Biden most Putyint és Zelenszkijt keverte össze

„Apróbb” hibák színesítették az amerikai elnök szereplését Vilniusban.

A héten rendezett vilniusi NATO-csúcson Joe Biden amerikai elnök ismét brillírozott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt például Vlagyimirnak nevezte, szemmel láthatóan összetévesztve őt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Vlagyimir és én” – mondta Biden, majd megjegyezte: „Nem kellene ilyen közvetlennek lennem, Zelenszkij úr és én.”

Később, már a csúcstalálkozó után az amerikai elnöknek a háborúban álló két ország nevét sikerült felcserélnie.

„Oroszország holnap véget vethet a háborúnak, ha kivonja erőit Ukrajnából. Elismeri annak határait, és beszünteti embertelen támadásait Oroszország ellen”

– mondta Biden.

A NATO-csúcs erős jelzést ad majd Ukrajna számára, hogy jelentős előrehaladást ért el a tagság felé vezető úton, ugyanakkor mind a katonaságát, mind demokráciáját illetően további reformokra szorul – jelentette ki kedden az amerikai külügyminisztérium amerikai médiumoknak adott interjúkban.

Antony Blinken az ABC televízió műsorában megerősítette ugyanakkor, hogy amíg tart a háború, addig az ukrán tagság nem fog megvalósulni.

Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnától elvárt reformok részét képezi demokráciájának megerősítése. Hozzátette, hogy a NATO-csúcstalálkozó eredményeként látható lesz a védelmi szövetség egysége a nagyon gyakorlati és tartós támogatásban Ukrajna irányába, ide értve a tagság felé vezető utat is.

A Kelet-Ukrajnában jelenleg zajló ukrán ellentámadásról megjegyezte, hogy az ukránok rendelkeznek a sikerhez szükséges eszközökkel, ugyanakkor kihívásokkal szembesülnek, mert az orosz katonaság nagyon erős védelmet épített ki.

Az amerikai külügyminiszter az NBC televíziónak arról beszélt, hogy a NATO és egyes tagállamai segítséget nyújtanak Ukrajna számára elrettentő erejének és védelmi kapacitásainak fokozatos felépítéséhez. Arra a kérdésre, hogy Oroszország érdekeltté válik-e a háború elhúzódásában, amennyiben a NATO kizárja az ukrán tagságot, amíg az háborúban áll, Antony Blinken azt mondta, hogy a háború csak egységesebbé teszi a NATO kiállását Ukrajna mögött, ami azt üzeni az orosz elnöknek, hogy nem tudja kifárasztani a védelmi szövetséget és az Ukrajnát támogató országokat.

Blinken szintén kedden a CBS televíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO „nyitott kapuk” felvételi politikája mellett, ami azt jelenti, hogy bárki tagjává válhat a védelmi szövetségnek, amikor készen áll arra, és minden szövetséges egyetért a tagságra vonatkozó meghívással.

Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségesek „nem az Amazon házhoz szállító szolgálat”, és Ukrajna helyesen tenné, ha az eddigi nyugati katonai segítségért „hálát tanúsítana”.

Wallace a Sky News brit hírtelevízió szerdai beszámolója szerint a vilniusi NATO-csúcson, újságíróknak nyilatkozva fakadt ki.

A Sky News riporterének azon kérdésére, hogy nem gyengíti-e a fronton szolgáló ukrán alakulatok morálját az a tény, hogy a nyugati szövetség jelenleg nem hajlandó konkrét menetrendet felvázolni Ukrajna NATO-csatlakozására, a brit védelmi miniszter kijelentette: nem hiszi, hogy ez így lenne.

Hozzátette: arra hívná fel Ukrajna figyelmét, hogy a nyugati országok saját fegyverkészleteiket adják át neki.

Ukrajna nemes célokért háborúzik, és saját védelme mellett a mi szabadságunkat is védi, de néha amerikai törvényhozókat és más országok kétkedő politikusait kell meggyőzni arról, hogy megéri a segítségnyújtás – hangsúlyozta.

Hallani olyan „morgolódásokat amerikai kongresszusi tagoktól, hogy adtunk (Ukrajnának) 83 milliárd vagy akármennyi dollárt (…) és hát ugye nem vagyunk az Amazon” – fogalmazott Wallace a Sky News beszámolója szerint.

Hozzátette: már tavaly nyáron ő is megmondta az ukránoknak, hogy Nagy-Britannia nem online házhoz szállító szolgálat, amikor fegyverszállításokról van szó.

„Tizenegy órát autóztam (Kijevbe), csak azért, hogy a kezembe nyomjanak egy listát – és akkor megmondtam, hogy én nem az Amazon vagyok” – idézte a Sky News a brit védelmi minisztert.

Ben Wallace kijelentette azt is, hogy tetszik vagy sem, az emberek szeretnék látni a hála jeleit.

Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyanakkor szerda esti vilniusi sajtóértekezletén brit médiabeszámolók szerint kijelentette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számos alkalommal – nem utolsósorban a londoni parlamentben néhány hónapja tartott rendkívül megindító beszédében – kifejezte háláját mindazért, amit a nyugati szövetségesek Ukrajnáért tesznek.

Sunak hozzátette: Zelenszkij személyesen neki is számtalanszor hangot adott hálájának, tehát tudom, hogy ő és népe rendkívül hálás azért a támogatásért, amelyet Nagy-Britannia nyújt Ukrajnának.

Nagy-Britannia az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója, és eddig több milliárd font értékben adott át hadfelszereléseket, köztük – a nyugati szövetségesek közül elsőként – harckocsikat, valamint önjáró lövegeket és légvédelmi rendszereket, emellett átfogó kiképzési programokat is indított az ukrán fegyveres erők számára.

Telefonon egyeztetett június végén Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) vezetője és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója.

Erről Nariskin számolt be szerdán.

„Valóban, volt egy ilyen beszélgetés a múlt hónap végén. Értékelésem szerint a telefonbeszélgetés apropója az amerikai kolléga részéről a június 24-i események voltak. Kézenfekvő, miként válaszoltam a történteket firtató kérdésre” – utalt az SZVR vezetője a Wagner orosz magánhadsereg zsoldosainak kudarcba fulladt oroszországi lázadására.

„Nekem úgy tűnik, mindez nagyrészt csupán ürügy volt arra, hogy a beszélgetés javarészben az Ukrajnával kapcsolatos kérdések és események megvitatására összpontosuljon” – mondta Nariskin. „Tanakodtunk, megvitattuk, mitévők legyünk Ukrajnával” – fűzte hozzá.

Az orosz külföldi hírszerzés vezetője szerint a megbeszélés mintegy egy órán át tartott.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy továbbra is fennáll egy személyes találkozó lehetősége amerikai kollégájával.

Nariskin szót ejtett arról is, hogy szerinte még nem érett meg az idő a tárgyalásokra Ukrajnával kapcsolatban.

„Nyilvánvaló, hogy a tárgyalások előbb vagy utóbb lehetővé válnak, mert bármely konfliktus, így egy fegyveres konfliktus is tárgyalással ér végett, de erre még nem érettek a feltételek” – fogalmazott.

Nariskin szót ejtett a NATO vilniusi csúcstalálkozójáról is. „Ahogy én látom, a csúcstalálkozó előkészítése elég nyilvánosan zajlott, ezért semmi olyasmi nem hangzott el a csúcson vagy lett rögzítve a dokumentumokban, ami váratlanul érhette volna az orosz felet” – tette hozzá.

Ha nem Joe Bidenről lenne szó, különlegesnek és szokatlannak lehetne mondani egy a a kedden Vilniusban zajló NATO-csúcstalálkozón történt mozzanatot.

Az Egyesült Államok elnöke, amikor megérkezett a tárgyaláson részt vevő állam- és kormányfők közös csoportképhez, az úgynevezett „családi fotóhoz” felsorakozott állam- és kormányfők sorfalához, kizárólag Orbán Viktornak nyújtott kezet.

A felvétel az alábbi Twitter-bejegyzéseken is megtekinthető.

Egy politikai vita miatt kinevezett parancsnok nélkül maradt hétfőn az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (US Marines), ami több mint 100 éve most fordult elő először.

David Berger tábornok 4 év szolgálat után köszönt le a parancsnoki tisztségről, eddigi helyettese, Eric Smith tábornok, akit Joe Biden az utódjául jelölt, szenátusi jóváhagyás nélkül csak megbízott parancsnokként vezetheti az amerikai fegyveres erők, gyors reagálású egységeiről ismert haderőnemét.

A szenátusi jóváhagyást Tommy Tuberville, Alabama állam republikánus szenátora akadályozza, aki korábban közölte, hogy

minden szenátusi jóváhagyást igénylő katonai kinevezést blokkolni fog tiltakozásul a védelmi minisztériumnál érvényben lévő abortusztámogatás miatt.

Emiatt az új vezető, a tengerészgyalogság 38. parancsnokaként, nem foglalhatja el a székhelyét és nem adhat ki vezetési iránymutatást. Ugyanakkor kiképzési, költségvetési és egyéb személyi döntéseket hozhat.

Lloyd Austin miniszter döntése alapján,

a Pentagon utazási támogatást ad a védelmi erők kötelékében Alabama államban szolgáló nők számára az államon kívül elvégzett terhesség-megszakításhoz, miután Alabama törvénye tiltja az abortuszt.

Lloyd Austin miniszter és a leköszönő David Berger hétfőn Washingtonban egy nyilvános rendezvényen szólította fel a szenátust, hogy lépjen a jóváhagyások ügyében.

A haditengerészet parancsnoki pozíciója az első magas rangú katonai tisztség, amelyet érint Tommy Tuberville szenátor politikai blokádja, akit pártján belül is többen próbálnak rávenni arra, hogy hagyjon fel a tiltakozásnak ezzel a módjával.

A közeljövőben megszűnik a haditengerészet (US Navy), a hadsereg (US Army), és a légierő parancsnokának (US Air Force) megbízatása, és szeptember végén távozik posztjáról az Egyesült Államok vezérkari főnöke, Mark Milley dandártábornok is, aki nyugállományba vonul.

A posztokra kinevezett utódok nem foglalhatják el a pozíciót egyöntetű szenátusi döntés nélkül.

Júniusban hasonló, az elnök jelöltjeire vonatkozó politikai blokádot jelentett be JD Vance Ohio állam republikánus szenátora az igazságügyi minisztériumi posztokra vonatkozóan tiltakozásként a Donald Trump elleni júniusi szövetségi vádemelés miatt.