Az ENSZ alapokmányán alapuló világrend recseg-ropog

Németh Zsolt szerint „recseg-ropog” a jelenlegi világrend, a jövő új világrendjét pedig az fogja alapvetően befolyásolni: miként viszonyul Oroszországhoz a nemzetközi közösség.

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja, Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány médiaiskolájának vezetője és David Campanale, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor társalapítója a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Világrend és biztonság – A béke ideje? című kerekasztal-beszélgetésén az erdélyi Tusnádfürdőn

Fotó: MTI/Veres Nándor

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik szerdai pódiumbeszélgetésén elemezte az orosz–ukrán háború kapcsán kialakult helyzetet és a magyar diplomácia mozgásterét.

Mint kifejtette: a jelenlegi világrend az ENSZ 1945-ös alapokmányán alapul, amelyben alapvető jogelv a szuverén nemzetek egyenlősége, a nemzetközi béke és biztonság szolgálata, a jólét erősítése, és az emberi – közük a kisebbségi – jogok garantálása. Ezt a struktúra azonban most „recseg-ropog”, mert Oroszország, amely a Biztonsági Tanácsnak is tagja, lábbal tiporja az ENSZ alapokmányában rögzített elveket – tette hozzá.

Ha megbüntetik Oroszországot, akkor az ENSZ nincs többé. Ha nem, akkor az ENSZ saját alapelvét rúgja fel – vázolta a dilemmát a külügyi bizottság elnöke.     

Rámutatott: Magyarország következetesen elítélte az orosz agressziót, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. Ennek jegyében – igaz, hogy nem fegyverrel, de – üzemanyaggal, egészségügyi tisztek kiképzésével segítséget is nyújt Ukrajnának. Másfelől a háborút nem lehet ürügyként elfogadni az Ukrajnában élő nemzeti közösségek diszkriminálására, és Ukrajnának tudnia kell, hogy a Nyugat felé Közép-Európán keresztül vezet az útja. Úgy értékelte, meg kell találni az egyensúlyt a politikai kommunikáció és Magyarország stratégiai célkitűzései között. Szerinte fantasztikus diplomáciai siker, hogy a szankciós politika a lehető legkevésbé sújtja az országot, miközben Magyarország tíz szankciós csomagot megszavazott. Más kérdés, hogy Brüsszel úgy állítja be, mintha mindegyiket megvétózta volna – jegyezte meg.     

Németh Zsolt úgy vélekedett: a vilniusi csúcson megfogalmazott NATO-politika, amely Oroszországot fenyegetésként nevezte meg, de Ukrajna NATO-csatlakozását a háború befejezésének feltételéhez kötötte, konvergál a magyar állásponttal.     

Szerinte a nemzetpolitikai célok érvényesítésnek fontos előfeltétele, hogy Magyarország a szomszédságát „amennyire lehet” maga mellett tudja tartani és kiemelten kezelje közép-európai szövetségi rendszerét. Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány médiaiskolájának vezetője a pódiumbeszélgetésen úgy vélekedett: semmi értelme a további vérontásnak, mert a frontvonal bemerevedett, a haditechnika mindkét fél számára lehetetlenné teszi az áttörést, ha pedig mégis folytatják a háborút, akkor ennek politikai okai vannak.     

Szerinte az Európai Uniónak nem érdeke átvenni a mérsékelt, kiegyensúlyozott magyar álláspontot, mert a háborús helyzetet most kihasználhatja arra, hogy egyfajta szövetségi államrendszerbe kényszerítse a tagállamokat.     

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője megállapította: az orosz agresszió közelebb tolta Ukrajnát a NATO-hoz, illetve politikai értelemben a Nyugathoz. Úgy vélte, bár most nincs sok esély a tűzszünetre, a béke megteremtése nehezen képzelhető el Oroszország biztonsági érdekeinek figyelembevétele nélkül.

Szétfeszíti az Európai Uniót, ha Brüsszel diktálni próbál a jogalkotás terén, mert ez a folyamat oda fog vezetni, hogy a tagállamok nem tartják be az uniós döntéseket – hangoztatta Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, leendő igazságügyi miniszter a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egy csütörtöki pódiumbeszélgetésén.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, leendő igazságügyi miniszter a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Nemzetállamok szuverenitása, avagy hogyan küzd az Uniós jog a nemzeti jog ellen című pódiumbeszélgetésén az erdélyi Tusnádfürdőn

Fotó: MTI/Veres Nándor

Rámutatott: az EU „lopakodó jogalkotással”, jogi fogalmak fellazításával, a meghatározhatatlan jogállamisági elveket számon kérve rá akarja erőltetni akaratát a nemzetállamokra, és az európai jogot bírósági eszközökkel akarja érvényesíteni a nemzeti joggal szemben.

Az uniós jog viszont csak akkor érvényesülhet, ha a tagállami alkotmánnyal nincs ellentétben, így ennek a káros tendenciának az alkotmánybíróság tud megálljt parancsolni – mutatott rá.

A Nemzetállamok szuverenitása, avagy hogyan küzd az Uniós jog a nemzeti jog ellen címmel megrendezett pódiumbeszélgetésen Tuzson Bence a nők elleni erőszak megfékezését zászlajára tűző isztambuli egyezményt hozta fel példaként a „lopakodó jogalkotásra”. Ennél ugyanis az EU már szerződő félként lépett fel, holott a részletekről nem volt teljes az egyetértés a tagállamok között.

A miniszter megjegyezte: sok előremutató, a magyar jogban már alkalmazott cikket tartalmaz, de a fogalomhasználat terén a genderelmélet elemeit csempészik be egy nemzetközi dokumentumba. Ezzel a módszerrel „lopóznak be” új fogalmak olyan uniós irányelvekbe, amelyeknél átültetési kötelezettsége van a nemzetállamoknak, és amelyeknek aztán az EU bíróságán próbál érvényt szerezni az Európai Bizottság.

A másik módszer a fogalmak fellazítása – tette hozzá. Példaként azt hozta fel, hogy a menekültek fogalmát, vagyis az üldöztetés elől az első biztonságos országba menekülőkét kiterjesztették minden Európába érkező gazdasági bevándorlóra.

Tuzson Bence szerint az EU sokféleségét meg kell őrizni, nem kell rákényszeríteni egyetlen tagállamra sem, hogy azokat a jogi megoldásokat alkalmazza, mint egy másik ország, hanem a közös pontokat kell megkeresni.

„Ehhez objektív kritériumrendszer kell, olyan, amely mindenkinek megfelel. Ha nem így működik, az EU szét fog esni” - mondta az igazságügyi miniszter.

A beszélgetés másik résztvevője, Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője arról beszélt, hogy az erdélyi magyarok számára a nemzetállam fogalma disszonáns, mert azokra a román nemzetállami törekvésekre emlékezteti őket, amelyeknek a nemzeti kisebbségek lojalitását megkövetelve valójában a homogenizálás, a beolvasztás a céljuk.

Az unió és a tagállamok viszonylatában azonban az RMDSZ politikusa is úgy látja: az EU bírósága azt követeli a tagállami bíróságoktól, hogy az uniós jogot érvényesítsék vitás kérdésekben, figyelmen kívül hagyva a nemzeti jogot. Mint mondta, a román taláros testület azon négy alkotmánybíróság egyike, amelyek megkérdőjelezték azt, hogy az uniós jognak elsőbbsége van a nemzeti joggal szemben.

Létezik elvi és logikai lehetőség arra, hogy kimaradunk a háborúból, és mégis a vesztesek oldalára kerülünk. Ezt mindenképp el kell kerülni – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján. Butyka Zsolt, Tusnádfürdő polgármestere elmondta, számítanak arra, hogy szombaton, a miniszterelnöki beszéd napján lesznek „hívatlan vendégek Tusványoson” - közölte a Magyar Nemzet. 

Németh Zsolt

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Nemzedékünk ilyen közel nem volt háborúhoz, mint most. Magyarország ebben a helyzetben a béke diplomáciájának útját választotta. Nem tudunk hinni abban, hogy ennek a háborúnak van katonai megoldása – jelentette ki Németh Zsolt szerdán Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján. 

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hozzátette: Magyarország ezért helyezkedett arra az álláspontra, hogy ki szeretne maradni a háborúból. Mint kifejtette, hazánknak rendkívüli módon vigyázni kell arra, hogy a háború végeztével semmiképp ne kössön ki a vesztesek oldalán. 

Kulturális önvédelem a megoldás

Létezik elvi és logikai lehetőség arra, hogy kimaradunk a háborúból, és mégis a vesztesek oldalára kerülünk. Ezt mindenképp el kell kerülni. Így kulcsfontosságúnak tartjuk azt, hogy minden alkalommal, a lehető legnagyobb egyértelműséggel elítéljük az orosz agressziót, és a legnagyobb egyértelműséggel álljunk ki Ukrajna önvédelmi joga mellett – részletezte. Németh Zsolt szerint „össznemzeti magyar belháborúban” éljük politikai éltünket, azonban ebben a háborús helyzetben egyetértésre kell törekednünk határon innen és túl. 

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette azt is, hogy ma egy kulturális háborút is vívunk, amelyhez folyamatosan szövetségeseket keresünk, szerte a nemzetközi porondon.

Az emberi élet, a múlt, a történelem, a nemi szerepek kérdéskörei kérdőjeleződnek meg. Erre a megoldás számunkra, magyarok számára a kulturális önvédelem lehet

– részletezte a politikus. Potápi Árpád János az ukrán–orosz háború kapcsán a kárpátaljai magyar közösség fizikai megmaradásának fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: 2023-ban ugyanazok az események játszódnak le, mint a második világháború után vagy a délvidéki háború során. Magyarok tízezreinek kellett elhagynia a szülőföldjét és élnie száműzetésben Magyarországon vagy a világ más tájain.

Semmi más bűnük nincs, mint hogy magyarok 

– tette hozzá. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint „most nincs más lehetőség, nincs más alternatíva, a magyarság számára mint a béke” éljünk akár Magyarországon, a Kárpát-medencében, vagy a világ bármely pontján. Reményét fejezte, hogy sikerül a realitás és a józan ész jegyében erről mindenkit meggyőzni. Erre kell rábírni a világot – húzta alá. 

Tusványos idén a békével üzen

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke rámutatott: Tusványos mindig több, mint egy szabadegyetem és több, mint egy fesztivál. Felidézte: az elmúlt három évtizedben kinőtték Bálványost, átköltöztek Tusnádfürdőre, de az a szándék, hogy az induláskor választott és felmutatott értékeket megőrizzék, továbbra is megmaradt. A szervezők ennek jegyében választják ki minden évben a fesztivál mottóját. 

Tusványos minden évben üzen, idén a béke idejével üzen 

– hangsúlyozta. Hozzátette: mindezt olyan időkben, amikor a párbeszédet sok esetben a párhuzamos politikai dialógusok váltják fel, és amikor úgy látszik, hogy a pártérdek felülírja a nemzeti érdeket. Olyan időkben, amikor a magyar kártya még mindig adu ász lehet, és „a törzsi ösztönök felkorbácsolásával” zárójelbe lehet tenni minden hasznos és értékes politikát. Ebben a helyzetben azt üzenik, hogy a béke idejében hisznek. Kitért arra, hogy az együttműködésre, az összefogásra helyezik a hangsúlyt, és Tusványos jó alkalom arra, hogy emellett hitet tegyenek. Butyka Zsolt, Tusnádfürdő polgármestere elmondta, számítanak arra, hogy szombaton, a miniszterelnöki beszéd napján lesznek „hívatlan vendégek Tusványoson”, majd arra kérte a hallgatóságot, hogy „legyünk toleránsak, s valóban mutassuk meg, hogy eljött a béke ideje”.