Az EU még több pénzt akar adni Ukrajnának

Itt az ideje, hogy az Európai Unió megduplázza a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatást – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli uniós csúcs után. Ursula von der Leyen azt mondta: a háború kezdete óta 70 milliárd eurót mozgósítottak Ukrajnának, és jó úton haladnak afelé, hogy a következő 12 hónapra előirányzott egymillió lőszert is leszállítsák. Elemzők szerint Brüsszel eladósítja a tagállamokat.

Az uniós csúcsot lezáró sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen közölte: a háború kezdete óta már több mint

220 ezer lőszerrel, 2000 rakétával és 70 milliárd euróval segítették Kijevet.

Az év végéig pedig további 1 millió lőszert szállít és 30 ezer katonát képez ki az EU.

Ki a felelős?

Az Ukrajnának nyújtott újabb pénzügyi csomag 50 milliárd eurót tartalmaz. Fedezet azonban nincs rá, ezért a bizottság azt kéri a tagállamoktól, hogy ők fizessék be azt az összeget a költségvetésbe.

„Hova lett a pénz? És ki a felelős azért, hogy két és fél év, három év elteltével elteltével lényegében pénzügyileg a csőd szélére sodorták az EU-t?” – ezekre a nagyon súlyos kérdésekre kell választ adnia az Európai Bizottságnak; ugyanis erről beszélt a magyar miniszterelnök még a tanácskozás előtt. Orbán Viktor kifejtette:

ez egy zűrös pénzügyi csomag, mivel azt sem lehet tudni, hogy az eddigi támogatások hová lettek.

„Hol a magyarok pénze? Hol a lengyelek pénze? Attól tartok, hogy Ukrajnában. Odaadták. Egy olyan háborúra aminek meg sem kellett volna történnie” – hangoztatta Brüsszelben a magyar kormányfő.

Nem tud elszámolni az „átlátható” Unió

Az Európai Bizottság elnöke újságírói kérdésre Orbán Viktor felvetését úgy kommentálta: az uniós szervezetek átláthatóak és elszámoltathatóak. Azt azonban nem fejtette ki, hogy valóban eltűntek-e a Magyarországnak járó pénzek, ahogyan azt sem, hogy

miből fedeznék az Ukrajnának szánt újabb 50 milliárd eurós támogatásokat.

„Hitelt vesznek fel vagy növelik a befizetéseiket a tagállamok, de mindkettő hátrányosan érinti őket” – ezt az Alapjogokért Központ elemzője mondta az M1-en. Szikra Levente hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy míg hazánk politikai okokból nem kapja meg az uniós forrásokat, addig Ukrajnába ellenőrizetlenül öntik a pénzt.

Az Európai Bizottságnak nagyon súlyos kérdésekre kell válaszolnia az Európai Tanács ülésén: választ kell adnia arra, hogy hova lett a pénz az uniós költségvetésből, és ki felelős azért, hogy 2,5-3 év elteltével lényegében pénzügyileg a csőd szélére sodorták az Európai Uniót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő a Brüsszelből sugárzott interjúban azt mondta: a bizottság a költségvetés hétéves időszakának a felénél bejelentette, hogy elfogyott a pénz, és most arra kéri a tagállamokat, hogy eurómilliárdokat fizessenek be még pluszban ahhoz képest, amit egyébként előír a költségvetés.

Hozzátette:

„van egy zűrös ukrajnai pénzügyi csomag”, ugyanis a bizottság adna hozzávetőleg 50 milliárd eurót Ukrajnának, holott azt sem lehet tudni, hogy az eddig Ukrajnának odaadott mintegy 70 milliárd euró mire ment el, és miért nem volt elég.

Emellett – folytatta – a bizottság most még 18 vagy 19 milliárd eurós hozzájárulást kér a felújítási alap megnövekedett kamatterhéhez is, úgy, hogy ebből az alapból a magyarok és a lengyelek egy fillért sem kaptak.

Jelezte: van továbbá egy nagyobb összeg, amit a migránsok Európába érkezésének elősegítése érdekében különít el a bizottság, és kérnek maguknak néhány milliárd eurót, hogy megemeljék a fizetésüket, miközben azt követelik Magyarországtól, hogy törölje el a rezsicsökkentést.

„Tehát a magyar emberek otthon fizessenek többet a rezsiért, küldjünk ide több pénzt, amiből nekik lesz plusz fizetésük. Tehát úgy, ahogy van az egész, az oly mértékig abszurd, hogy nyilván nem csak egy magyarnak, de majdnem minden európai uniós tagállam vezetőjének kinyílik a bicska a zsebében”

– fogalmazott.

Nemhogy odaadná az Európai Unió azokat a forrásokat Magyarországnak, amelyek járnak, hanem még pótbefizetéseket is kér, mert valószínűleg túl sokat költött a háborúra – mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára pénteken Ipolydamásdon.

Rétvári Bence, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, az ipolydamásdi Oktatási és Konferencia Központ épületátadó rendezvényén arról beszélt, hogy lassan egy éve tart a huzavona Magyarország és az Európai Unió között.

Az EU nem fizeti ki azokat a forrásokat, amelyek hazánknak járnának. Mindez annak ellenére történik, hogy még a mondvacsinált feltételeket is mind-mind teljesítette az ország. Ettől függetlenül az újabb folyósítások mégsem indultak el – fűzte hozzá az államtitkár.

Rétvári Bence azt mondta, hogy az „alapító atyák” azért hozták létre az Európai Uniót, hogy a gazdasági együttműködések révén ne legyen több háború Európában.

Most viszont azt látjuk, ahelyett, hogy a kontinens fejlődésének motorja lenne, a háború motorja lett az EU. Magyarország az EU nettó befizetője, mert minden fizetési kötelezettségnek eleget tett, míg az EU nem tesz eleget a fizetési kötelezettségeinek – mondta.

Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt napirendi pont volt az Európai Unió állam-és kormányfőinek csúcstalálkozóján csütörtökön. Keleti szomszédunk pénzügyi támogatása körül azonban törésvonal húzódik Brüsszel és a tagállamok érdekei között, mivel az Ursula von der Leyen vezette 50 milliárd eurós közös hitel felvételével kezelné a pénzügyi hiányt, mindezt azonban úgy, hogy a hitel teljes összegét Ukrajnának adnák. Az Európai Bizottság lehetőségeiről és a tagállamok álláspontjáról Orbán Balázs, Magyarország miniszterelnökének politikai tanácsadója beszélt a közmédiának.

Az Európai Bizottság ezen ötéves időszakában két nagy válság is volt: egyrészt a háború, másrészt a koronavírus-járvány. És mindkét esetben azt tapasztaltuk, hogy az a testület, amelynek a tagállamok akaratát kellene összeszervezni és az ehhez szükséges egyeztető munkát elvégezni, gyakorlatilag nem konzultál a tagállamokkal, nem tájékoztatja őket és nem próbál előzetesen közös álláspontokat kialakítani – fogalmazott Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a hirado.hu kérdésére válaszolva a brüsszeli EU-csúcson.

A hirado.hu arra volt kíváncsi, hogy az EU tagállamainak vezetői hogyan értékelik azt a fejleményt, amely szerint a Bizottság már a hétéves költségvetési ciklus elején kifogyott a pénzből, Ursula von der Leyen pedig egy 50 milliárd eurós hitel felvételét javasolta, amelyet azonban teljes egészében Ukrajna támogatására fordítanának.

A kérdés kapcsán Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az uniós hitelfelvételhez a tagállamok egyhangú hozzájárulása szükséges, Ursula von der Leyen javaslatának pedig nincs támogatottsága.

A politikus rámutatott, hogy a Bizottság jelenlegi szerepfelfogása szembe megy az Európai Unió alapszerződésének szellemiségével.

„Amikor Magyarország vagy más tagállam erősen reagál és megakaszt egyes jogalkotási folyamatokat, az azért történik, mert elmaradt az előzetes konzultáció a Bizottság részéről”.

A politikus arra is emlékeztetett, hogy a brüsszeli intézményeket korrupciós ügyek terhelik, az európai választások kampányában pedig fontos lenne hangsúlyozni a jogállamisági mechanizmust és a korrupció elleni fellépést az EU-s intézmények vonatkozásában is.

Jogállamisági mechanizmus a Bizottság ellen?

„A teljes hétesztendős költségvetés regionális fejlesztési forrásaiból három év alatt alig a teljes összeg 2,5 százalékát folyósították az uniós intézmények az EU tagállamai részére ” – erről már a XXI. Század Intézet európai uniós jogi szakértője írt a napokban. Petri Bernadett arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós szerződések világosan előírják, hogy az EU célja a „kiegyensúlyozott gazdasági növekedés és stabilitás elérése”, rossz gazdasági környezetben pedig elődlegesen a tagállamokat kell támogatnia. Ezzel szemben a kifizetések akadoznak, Magyarország és Lengyelország pedig politikai zsarolás következtében nem jut hozzá a nekik jogosan járó forrásokhoz.

Mint rámutatott, „ha az EU egy harmadik ország érdekeit védi saját tagállamai ellenében és gazdaságilag indokolatlan döntéseket hoz, azzal megsérti az unió pénzügyi érdekeit.”

Habár az Ukrajnának folyósított EU-s pénzek kapcsán egyelőre csak becslések vannak, az Európai Tanács összegzése szerint az EU és a tagállamok eddig több mint 77 milliárd eurót költöttek a háborúban álló ország finanszírozására. A közmédiának adott interjújában Orbán Balázs azonban elmondta, hogy a rendelkezésre álló becslések szerint csak idén 30-35 milliárd eurót költhetett a Bizottság Ukrajnára.