Az oroszok szerint a NATO hibát követ el a terjeszkedéssel

Az európai vezetők nem látják be, hogy a NATO hibát követ el az orosz határ felé való terjeszkedéssel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden.

Peszkov a Vilniusban kedden kezdődő NATO-csúcs fejleményeivel kapcsolatban újságírók előtt úgy vélekedett: az észak-atlanti szövetség közép- és kelet-európai terjeszkedése volt az elsődleges ok, amely a jelenleg fennálló ukrajnai konfliktushoz vezetett.

A Kreml szóvivője szerint Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára. Hozzátette:

Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra.

Noha Peszkov csalódottságát fejezte ki Törökország döntése kapcsán, elmondta: Moszkvának nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy Ankarának a szövetség tagjaként milyen kötelességeknek kell megfelelnie. Hozzátette: Oroszországnak és Törökországnak ugyan megvannak a maga nézeteltérései, számos dologban mégis azonosak az érdekeik, így Moszkva szeretné továbbfejleszteni kapcsolatait Ankarával.

Peszkov elítélte Emmanuel Macron francia elnök keddi bejelentését is, amely szerint Franciaország nagy hatótávolságú rakétákkal segíti Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.

A Kreml szóvivője szerint Párizs Kijevnek nyújtott támogatása „hiba, amelynek következményei lesznek Ukrajnára nézve”.

Peszkov közölte továbbá, hogy a Kreml nyomon követi a vilniusi fejleményeket, alaposan elemezni fogja a NATO-csúcstalálkozón történteket, és egyúttal elítéli a csúcstalálkozó „erősen oroszellenes jellegét”.

A NATO-csúcs erős jelzést ad majd Ukrajna számára, hogy jelentős előrehaladást ért el a tagság felé vezető úton, ugyanakkor mind a katonaságát, mind demokráciáját illetően további reformokra szorul – jelentette ki kedden az amerikai külügyminisztérium amerikai médiumoknak adott interjúkban.

Antony Blinken az ABC televízió műsorában megerősítette ugyanakkor, hogy amíg tart a háború, addig az ukrán tagság nem fog megvalósulni.

Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnától elvárt reformok részét képezi demokráciájának megerősítése. Hozzátette, hogy a NATO-csúcstalálkozó eredményeként látható lesz a védelmi szövetség egysége a nagyon gyakorlati és tartós támogatásban Ukrajna irányába, ide értve a tagság felé vezető utat is.

A Kelet-Ukrajnában jelenleg zajló ukrán ellentámadásról megjegyezte, hogy az ukránok rendelkeznek a sikerhez szükséges eszközökkel, ugyanakkor kihívásokkal szembesülnek, mert az orosz katonaság nagyon erős védelmet épített ki.

Az amerikai külügyminiszter az NBC televíziónak arról beszélt, hogy a NATO és egyes tagállamai segítséget nyújtanak Ukrajna számára elrettentő erejének és védelmi kapacitásainak fokozatos felépítéséhez. Arra a kérdésre, hogy Oroszország érdekeltté válik-e a háború elhúzódásában, amennyiben a NATO kizárja az ukrán tagságot, amíg az háborúban áll, Antony Blinken azt mondta, hogy a háború csak egységesebbé teszi a NATO kiállását Ukrajna mögött, ami azt üzeni az orosz elnöknek, hogy nem tudja kifárasztani a védelmi szövetséget és az Ukrajnát támogató országokat.

Blinken szintén kedden a CBS televíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO „nyitott kapuk” felvételi politikája mellett, ami azt jelenti, hogy bárki tagjává válhat a védelmi szövetségnek, amikor készen áll arra, és minden szövetséges egyetért a tagságra vonatkozó meghívással.

Ha nem Joe Bidenről lenne szó, különlegesnek és szokatlannak lehetne mondani a kedden Vilniusban zajló NATO-csúcstalálkozón történt mozzanatot.

Az Egyesült Államok elnöke, amikor megérkezett a tárgyaláson részt vevő állam- és kormányfők közös csoportképhez, az úgynevezett „családi fotóhoz” felsorakozott állam- és kormányfők sorfalához, kizárólag Orbán Viktornak nyújtott kezet.

A felvétel az alábbi Twitter-bejegyzéseken is megtekinthető.

Recep Tayyip Erdogan török elnök úgy tűnik, beadta derekát: hétfőn Vilniusban ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a török parlamentben a svéd NATO-csatlakozási kérelem ratifikálását.

A CNN Turk beszámolója szerint

az ankarai parlament még a jövő hét vége előtt ratifikálhatja Svédország NATO-csatlakozását.

A kérelmet elsőként a török parlament külügyi bizottságának kell jóváhagynia, azt követően a parlament közgyűlése elé terjesztik megfontolásra. Ankara akkor fejezi be Svédország NATO-tagságának jóváhagyási folyamatát, ha a dokumentumot közzéteszik a török közlönyben, és Erdogan elnök aláírja a dokumentumot.

Erdogan hétfőn, a kétnapos vilniusi NATO-csúcs előtt azt mondta, hogy Stockholm NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltétele, hogy szabaddá tegyék Törökország útját az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. A nyilatkozat erős bírálatokat váltott ki az EU intézményei részéről. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban később közölte, hogy a török elnök „beleegyezett, hogy a lehető leghamarabb továbbítja a svéd csatlakozási jegyzőkönyvet a (török) nemzetgyűlésnek, és szorosan együttműködik a parlamenttel a ratifikáció biztosítása érdekében.”

Recep Tayyip Erdogan elnök Törökország Európai Unióhoz történő csatlakozása felgyorsításához kötné a svéd NATO-tagság megszavazását.

Erdogan elnök kijelentette, hogy az Európai Uniónak meg kell nyitnia az utat Ankara csatlakozása előtt, mielőtt a török parlament jóváhagyná Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmét − írja a Reuters hírügynökség.

Törökország uniós csatlakozási kérelme évek óta be van fagyasztva, miután a tagsági tárgyalások 2005-ben, Erdogan első miniszterelnöksége idején elkezdődtek.

Az Ankara és az EU-tagországok közötti kapcsolatok néhány évvel ezelőtt hanyatlásnak indultak, különösen a 2016-os sikertelen törökországi puccskísérlet után, ám azóta sikerült stabilizálni a kétoldalú kapcsolatok többségét.

Az Európai Unió ugyanakkor továbbra is függ a NATO-szövetséges Ankara segítségétől, Törökország ugyanis jelentős számú ázsiai és afrikai eredetű migránst tart vissza a határainál.

Sokakat meglepett, de Erdogan hétfőn összekapcsolta Ankara svéd NATO-pályázatának jóváhagyását azzal, hogy Törökország végre csatlakozzon az EU-hoz.

„Felszólítom azokat az országokat, amelyek több mint 50 éve várakoztatják Törökországot az Európai Unió ajtajánál (…), hogy nyissák meg az utat Törökország előtt az Európai Unió felé. Azután mi is megnyitjuk az utat Svédország előtt, ahogyan Finnország esetében is tettük”

− mondta a török államfő, hozzátéve, hogy a kedden kezdődi vilniusi NATO-csúcson megismétli felhívását.

Svédország és Finnország 2022 késő nyarán kérte felvételét a katonai szövetségbe, felhagyva a hidegháború évtizedei alatt folytatott elzárkózási politikával, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. Míg Finnország NATO-tagsága idén áprilisban zöld utat kapott, Törökország és Magyarország még nem hagyta jóvá Svédország kérelmét. Stockholm elképzelései szerint a vilniusi csúcstalálkozón csatlakozna formálisan az Észak-atlanti Szövetséghez.

Erdogan szerint Svédország csatlakozása a szövetség tavaly nyári, madridi csúcstalálkozóján kötött megállapodás végrehajtásától függ, de a török államfő leszögezte: senki ne várjon kompromisszumokat Ankarától. Törökország és Svédország között komoly feszültséget okoz, hogy a több országban is terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyes tagjai a skandináv államban kaptak menedékjogot.

Erdogan azt is elmondta, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háború befejezése megkönnyítené Kijev NATO-csatlakozásának felgyorsítását.

A svéd kormány jelenleg mérlegeli, hogy törvényellenessé minősítve büntethetővé tegye a Korán és más szent könyvek felgyújtását, mivel a közelmúltban történt Korán-égetések ártottak Svédország biztonságának – mondta csütörtökön Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter az Aftonbladet című svéd lapnak.
Hozzáfűzte: Svédország a támadások „kiemelt célpontjává” vált, a múlt heti Korán-égetés pedig belbiztonsági fenyegetést idézett elő.

Június végén két férfi, köztük az iraki származású Salwan Momika a stockholmi központi mecset előtt megrongálta, majd elégette a Korán egy példányát. Az incidens Svédország NATO-csatlakozási kérelmének is ártott, Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanis kijelentette, hogy kormánya nem ratifikálhatja Svédország csatlakozását, amíg a Korán-égetések nem szűnnek meg az észak-európai országban.

Az incidens miatt továbbá több muszlim ország is bekérette a svéd nagykövetet, hogy személyesen adjanak hangot tiltakozásuknak, az 57 országot magában foglaló Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) pedig rendkívüli ülést tartott Dzsiddában, közös intézkedéseket sürgetve a muszlimok szent könyvének további meggyalázása ellen.

A Korán megrongálását, majd felgyújtását a svéd rendőrség előzetes jóváhagyásával tartották meg az iszlám egyik legszentebb ünnepe, az áldozati ünnep, az íd al-adha első napján, jóllehet a rendőrség később őrizetbe vette az elkövetőket.

Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva februárban még megtagadták az engedélyt két előre bejelentett Korán-égetésre, később azonban a svéd igazságszolgáltatás úgy foglalt állást, hogy nem fogadhatók el a rendőrség azon érvei, hogy ezek az akciók túlzott veszélyt jelentenek a közrendre és a biztonságra, valamint az ilyen jellegű cselekményeket hatályban lévő, a szabad véleménynyilvánítás jogát messzemenőkig biztosító törvény védi Svédországban.

AZ igazságügyi miniszter csütörtökön közölte, hogy a helyzet kiértékelését követően a kormány eldönti, hogy szükség van-e a törvény módosítására.