Létrehozva: 2023.07.09.

Betiltják a tűzijátékokat Franciaországban

Újabb migránslázadástól tartanak.

A kormány megtiltja a tűzijáték vetőcsövek és az úgynevezett „légibombák” árusítását, hogy megelőzzék a további erőszakos cselekményeket – közölte a Le Figaro.

„Hatalmas erőforrások” mozgósítását ígérte meg a franciák védelmére Élisabeth Borne miniszterelnök a következő, hosszú hétvégére, ami a péntekre eső, július 14-i nemzeti ünnep jegyében telik el. Macron ráadásul ezt a napot szabta meg sajátmaga elszámoltatásaként. Miközben éppen csak megkezdték a kártalanítást, a kormányzat újabb pusztításoktól tart.

Ismert: az elmúlt hetekben randalírozók gyújtogattak és fosztogattak országszerte azt követően, hogy egy luxusautót jogosítvány nélkül vezető, még nem nagykorú fiatalemberre rálőttek a rendőrök, miután felszólításukra nem állt meg autójával. (A száguldozó luxusautók által jelentett, fokozott veszélyre Magyarországon is felhívta a figyelmet nemrég egy tragikus baleset.)

Már gyújtogatni se lehet

A miniszterelnök a Le Parisien című lapnak adott nyilatkozatában fejtette ki, hogy „hatalmas erőforrásokat fognak bevetni a franciák védelmére ezen a két érzékeny napon”, tehát július 13-án és 14-én.) Mivel a vandalizmusra és fosztogatásra minden alkalmat megragadó csoportok az éjjeli órákban aktívak, a francia kormány a július 13-ról 14-ére virradó éjjelen tart a leginkább a pusztítás újabb elszabadulásától.

A balliberális médiában „tüntetőkként” és „fiatalokként” feltüntetett, szinte kizárólag migráns hátterű, kora tizenéves tinédzser fiúkból és fiatal férfiakból álló randalírozó csoportok rendszerint tűzijátékkal támadnak a rendőrökre, bár egyes csoportjaik a legutóbbi megmozdulások éjjelein még Kalasnyikovot is elsütöttek.

Egy vasárnap közzétett rendelet most

megtiltja az erőszakos cselekmények elkövetői által gyakran használt vetőcsöves tűzijátékok árusítását és azok szállítását is

– jelentette be Élisabeth Borne. Hozzátette: csak azok a szakemberek vásárolhatnak majd tűzijátékokat, akik a községekben ünnepségeket szerveznek. Franciaország legnagyobb nemzeti ünnepe július 14., ilyenkor – hasonlóan a magyarországi augusztus 20-ához – országszerte tűzijátékokkal ünneplenek a kisebb és nagyobb településeken.

 

 

Kárpótlás a kiégett autók után

Elisabeth Borne azt is jelezte, hogy

a zavargások során elpusztult épületek és vállalkozások újjáépítését segítő sürgősségi törvénytervezetet

a következő minisztertanácsi ülésen fogják előterjeszteni, hogy még a nyári parlamenti és szenátusi szünet előtt szavazhassanak róla. A kormány emellett „aktiválni fogja az áldozatok garanciaalapját, hogy lehetővé tegye a kártérítés kifizetését azoknak a személyeknek, akiknek autója a zavargások során kiégett.”

Bírságok a pusztító kiskorúak családjának

Ami az erőszakot elkövetett fiatal elkövetők családjainak esetleges szankcióit illeti, a kormányfő figyelmeztetett, hogy „ha a meglévő jogi keret nem elegendő, akkor, ha szükséges, megváltoztatjuk a törvényt”. Ebben az esetben a kormány fontolóra veszi a kiskorúakra vonatkozó külön bírság bevezetését,

a felnőttekre vonatkozó fix bírság mintájára, amikor ilyen cselekményeket követnek el.

„Ez gyors és hatékony” – legalábbis Elisabeth Borne szerint.

Lesz-e net?

Miközben a miniszterelnök biztosította arról, hogy a kormány „nyilvánvalóan nem fogja megfosztani a franciákat az internettől azért, mert erőszak van.” Fontolgatják ugyanis – írja a Le Figaro –, hogy

további zavargások esetén felfüggesztenek a közösségi hálózatokon bizonyos funkciókat, például a geolokációt,

a szervezett randalírozók ugyanis előszeretettel használják ki ezeket a lehetőségeket.  Ugyanakkor a kormányzatnak nem áll szándékában a platformok „általános elsötétítését” végrehajtani – jelezte Borne, utalva a korábban Emmanuel Macron által már bejelentett lépést követő felzúdulásra.

A sajtó által közölt és az Élysée-palota által megerősített korábbi információk szerint Emmanuel Macron azt javasolta, hogy újabb zavargások esetén a közösségi hálózatokat szabályozzák, „vagy lekapcsoljuk őket”. Az újabban tettrekész köztársasági elnök, aki több mint egy héttel a nemzeti ünnep előtt korlátozásokat helyezett kilátásba,

meglehetősen lazán kezelte a polgárháborús szintű lázongásokat:

feleségével egy Elton John-koncertet látogatott meg az égő Párizsban.

Július 14-e egyébként is fordulópontot jelenthet Macron számára, legalábbis, ha nem feledkezett meg saját, korábbi ígéretéről.

Mint arról korábban a hirado.hu is beszámolt, a köztársasági elnök áprilisi televíziós beszédében, közvetlenül a nyugdíjreform erőszakos keresztülvitele után száz napot adott sajátmagának, hogy megbékélést és egységet teremtsen. Mint fogalmazott, a július 14-ei nemzeti ünnep lesz „az első elszámolás ideje”.

Max-Erwann Gastineau esszéíró, a Le Figaro publicistája adott interjút a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának.

Felkelés, zendülés, polgárháború – sokan és sokféleképpen jellemezték azt, ami Franciaországban történik. Gastineau úr, kérem, magyarázza el, mi zajlik a hazájában immár több mint egy hete!

– Minden egy rendőri intézkedéssel kezdődött, ami tragédiával ért véget. A rendőrök próbáltak megállítani egy kocsit, ami nagy sebességgel haladt Párizs egy külvárosában. Többször is felszólították a sofőrt, de nem állt meg, ezért lövést adtak le, és megölték a kocsi vezetőjét, akinek volt már priusza más ügyből kifolyólag. Ez a tragikus eset aztán elindította a lavinát. Hirtelen átterjedt más francia külvárosra is a randalírozás, és az embert ez alapjaiban emlékeztette a tragikus 2005-ös eseményekre. Akkor is egy rendőri intézkedés során öltek meg egy fiatalt. 2005-ben politikai vezetés úgy határozott, hogy még több pénzt ad a gettósodás ellen a külvárosokban. Most közel 20 év után azt látjuk, hogy hiába költöttünk rettentő sok pénzt ezekben a városrészekben, nincs eredménye. Sőt rosszabb a helyzet. Most sokkal nagyobb a kár, több a sebesült és még nincs vége az eseményeknek. Az elkövetők pedig fiatalabbak – és sokkal erőszakosabbak.

Kik ezek az elkövetők?

– Hivatalosan úgy mondjuk, hogy a külvárosok fiataljai, de igazság szerint szinte valamennyien a migráció gyermekei.

Szüleik Észak-Afrikából vagy a szubszahara vidékéről érkeztek. Mindenki tudja, hogy az elmúlt 40 évben Franciaország rengeteg embert beengedett ezekből az országokból.

A fiatalok, akik gyakran mindössze 14 évesek már francia állampolgárok, harmadik-negyedik generációs leszármazottak, néha már a nagyszülők is megkapták a francia letelepedési papírokat. Ezek a fiatalok nem tagjai a társadalomnak, nincsenek ott a munkaerőpiacon, gyakran drogbandák tagjai, és követnek el bűncselekményeket. Amíg a francia társadalomban francia törvények uralkodnak, náluk vannak ellentörvények, amelyeket a drogbandák vezetői határozzák meg. Ők azok, akik most lecsillapították a kedélyeket, akik arra kérték a fiatalokat, hogy álljanak le a vandalizmussal. Akkor ugyanis nem a drogozással vagy a drogterjesztéssel foglalkoznak.

Tüntetők által bezúzott kirakatüvegen néz át egy férfi Párizs közelében levő Montreuil-ben. Fotó:  MTI/EPA/Julien Mattia

Kérdésére válaszolva tehát olyan – főleg arab – fiatalokról van szó, akik nem tanulnak, nem járnak iskolába, a drogokból élnek, és akik a francia állam elleni haragjukat úgy fejezik ki, hogy próbálják megsemmisíteni annak jelképeit.

Felgyújtják az épületeket. A köztársaság szimbólumait megsemmisítik, az iskolákat, hivatalokat, rendőrállomásokat, azokat a helyeket, amelyekre rengeteget költöttünk az elmúlt években, hogy az itt élők életkörülményeit javítsuk.

De ez nagyon veszélyes helyzetet teremthet. Nem a francia rendőrség csillapítja a kedélyeket, hanem a drogbárók, azért, hogy tovább virágozzon az üzletük.

– Igen, így van. Néhány éve Dijon vagyis Kelet-Franciaország egyik városának szélén azt láttuk, hogy drogbárók saját csapatai csaptak össze, hogy ki ellenőrizzen bizonyos területeket. Észak afrikai drogbárok harcoltak csecsenek ellen.

A problémát végül a muszlim vallási vezető, egy imám oldotta meg. Vagyis Franciaország területén nem a francia törvények érvényesültek.

Sokkal inkább az iszlám és a droghálózat irányította az embereket. A mostani esetet nézve, ha ezt a fiatalt nem Nahelnek, hanem Francois-nak, vagy Pierre-nek hívták volna, nem kezdődött volna el a fosztogatás. A fosztogatók önmagukat látták a fiatal halott képében, és bosszút esküdtek az állam ellen. Ezek a fiatalok nem tartoznak a francia társadalomhoz. Nem mondom, hogy minden fiatal ugyanígy él a külvárosokban, de nagyon sokan igen.

Azt olvastam a Le Figaro című lapban, hogy több politikus, köztük Marine Le Pen is azt mondta, hogy ezek a fiatalok gyűlölik Franciaországot. Ezek azok a fiatalok, akik kifütyülik a francia himnuszt a futballmeccseken. Akkor ők most franciák vagy nem franciák?

– Adminisztratív értelemben franciák, de ha a szívüket, eszüket nézzük, vagy ahogy élnek, akkor nem franciák. Nem is érzik magukat annak. Ha már a focimeccset mondja, hogyan lehetne őket franciának tekinteni, amikor egy válogatott meccsen az ellenfél zászlaját lengetik.

Volt olyan barátságos Algéria–Franciaország meccs, amely félbeszakadt, mert végig kifütyülték a Marseillaise-t ezek az emberek.

Mindez Párizsban, Franciaország fővárosában történt. A hazám beengedte ezeket az embereket, de elfelejtette megmutatni nekik a saját történelmét, értékeit, és nem követelte meg, hogy a francia társadalom részévé váljanak. Akkor meg miért legyenek büszkék erre, miért lennének a részei az országnak?

És mit mond ezek után Emmanuel Macron? Változtat valamit a bevándorlási gyakorlaton?

– Nem. Macrontól megszoktuk, hogy nem megy a dolgok mélyére. Azt mondja, hogy minden a közösségi médiának köszönhető. A fiatalok azt csinálják, amit a videókban látnak. Ez nem igaz. Meghallgatták a belügyminisztert is, de ő sem akar változtatni. Franciaországban ma két nagy probléma van. Egyrészt a migránsok bejövetele, akik nem akarnak integrálódni a francia táradalomba, és itt vannak a fiatalok, akiknek meg kellene mutatni, hogy hol van a hatóság, kire hallgassanak. Ez nem fog így folytatódni a végtelenségig. Azok a drogbárók, akinek köszönhetően most többé-kevésbé helyreállt a rend, nem akarják, hogy a fiatalok fegyvert is használjanak. Ezt egyébként egy baloldali képviselő mondta, aki jól ismeri a külvárosok világát.

Rohamrendőrök állnak sorfalat. Fotó:  MTI/EPA/Yoan Valat

Ezek a fegyverek ott vannak a lepusztult lakótelepek eldugott épületeiben. Egy nap, ha ezek a fegyverek kikerülnek, polgárháború kezdődik majd.

A korábbi belügyminiszter mielőtt elhagyta volna posztját azt mondta, most egymás mellett élünk, de nemsokára egymással szemben fogunk.

Vagyis egy nap, nem is kell majd valami ürügy a felkeléshez? Érezhető a feszültség?

– Nem kell már ürügy és minden lángra lobban.

Elég már egy szikra is, és már nem csak a rendőröket fogják megtámadni, hanem a tűzoltókat, az orvosokat, mindent és mindenkit.

A rendőrök először nem fognak még beavatkozni. De aztán eljön az idő, amikor igen. És akkor halottak is lesznek. Amikor pedig halottak lesznek a külvárosok fiataljai között, akkor előkerülnek majd a fegyverek, hogy megöljék a rendőröket. Az pedig háborút jelent majd.

Nagyon érdekes volt, és persze nagyon szomorú is, amit mond. Nem tudom, mit kívánjak önnek, talán sok szerencsét?

– Először is fel kellene már ébrednünk!

Rá kellene jönni, hogy egy társadalom harmóniájához szükség van arra, hogy legalább a társadalmi minimumot betartsák bizonyos emberek, csoportok, ez kulturális homogenitást jelent.

Aztán a jog területén rengeteg a tennivaló. Gyengék a törvényeink. Ezek a fiatalok bűncselekményeket követtek el, meg kell őket büntetni. Fel kell fegyverezni az államot, hathatós intézkedésekkel. Olyan lépéseket kell megtenni, amit negyven éve nem tettünk meg.

origo.hu

Üzent a Fradi-tábor a magyar börtönből az Európai Parlamentbe beült szélsőbaloldali, olasz bűnözőnőnek - fotó

ripost.hu

Borzalmas körülmények Párizsban, ebbe a pici szobába dugták Szilágyi Áront az olimpián

borsonline.hu

Eddig tudták titokban tartani, Szoboszlait ezért cserélték le nagyon hamar

magyarnemzet.hu

Magyar Péter és Brüsszel után Gyurcsány is megkapta a magáét a titokzatos rappertől

mindmegette.hu

Egyre többen szenvednek az avokádókéztől: eláruljuk, hogyan tudod elkerülni

magyarnemzet.hu

Milák itthon maradt, továbbra is külön utakon az olimpiai bajnok

ripost.hu

Így eszik az indiánok a sárgadinnyét: próbáld ki, hihetetlen lesz a hatás

lakaskultura.hu

Íme, az idei nyár legszerethetőbb stílusa: Minden, ami boho!

ripost.hu

Leesik a hőmérő higanyszála, mutatjuk, hol várható enyhülés

ripost.hu

Ez gyorsan ment, Szoboszlai Dominik máris lenyűgözte edzőjét

ripost.hu

"Amikor ideköltöztem..." – Csuti kedvese lerántotta a leplet Kulcsár Edina titkáról

ripost.hu

Friss: Lezárták és áll az egész autópálya Budapest irányából, elég nagy a baj

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Hatalmas biztonsági akció zajlik Párizsban a pénteken kezdődő olimpia előtt

POLITIK

Válságcsoport alakult Németországban Trump várható győzelme miatt

POLITIK

Emésztik Orbán 10 pontos javaslatát Európa vezetői, az emberek jóléte a tét

POLITIK

Friss információk Magyar Péter szexbotrányáról

POLITIK

Rohamrendőrök szállták meg a hamburgi „Kék mecsetet”. Razzia volt Berlinben is

POLITIK

Most már negatív Biden COVID-tesztje

POLITIK

Az olimpia miatt nincs kormány Franciaországban

POLITIK

200 év börtönt kaphat a demokrata politikus