Csaknem ezren érkeztek egy nap alatt Lampesudára

Már kétezernél is többen tartózkodhatnak a dél-olaszországi Lampedusa szigetének túlzsúfolt menekülttáborában, miután csaknem ezer új migráns kötött ki az olasz partok közelében az elmúlt 24 órában – közölte az olasz parti őrség.

A parti őrség szerint tegnap éjszaka 240 menekült érte el több csónakkal Lampedusa partjait, a szigetre érkező migránsok teljes létszáma azonban a nap folyamán meghaladta a kilencszázat.

Habár a szigeten működő, négyszáz fő befogadására alkalmas menekültközpontot június óta a Vöröskereszt üzemelteti, és az olasz kormány nemrégiben azonnali áthelyezési programot indított el, hogy csökkentse a szigetre nehezedő nyomást, a befogadóközpontban tartózkodók száma azóta sem esett 2000 alá.

Pénteken – a tervek szerint – 450-nél is több embert szállítanak át hajóval a szicíliai Porto Empedocle kikötővárosába, további 180 bevándorlót pedig repülővel szállítanak át Bolognába.

Az olasz parti őrség naponta több ezer embert ment ki az olasz partok közelében, a kimentetteket pedig ezután a lampedusai befogadóközpontba szállítják. A parti őrség mentőakciói és az újabb migránscsapatok érkezése gyakorlatban a mindennapok részévé vált a mindössze húsz négyzetkilométeres, alig 6500 lakosú sziget életében.

Az olasz belügyminisztérium legfrissebb közlése szerint az idei évben 73 ezernél is több bevándorló érte el az olasz partokat, ami több mint kétszerese a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 31 671 főnek.

Két migránsokat szállító csónakot is találtak Afrika partjai közelében alig 24 óra leforgása alatt. A lélekvesztők egyenként több mint nyolcvan embert szállítottak. Az egyikre a spanyol, a másikra a marokkói hatóságok bukkantak. Azt a migránshajót, amely az Atlanti-óceánon tűnt el, fedélzetén több mint kétszáz illegális bevándorlóval, viszont továbbra sem találják.

Nyolcvanhat illegális bevándorlót tett partra Arguineguínben a spanyol parti őrség mentőhajója hétfő este. A fekete-afrikai hajótörötteket a Vöröskereszt munkatársai várták a kikötőben. A Kanári-szigetektől több mint 130 kilométerre délnyugatra találtak rájuk. Egy alig húsz méter hosszú, fatestű csónakba zsúfolódva sodródtak a nyílt óceánon.

A migránsok lélekvesztőjére véletlenül bukkantak rá a hatóságok. Egy másik, szintén illegális bevándorlókat szállító hajót kerestek, ami a hírek szerint két hete indult útnak Szenegálból, több mint kétszáz emberrel a fedélzetén. Noha több mint 1700 kilométernyi út várt rá, a bárkának már partot kellett volna érnie, de valahol nyoma veszett. Folytatják a keresését.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a spanyol hatóságok által hétfőn megtalált csónak honnan indult útnak. Ám az biztos, hogy azt a lélekvesztőt, amelyet a marokkói parti őrség tartóztatott fel – ugyancsak hétfőn –, Szenegálban bocsátották vízre.

Ebből a csónakból nyolcvanhat túlélőt és egy holttestet tettek partra a hatóságok Dakhlában.

A Fekete-Afrikából indulók többsége Szenegált és Mauritániát átszelve csak a fegyveres konfliktus sújtotta Nyugat-Szaharában száll hajóra. A nyugat-afrikai partok mentén haladó migrációs útvonalat embercsempészek segítségével teszik meg. Akinek elég pénze van, azt egészen Észak-Marokkóig viszik, hogy ott próbáljon bejutni a melillai vagy a ceutai spanyol exklávé területére. Aki nem akar vagy nem tud fizetni, annak többet kell kockáztatnia.

És a jelek szerint ők vannak többen. Július eleje óta már több mint ezer illegális bevándorló érkezett a Kanári-szigetekre az Atlanti-óceánon.

Szinte naponta indul újabb bárka Szenegálból is. Pedig ez a legveszélyesebb migrációs útvonal a világon. A hivatalos adatok szerint 45 migránsokat szállító hajó süllyedt el itt 2022-ben, és több mint ötszázötvenen fulladtak vízbe. A térségben tevékenykedő NGO-k becslése szerint az év eleje óta csaknem nyolcszázan tűntek el ezen az útvonalon.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hat szakértőt küld Horvátországba fél évre, hogy segítsen az illegális migránsok kitoloncolásában – jelentette be csütörtökön Davor Bozinovic horvát belügyminiszter.

A Frontex tanácsadói technikai segítséget nyújtanak majd a migránsok azonosításában, valamint operatív segítséget az országban illegálisan tartózkodó bevándorlók önkéntes visszatérési, illetve kitoloncolási folyamatában – hangsúlyozta a tárcavezető.

Hozzátette: közülük hárman a tanácsadásban, ketten a harmadik országokkal való együttműködésben, egy pedig az illegális bevándorlók hazatérésének szabályozásában nyújt majd támogatást.

Miután Horvátország január 1-jén csatlakozott a schengeni övezethez, és megszűnt a horvát-szlovén, valamint a horvát-magyar határon az ellenőrzés, az ott határvédelmet ellátó csaknem 700 rendőrt az illegális migránsok úgynevezett mélységi ellenőrzésére csoportosították át. A külső határok ellenőrzését pedig Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával és Montenegróval mintegy 6500 rendőr látja el korszerű eszközökkel, egyebek között drónokkal és hőkamerákkal.

A legnagyobb nyomás továbbra is a Bosznia-Hercegovinával határos szakaszra nehezedik, ez egyúttal Horvátország leghosszabb határa, majdnem ezer kilométer.

A migránsok főleg Bosznia északnyugati részéből, a határhoz közeli Bihács környékéről próbálnak meg átjutni Horvátországba. A feltartóztatott migránsokat a horvát hatóságok március óta visszatoloncolják Boszniába, miután Szarajevó az Európai Bizottság nyomására kénytelen a gyakorlatban is alkalmazni a visszafogadásról szóló megállapodást.

Azok, akik mégis bejutnak Horvátországba, főleg Szlovénia felé veszik az irányt, innen Olaszországba vagy más nyugat-európai országba szeretnének eljutni. Horvátország nem célország a migránsok számára, ezért nem is kérnek ott menekültstátuszt.

Tovább könnyítené a migránsok beutaztatását az unióba az Európai Parlament baloldali többsége, amely átfogó keresési, mentési misszió felállítását követeli. Az Origo szerint ez burkolt megfogalmazása annak, hogy szervezetten vegyék át az embercsempészektől a migránsokat, és szállítsák őket az unióba. Sőt, a parlamenti indítvány felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák nyitva a legközelebbi, biztonságos kikötőket a nem kormányzati szervezetek számára, vagyis a tervek szerint egy NGO-hajón akár közvetlenül az embercsempészek is szállíthatják a migránsokat.

Egyesével szálltak le a migránsok a parti őrség hajójáról Kanári-szigeteknél hétfőn. Csaknem 90 bevándorló érkezett így Spanyolországba, többségük fiatal férfi, aki gumicsónakkal indult el Afrikából.

Olaszországban sem jobb a helyzet. Lampedusa szigetére megállás nélkül özönlenek a migránsok. Naponta öt–hatszázan érnek itt partot, a sziget négyszáz fős tábora hetek óta túlzsúfolt.

Közben Görögországba is megállás nélkül érkeznek a határsértők. A napokban százhúsz embert mentettek ki a vízből a hatóságok, miután a hajójuk zátonyra futott. Nem sokkal korábban egy másik csapatnak már nem volt ekkora szerencséje:

több százan vesztek oda, miután hajótörést szenvedtek a tengeren.

Brüsszel azonban ennek ellenére sem a határok lezárásán gondolkodik, hogy a migránsok el se induljanak. Sőt, egyre több embert fogadna be az Európai Unióba – erről volt szó szerda délelőtt az Európai Parlament plenáris ülésén is.

„Folytatni kell a migráció legális útvonalainak kiépítését, a tagállamoknak pedig el kell gondolkodniuk a menekültek újraelosztásának rendszerén” – jelentette ki az Európai Bizottság belügyi biztosa Strasbourgban. Ylva Johansson úgy fogalmazott: csak ilyen megközelítéssel lehet hatékonyan kezelni a migrációt.

„Szolidaritási intézkedésekre van szükség és a legális migráció lehetőségének megteremtésére” – hangoztatta a biztos.

Itt az újabb őrült brüsszeli követelés: az embercsempészek szabadon szállíthassák a migránsokat az EU-ba – ezzel a címmel írt az ügyről az Origo. A lap szerint az Európai Parlament baloldali többsége azt szeretné elérni, hogy a tagállamok szervezetten vegyék át az embercsempészektől a migránsokat és szállítsák őket az unióba. Sőt, egy NGO-hajón akár közvetlenül az embercsempészek is behozhatnák őket Európába.

Újabb meghívólevél a migránsoknak? – ezt kérdést pedig már a Magyar Nemzet tette fel. A lap emlékeztetett: a három legnagyobb európai parlamenti párt támogatta a közös szöveget, amelyről csütörtökön szavaznak majd a képviselők. A Politico brüsszeli hírportál úgy tudja: a parlamenti indítvány felszólítja az uniós tagállamokat, hogy tartsák nyitva a legközelebbi biztonságos kikötőket, és ne kriminalizálják az illegálisan érkező csoportokat.

Brüsszel ráadásul nem csak a migránsok minél gördülékenyebb beengedésén dolgozik. Június elején a belügyminiszterek tanácsában megszavazták a kötelező szétosztást, vagyis a migránskvótát is. Ami szerint Magyarországnak migránsok tízezreit kellene ellátni a határon felállított migránsgettókban.

Csakhogy ez nem állítaná meg az illegális migrációt, sőt, a javaslat miatt újabb tömegek indulnának útnak

– erről a Migrációkutató Intézet kutatója beszélt az M1-en.

„Ha valaki a szubszaharai térségből vagy a Közel-Keletről elindul Európa felé, azt fogja látni, hogy biztos helye van, mindenképp eljárás alá vonják az ő menedékkérelmét, és ez azt jelenti, hogy több hónapig az Európai Unió fogadó országaiban tartózkodik” – fogalmazott Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója.

Magyarország nemet mond a kötelező kvótára és a migránsgettókra – szögezte le a Fidesz európai parlamenti képviselője. Deutsch Tamás úgy fogalmazott: bárhogyan is mesterkedjenek, nem fogjuk végrehajtani ezeket az uniós döntéseket.

„Évente tíz–negyvenezer ember idezsuppolása, akiket mi megakadályoztunk, hogy bejöjjenek az Európai Unióba, mások beengedték őket, és most átrakják hozzánk őket, és tíz–negyvenezer menekültügyi kérelem elbírálását lőcsölnék a nyakunkba úgy, hogy közben nekünk kéne migránsgettókat létrehozni. Na ebből az Európai Unió intézményei nem fognak enni” – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője.

Deutsch Tamás úgy fogalmazott: ha dicséret nem is, de elismerés járna Magyarországnak, ugyanis az elmúlt öt évben egymilliónál is több illegális migráns uniós belépését akadályozta meg a kerítéssel. Hozzátette: ha Brüsszel is a jól működő magyar modellt alkalmazná, nem lenne a jelenlegi, milliós nagyságrendű migránsáradattal kapcsolatos probléma Európában.

Folytatni kell a migráció legális útvonalainak kiépítését, a tagállamoknak pedig el kell gondolkodniuk a menekültek újraelosztásának rendszerén, ugyanis csak ilyen megközelítéssel lehet fellépni a migránscsempészettel szemben, és hatékonyan kezelni a migrációt – jelentette ki az Európai Bizottság belügyi biztosa Strasbourgban szerdán.

Ylva Johansson az Európai Parlament plenáris ülésének a bevándorlással kapcsolatos földközi-tengeri kutatásra és mentésre irányuló uniós fellépés szükségességéről szóló vitáján azt mondta: a Földközi-tengeren bekövetkezett haláleseteknek arra kell emlékeztetniük, hogy az unió prioritásának az életek megmentésének kell lennie.

Az életmentés biztosítására adható legjobb válasz a szolidaritási intézkedések meghozatala és a legális migráció lehetőségének megteremtése – hangoztatta az uniós biztos. A munkaügyi migráció létrehozására partnerségi megállapodásokat kell kötni – tette hozzá.

A szerdai EP-vitán elmondott beszédében kiemelte azt is, hogy

közös uniós szabályozásra van szükség a migránscsempészet felszámolására, a csempészek ugyanis „nem Európába adnak jegyet, hanem a halálba”.

Kijelentette: az uniós és nemzeti parti őrségeknek a nemzetközi jog alapján kell végezniük tevékenységüket, bármilyen erőszak megengedhetetlen – húzta alá. Az EU-nak emellett minden eszközével segíteni kell a tagállamokat a kutatásban és a mentésben – tette hozzá az uniós biztos.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: Magyarország nemet mond a kötelező kvótára és a migránsgettókra. Hangsúlyozta, az Európa nyugati felén divatos multikulturalizmus ideológiája és politikai gyakorlata összeomlott. Franciaországban már migránslázadás zajlik.

„Mi, magyarok, Európa védelmezői vagyunk. Az elmúlt fél évtizedben egymillió illegális migráns uniós bejutását akadályozta meg Magyarország”

– fogalmazott.

A nyugati országok által beengedett illegális migránsok mára elviselhetetlen terheket jelentenek ezekben az országokban. Ezért most erőszakkal a közép- és kelet-európai országok „nyakába akarják sózni” az általuk beengedett illegális migránsok problémáját. Olyan szabályozást fogadtak el Brüsszelben, amely menekülttáborok és migránsgettók felépítését teszi kötelezővé a tagállamoknak.

„De bárhogyan is mesterkedjenek, nem fogjuk végrehajtani ezeket az uniós döntéseket. Nem fogjuk elfogadni a kötelező kvótát, és nem fogadjuk el a migránsgettó és táborok építésére vonatkozó kötelezettséget sem”

– tette hozzá Deutsch Tamás.