Az EU elkötelezett Oroszország felelősségre vonása mellett

A brüsszeli EU-csúcson elfogadott, az ukrajnai háborúval foglalkozó zárónyilatkozatukban az Európai Tanács tagjai ismételten elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborúját, amely – mint írták – megsérti az ENSZ Alapokmányát.

Kijelentették: az unió mindaddig pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, ameddig csak kell.

„Az Európai Unió fenntartható katonai támogatást is nyújt Ukrajnának, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok továbbra is erőfeszítéseket tegyenek Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítésére, az egyes tagállamok biztonság- és védelmi politikájának sérelme nélkül, és figyelembe véve valamennyi tagállam biztonsági és védelmi érdekeit”

– fogalmaztak.

Az Európai Tanács elítélte a dél-ukrajnai herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározója gátjának felrobbantását, és hangsúlyozták: az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy az esettel kapcsolatban további támogatást nyújtsanak az ukrán népnek.

A tagállami vezetők elítélték az ukrán gyermekek és más civilek Oroszország általi jogellenes elhurcolását Oroszországba és Fehéroroszországba, és felszólították mindkét országot, hogy haladéktalanul biztosítsák az érintettek biztonságos visszatérését.

Kiemelték: az EU fokozza diplomáciai erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást biztosítson Ukrajna békeformulája elveinek és célkitűzéseinek.

„Ukrajna átfogó, igazságos és tartós békéjét célzó bármely kezdeményezésnek az ország függetlenségének, önállóságának és területi egységének teljes tiszteletben tartásán kell alapulnia”

– fogalmaztak.

Az Európai Tanács üdvözölte a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűnök és más nemzetközi bűncselekmények kivizsgálása és üldözése terén folytatott nemzetközi együttműködésről szóló egyezmények elfogadását, és csatlakozásra ösztönözte a világ valamennyi országát.

Közölték, az Európai Tanács megvitatta az Oroszországra nehezedő nyomás további növelésére irányuló erőfeszítéseket annak érdekében, hogy gyengítsék Moszkva háborús képességét, többek között szankciók, azok teljes és hatékony végrehajtása, valamint kijátszásuk megakadályozása révén.

Az Európai Tanács aggodalmát fejezte ki az ukrán gabona fekete-tengeri szállítása biztosítását célzó uniós kezdeményezés megvalósulásának folyamatos lassulása miatt, és a szállítás gyors újraindítására szólított fel. „Az EU szolidaritási folyosója továbbra is fontos szerepet játszik a globális élelmezésbiztonság szavatolásában” – írták.

Az uniós tagállamok vezetői megerősítették elkötelezettségüket az ukrajnai háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerültek támogatása mellett, beleértve a megfelelő és rugalmas pénzügyi támogatást azoknak a tagállamoknak, amelyek a legnagyobb terhet viselik a menekültek egészségügyi, oktatási és megélhetési költségeiből. Bírálták továbbá, hogy Irán és Fehéroroszország továbbra is katonai támogatást nyújt az orosz agresszióhoz.

„Fehéroroszországnak nem szabad engednie, hogy orosz fegyveres erők állomásozzanak területén, Iránnak pedig fel kell hagynia a drónok Oroszországba szállításával”

– szögezték le.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az Európai Tanács elismerését fejezte ki a bővítési folyamatban előírt feltételek teljesítésével kapcsolatos ukrán erőfeszítések eredménye miatt, és hangsúlyozták: az EU továbbra is szorosan együttműködik Kijevvel az összes csatlakozási kritérium teljesítése elérése érdekében. Moldovát és Georgiát a vezetők ugyancsak támogatásukról biztosították az uniós integrációs törekvéseik megvalósulásában.

A védelem és biztonság területén az uniós tagállamok vezetői hangsúlyozták: meg kell erősíteni az európai hadipari szektort a technológiai és ipari bázist, valamint azokat innovatívabbá, versenyképesebbé és ellenállóbbá kell tenni.

Ennek érdekében felszólították az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az európai védelmi beruházásokra vonatkozó programra az európai haderő kapacitásának és ellenálló képességének megerősítése érdekében.

A tagországok vezetői emellett üdvözölték az Európai Békekeret 3,5 milliárd eurós keretének megemelését, az eszköz globális jellegének megőrzése, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás folytatása, valamint az EU konfliktusmegelőzési és gyors reagálási képességének fenntartása érdekében.

A dél-afrikai elnöki hivatal csütörtökön bejelentette, hogy az előzetes terveknek megfelelően Johannesburgban rendezik meg a BRICS országcsoport augusztusi csúcstalálkozóját, annak ellenére, hogy a Dél-afrikai Köztársaság tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), így köteles lenne letartóztatni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha személyesen megjelenik az eseményen.

Vincent Magwenya, az elnöki hivatal szóvivője megerősítette, hogy a BRICS-csúcstalálkozóra a Dél-afrikai Köztársaságban kerül sor, de arról nem kívánt nyilatkozni, hogy az orosz államfő személyesen részt vesz-e a rendezvényen.

A csoportot Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotja, és mindegyikük vezetője meghívást kapott az augusztus 22-én kezdődő háromnapos rendezvényre.

Dél-afrikai tisztségviselők a múlt hónap végén azt mondták, hogy a BRICS-országok fontolgatják a csúcstalálkozó áthelyezését Kínába, amely nem tagja az ICC-nek.

A hágai székhelyű ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök ellen ukrajnai gyermekek Oroszországba, majd Fehéroroszországba deportálása miatt.

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök június 17-én találkozott Putyinnal Oroszországban.

Oroszország közölte dél-afrikai partnereivel, hogy helytelennek tartja Emmanuel Macron francia elnök részvételét a BRICS-országok csúcstalálkozón – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak csütörtökön Szocsiban.

A Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából álló BRICS országcsoport csúcstalálkozóját, amelyen új tagállamokat vehetnek fel, a tervek szerint augusztus 22-24-én tartják meg Johannesburgban.

„Jeleztük, hogy a házigazda ország azon előjogának tiszteletben tartása mellett, hogy vendégeket hívjon meg, abból kell kiindulni, hogy a BRICS olyan államok szövetsége, amelyek elvi alapon utasítják el az egyoldalú szankciókat mint külpolitikai feladatok megoldásának módszerét. És ennek figyelembe vételével egyszerűen nyilvánvaló, hogy a kollektív Nyugat képviselőinek ottani megjelenése nem helyénvaló” – mondta a miniszterhelyettes.

Korábban Catherine Colonna francia külügyminiszter Pretoriában a dél-afrikai hivatali partnerével, Naledi Pandorral folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy Macron fontolóra veheti a BRICS-csúcson való részvételt, ha meghívást kap rá.

Rjabkov kifejezte abbéli örömét, hogy Washington „plagizálta” Moszkva ötletét, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának atomhatalmait bevonva új formátumot javasolt a nukleáris támadófegyverek csökkentéséről rendelkező START-szerződés számára. Hozzátette, hogy Moszkvának a megállapodáshoz való visszatérése csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok felhagy az oroszellenes kurzusával, amitől azonban egyelőre távol áll.

Mint mondta, Moszkva és Washington között periodikusan történik jelzésváltás, a felek között szituatív párbeszéd folyik, de egyelőre nincs alapja a további lépéseknek. Rjabkov szerint az Egyesült Államok elzárkózik a komolyabb tárgyalásoktól.

A külügyi tárca helyettes vezetője a biológiai biztonságról Szocsiban rendezett konferencián azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is szorgalmazni fogja az ukrajnai laboratóriumok ügyének érdemi megvitatását a biológiai- és toxinfegyverek tilalmáról szóló egyezmény keretében. Moszkva legsúlyosabb aggodalmának adott hangot az amerikai védelmi minisztérium közvetlen segítségével, az orosz határok közelében, egykori szovjet köztársaságokban végzett állítólagos katonabiológiai tevékenység miatt. Mint mondta, az Egyesült Államok ezzel kapcsolatban továbbra is adós a magyarázattal.

Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter kedden közölte: Putyin még nem válaszolt a meghívásra, amelyet azelőtt küldtek el neki, hogy az ICC március 18-án vádat emelt ellene.

Pandor szerint Hszi Csin-ping kínai elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök részt kíván venni a találkozón.

A BRICS „jelenleg nagy nemzetközi divatnak örvend” a Keml szóvivője szerint. Dmitrij Peszkov elmondta: mintegy 15 ország jelezte csatlakozási szándékát a szervezethez. A BRICS betűszó öt jelentős feltörekvő gazdaság (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) társulását jelenti.

Abdelmadzsid Tebboune algériai elnök, aki ma Moszkvában tárgyalásokat folytatott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, prioritásként említette a BRICS-hez való csatlakozást – idézte a TASZSZ orosz hírügynökség Peszkovot.

A BRICS-csúcstalálkozójára augusztus 22-24. között kerül sor Johannesburgban.

A szóvivő szerint kiemelt kérdésként szerepel majd

a jelölt országok csatlakozása.

Vízió vagy már a közeljövő, hogy véget érhet a dollár egyeduralma? A Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-szövetség egyre komolyabb ambíciót mutat arra, hogy létrehozza közös valutájuk előszobáját és kiszabaduljon a dollár szorításából.

„Lehet, hogy egy új valuta fogja megkérdőjelezni a dollár dominanciáját?” – teszi fel a kérdést az Asia Times.

A dollár szorításában

Dél-Afrika látja vendégül 2023 augusztusában Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika vezetőit – a BRICS rövidítéssel ismert nemzetek csoportját.

A napirendi pontok között szerepel egy új közös BRICS-pénz létrehozása is.

A BRICS-csúcstalálkozóra ráadásul akkor kerül sor, amikor a világ országai a Nyugat hagyományos dominanciáját megkérdőjelező, változó geopolitikai környezettel szembesülnek.

Miközben pedig a BRICS-országok már több mint egy évtizede igyekeznek csökkenteni függőségüket a dollártól, az Oroszországgal szembeni, az ukrajnai inváziót követően bevezetett nyugati szankciók felgyorsították ezt a folyamatot.

Az emelkedő kamatlábak és a közelmúltbeli amerikai adósságplafon-válság más országok körében is aggodalmat keltett, a főként dollárban tartott adósságuk miatt, valamint

komoly aggodalom fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy a világ vezető gazdasága fizetésképtelenné válhat.

Ennek ellenére egy új BRICS-valuta megvalósulása előtt még komoly akadályok állnak. A kialakult viták azonban azt mutatják, hogy a BRICS-országok egészen új dolgokban gondolkoznak és keresik a közös, de mégis önálló érvényesülés útját.

Jön a BRICS-pénz?

Mivel a nemzetközi tranzakciók 88 százalékát amerikai dollárban bonyolítják, és a dollárban tartott a globális devizatartalékok 58 százalékát teszik ki, a dollár globális dominanciája továbbra is vitathatatlan. Ennek ellenére az ukrajnai orosz inváziót követően felgyorsult a dollártól való függetlenedés – vagyis a gazdaságok nemzetközi kereskedelemben és finanszírozásban való dollárfüggőségének csökkentése.

A BRICS-országok több oldalról is csökkenteni szeretnék függőségüket a dollártól. Az elmúlt évben Oroszország, Kína és Brazília egyre többet tett azért, hogy a nemzetközi kereskedelemben folyamatosan csökkentse a dollártranzakcióikat. Irak, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek aktívan vizsgálja a dollár alternatíváit.

A központi bankok pedig arra törekedtek, hogy valutatartalékaik nagyobb részét a dollárból aranyba helyezzék át.

A BRICS-országok mindegyike – különböző okokból ugyan – kritikusan viszonyult a dollár dominanciájához. Az orosz tisztviselők a szankciók okozta károk enyhítése érdekében a dollár elhagyása mellett törnek lándzsát. A Nyugat által kivetett szankciók részeként az orosz bankok nem használhatják a SWIFT-et, a banki tranzakciókat lehetővé tevő globális üzenetküldő rendszert, ugyanezen országok pedig tavaly 330 milliárd dollárnyi orosz tartalékot fagyasztottak be.

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: Mikhail Svetlov/Getty Images)

Eközben a 2022-es brazíliai választásokon Luiz Inácio Lula da Silvát ismét elnökké választották. Lula a BRICS régi támogatója, és korábban arra törekedett, hogy csökkentse Brazília dollárfüggőségét, valamint a dollárral szembeni sebezhetőségét. Lula hatalomba kerülése új lendületet adott a csoportnak, mivel a brazil elnök nem rejtette véka alá azon véleményét, hogy

BRICS-tagországoknak létre kellene hozniuk egy új, az euróhoz hasonló valutát.

A kínai kormány is világosan kifejtette a dollár dominanciájával kapcsolatos aggodalmait, amikor az amerikai pénzt a világgazdaság instabilitásának és bizonytalanságának fő forrásának nevezte. Peking egyenesen a Fed kamatemelését tette felelőssé azért, hogy zavart okozott a nemzetközi pénzügyi piacon, és mindez más valuták jelentős leértékelődéséhez vezetett. A többi BRICS-országgal együtt Kína is bírálta a szankciók geopolitikai fegyverként való alkalmazását. A dollármentesítés és egy esetleges BRICS-valuta vonzereje jelentősen segítene az ilyen és ehhez hasonló globális kihívások kezelésében.

De hogyan születik meg a BRICS-pénz?

A legambiciózusabb terv az Európai Unió 11 tagállama által 1999-ben elfogadott közös valutához hasonló létrehozása lenne. A BRICS-országokon belüli gazdasági hatalmi aszimmetriák és a bonyolult politikai dinamika miatt azonban nehéz lenne letárgyalni egy ehhez hasonló valuta létrehozását.

Ahhoz pedig, hogy egy új valuta működjön, a BRICS-országoknak meg kellene állapodniuk egy árfolyam-mechanizmusban, hatékony fizetési rendszerekkel és jól szabályozott, továbbá stabil és likvid pénzügyi piaccal kellene rendelkezniük. A globális valuta státuszának eléréséhez a BRICS-nek a közös valutakezelés terén is komoly tapasztalatokat kellene szereznie, hogy meggyőzzön másokat is arról, hogy az új valuta megbízható.

Az euró BRICS-változatának státusza még komoly kérdéseket vet fel. Egyelőre az érintett országok egyike sem mutat arra irányuló szándékot, hogy megszüntesse helyi valutáját. Úgy tűnik, hogy a rövid távú cél inkább az, hogy

első lépésként egy hatékony, integrált fizetési rendszert hozzanak létre a határokon átnyúló tranzakciókhoz, majd ezt követően vezessenek be egy új valutát.

Ennek építőkövei azonban már léteznek. 2010-ben elindították a BRICS bankközi együttműködési mechanizmust, hogy megkönnyítsék a BRICS-bankok közötti, helyi pénznemben történő, határokon átnyúló fizetéseket. A BRICS-országok továbbá kifejlesztették a „BRICS pay”-t – egy olyan fizetési rendszert, amely a BRICS-országok közötti tranzakciókat teszi lehetővé anélkül, hogy a helyi valutát dollárra kellene váltani.

Ezeken felül továbbá szóba került egy BRICS kriptovalutáról és a központi banki digitális valuták fejlesztésének stratégiai összehangolásáról a gazdasági integráció előmozdítása érdekében. Mivel számos ország kifejezte érdeklődését a BRICS-hez való csatlakozás iránt, a csoport felpörgetheti a dollármentesítési menetrendjét.

Vízió vagy valóság?

Az biztos, hogy a csoport legambiciózusabb múltbéli kezdeményezései közül több is elbukott. 2014-ben, amikor a BRICS-országok elindították az Új Fejlesztési Bankot, az alapító megállapodásban benne volt, hogy a bank műveletei annak az országnak a helyi pénznemében nyújthatnak finanszírozást, ahol a műveletre sor kerül. Ennek ellenére 2023-ban a bank fennmaradása továbbra is nagymértékben függ a dollártól. A helyi valutában történő finanszírozás a bank portfóliójának mintegy 22 százalékát teszi ki, bár az új elnök reményei szerint ez az arány 2026-ra 30 százalékra emelkedhet.

Hasonló kihívásokkal kell megküzdeni a kétoldalú dollármentesítési törekvések során is. Oroszország és India arra törekedett, hogy kidolgozzon egy olyan mechanizmust a helyi pénznemekben való kereskedésre, amely lehetővé tenné az indiai importőrök számára, hogy rúpiában fizessenek az olcsó orosz olajért és szénért. A tárgyalásokat azonban felfüggesztették, miután Moszkva inkább jegelte a rúpiafelhalmozást.

A dollármentesítés előtt álló akadályok ellenére a BRICS-csoport elszántnak mutatkozik, ugyanis

a szövetség a múltban is arról volt ismert, hogy nem ugrik el a kihívások elől.

Az öt ország közötti számos nézeteltérés ellenére a blokknak sikerült közös politikát kialakítania és túlélnie olyan jelentős válságokat, mint a 2020-21-es kínai–indiai határösszecsapások és az ukrajnai háború. A BRICS elmélyítette együttműködését, új pénzügyi intézményekbe fektetett be, és folyamatosan bővítette a kezelt politikai kérdések körét.

Ma már komoly hálózat alakult ki a tagországok között. Mind a kormányzati kapcsolattartók, a tudományos szakemberek, agytrösztök és gazdasági vállalkozások is előszeretettel szövögetik egyre szorosabbra a BRICS hálóját.

Még ha a közös valutaügyben nem is történik elmozdulás, számos olyan kérdés van, amelyben a BRICS pénzügyminiszterei és a központi bankok vezetői rendszeresen egyeztetnek – mindez pedig előrevetíti az új pénzügyi együttműködések kialakulásának lehetőségét.

Kétségtelen, hogy

a BRICS új valutájáról szóló közbeszéd önmagában is fontos mutatója annak, hogy számos nemzet szeretne diverzifikálni a dollártól.

Egy új világgazdasági rend nem fog kialakulni egyik napról a másikra. Az új BRICS-valuta vagy a dollármentesítés pedig még nem a közeljövő. Ennek ellenére potenciálisan létrejöhet, a BRICS-országok közös valutájában megvan a potenciál, mivel ezen államok elkötelezettséget mutatnak a tekintetben, hogy mind jobban összehangolják gazdaságaikat, az innovációt és politikájukat egyaránt.