsán Alexandra kecskeméti önkormányzati képviselő. Ugyancsak átlépett a DK-ba két jobbikos politikus is, Szilágyi Szabolcs miskolci önkormányzati képviselő, illetve Varga Ferenc országgyűlési képviselő.
Ami pedig az MSZP-s átlépőket illeti: közéjük tartozik Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László óbudai polgármester; Trippon Norbert újpesti alpolgármester és Farkas István, valamint Szabó Gábor önkormányzati képviselő; Molnár Gyula, az MSZP egykori elnöke, illetve Kazincbarcika alpolgármestere, Klimon István. Legutóbb pedig Grőber Attila, a szocialisták pápai elnöke és polgármesterjelöltje is átlépett a DK-ba, ahogy korábban Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere és Kopcsándi József, Szombathely önkormányzati képviselője döntött úgy, hogy a DK-ban folytatja a karrierjét.
A Magyar Nemzet baloldal belső ügyeire rálátó forrásai ráadásul egybehangzóan úgy vélekedtek: Gyurcsány Ferenc komolyan mondta a közelmúltban, hogy a többi baloldali párt állapotára való tekintettel egy időre szándékosan lassítja a DK-ba való átlépéseket.
Forrásaink állítása szerint a „moratórium” ugyanakkor csak őszig tart ki, utána tovább folytatódnak az átlépések a DK-ba, ezeket pedig nem egyszerre, hanem kisebb-nagyobb időközönként jelentik majd be, ezzel is rombolva a többi baloldali pártot. A Demokratikus Koalíció tehát ilyen körülmények között fordulhat rá a jövőre esedékes önkormányzati, illetve EP-választásokra.
– Az ellenzék 2010 óta lassan szinte mindent kipróbált már, kivéve egyet. Azt, ami egyébként győzelemre vezetett 2002-ben és 2006-ban, hogy legyen egy domináns párt. Erre készül most a DK, amely ezért alakított árnyékkormányt Dobrev Klára vezetésével – fogalmazott februárban Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke, EP-képviselője a Partizánnak. Szerinte nem gátolja a DK érvényesülését, hogy Gyurcsány évek óta, minden felmérés szerint az ország legelutasítottabb politikusa. „A magyar demokrácia […] pártelvű és nem személyi elvű. Egy politikus jóságát és politikai befolyását, erejét nem a személyes népszerűsége méri” a parlamentáris rendszerekben, hanem a pártjának a támogatottsága – magyarázta Gyurcsány bizalmasa. Példaként Dávid Ibolyát és Karácsony Gergelyt említette, akik hiába számítanak népszerűnek a felmérések szerint, a pártjuk támogatottsága nagyon alacsony.
Molnár Csaba egy domináns baloldali pártra vonatkozó felvetése már csak azért is fontos, mert az megegyezik Gyurcsány Ferenc 2014-ben, az önkormányzati választások előtt a Népszabadságban közzétett elképzelésével, miszerint egy egységes Demokrata Pártot kellene létrehozni az Orbán-rendszer ellen.
„Az optimális végcél világos: egységes Demokrata Pártot kellene létrehoznunk. De látva a mostani önkormányzati választásra való felkészülés bukdácsoló tárgyalásait, a kompromisszumképtelenség riasztó fokát, a mai érzésem szerint ez még nagyon messze van” – írta ekkor a DK elnöke, akinek kis híján tízéves elképzelése a 2026-os országgyűlési választásra akár valósággá is válhat a fentiek tükrében. Egyébként Gyurcsány már 2014-ben is azt mondta, amit az elmúlt egy évben, miszerint „európai köztársaságot akarunk. Nincs kompromisszum. Vagy-vagy. Vagy Orbán illiberális demokráciája, vagy európai, polgári liberális demokrácia. A kettő között nincs semmi.”
„Újra kell rendezni az ellenzéki térfelet”, „a DK arra tör, hogy maga rendezze össze ezt a hat pártot valamilyen módon egy gravitációs ponton […] ma a DK közjogilag a legerősebb ellenzéki párt. Annyi támogatónk van, mint a Momentumnak, a Jobbiknak meg az MSZP-nek együtt. Itt tartunk.”
„Egy pártnak mindenki mástól megkülönböztethető mondanivalója kell legyen. Ha ilyen nincs, akkor szűnjön meg, olvadjon be egy másik pártba vagy alakuljon át közéleti civil társasággá!”.
„A 2026-ig terjedő időszakban vagy a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket, vagy senki”, ugyanis „most nincs itt helye sok árnyalatnak”, „most nem lehet két ellenzék”.
„A 99 Mozgalom magyarországi kis összegű adományokból működött” – ezt a magyarázatot adta Karácsony Gergely még 2022 szeptemberében a Mediaworksnek arra a kérdésre, hogy a kampányát támogató egyesület hogyan tudott rövid idő alatt sok pénzt összegyűjteni.
Azóta kiderült, hogy egészen pontosan 506 millió forintról van szó, ráadásul nemcsak forintban, hanem fontban és euróban is érkeztek pénzek, amiket több részletben a Párbeszéd egyik politikusa, Perjés Gábor fizetett be a mozgalom számlájára.
A botrány kirobbanása óta Karácsony kerüli a sajtóval való érintkezést, csupán egy Facebook-posztban reagált az ügyre, amiben megerősítette korábbi állítását, hogy kis összegű adományok érkeztek a 99 Mozgalomhoz, adománygyűjtő ládákban.
A Jobbik éles kritikát fogalmazott meg a főpolgármesterrel szemben, Gyöngyösi Márton arra szólította fel, hogy álljon ki a nyilvánosság elé, mondja el, mi történt. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke a Mediaworksnek azt mondta, kezdeményezik, hogy semmilyen civil szervezet ne kaphasson külföldi pénzt. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője pedig arra emlékeztetett, hogy amikor Karácsony Gergely ellenük kampányolt az előválasztásban, már akkor megígérte, hogy elszámol majd a pénzekkel.
– A baloldali szavazók sem hiszik el már Karácsony Gergelynek, hogy az úgynevezett adománygyűjtő dobozokba több százezer eurót, illetve fontot dobtak be mikroadományként. A botrány biztosan csökkenti Karácsony újraválasztási esélyeit
– mondta Kiszelly Zoltán arról, hogy a Nemzeti Információs Központ (NIK) nyilvánosságra hozta: a Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét segítő 99 Mozgalom összesen több mint ötszázmillió forint támogatást kapott. Az összeget ráadásul tizenkilenc részletben Perjés Gábor, a Párbeszéd II. kerületi képviselője fizette be, nagy részét nem is forintban, hanem valutában.
A politológus hangsúlyozta, hogy a 99 Mozgalomhoz eljuttatott félmilliárdos támogatásról érdekes módon elsőként Márki-Zay Péter beszélt már az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás első fordulójában.
Szerinte ezért az a kérdés, hogy a botrány hol ér majd véget. A baloldali pártok ugyanis azt állítják, hogy nem volt tudomásuk sem a Karácsony, sem a Márki-Zay mozgalmának nyújtott támogatásokról, így nem is használták azokat.
– Amíg a többi pártról nem derül ki, hogy tudtak ezekről a pénzekről, akkor a vizes lepedő, a magyarázkodási kényszer elsősorban Karácsonyon, illetve Márki-Zay Péteren marad. Ha a főpolgármester nem tud magyarázatot adni arra, hogy honnan származnak az adományok, azt elsősorban Gyurcsány Ferencék használhatják ki, akik eddig is lebegtették, hogy beállnak-e mögé – mondta Kiszelly Zoltán, aki szerint a helyzetet kihasználva Gyurcsányék azokat a baloldali pártokat is gyengíthetik, akik az előválasztáson Dobrev Klára helyett Karácsony, majd Márki-Zay mögé álltak be.
– Gyurcsány Ferenc ugyanakkor mindenképpen a baloldal főnöke marad. Ha Karácsonynak sikerülne is kijönnie a botrányból, akkor a DK a fővárosi kerületek többségét akarja majd magának, mint 2019-ben. Ha pedig mégsem, akkor a DK megszabadul egy kirakatembertől, és jöhet a saját főpolgármester-jelöltje – összegzett Kiszelly Zoltán.
Mindeközben a többi baloldali párttal ellentétben a DK hosszan kommentálta a Szabad Európa portálnak a főpolgármester körül kialakult helyzetet. „Karácsony Gergely az elmúlt napokban tett nyilatkozataiban nem cáfolta, hogy valóban ötszázmillió forint felett kaptak támogatást az előválasztásra. Karácsony és a 99 Mozgalom az előválasztás során egyrészt ennél jóval kisebb összegről beszélt nyilvánosan, másrészt ígéretet tettek az adományozók személyének megnevezésére is. A támogatás összege most már elismerten a többszöröse a korábban bevallottnak, és az adományozók személye továbbra is ismeretlen” – írták Gyurcsány Ferencék, hangot adva azon kétségüknek, hogy „ez valóban magyarországi magányszemélyek tömegének mikroadománya volt-e”. Mivel a NIK szerint a források egy részét nemcsak Karácsony, hanem később Márki-Zay Péter kampányában is felhasználták, a DK szerint „az előválasztás mindkét fordulója kapcsán felmerül a kérdés, hogy az előválasztás valóban egyenlő esélyekkel zajlott-e, vagy egyes jelöltek ismeretlen forrásokból származó, nagy összegű adományokkal versenyelőnyre tettek szert”.
– Karácsony Gergely úgy tudná megnyugtatóan lezárni ezt az ügyet, ha korábbi ígéretének megfelelően valóban megnevezné a támogatást nyújtó személyeket, szervezeteket és az általuk nyújtott támogatás összegét – írta a Gyurcsány-párt.