Az egymilliót már idén is meghaladta a vendégéjszakák száma a Balatonnál

A Balatonnál ugyanolyan erős a szezon, mint máskor, visszaesésről szó sincs, a magyarok többsége az idei nyáron is ott talál magának nyugalmat és kikapcsolódást. A Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke, Guller Zoltán tette helyre a kérdést, ugyanis korábban az Index arról írt, forgalomcsökkenés tapasztalható a magyarok kedvenc üdülőhelyén. Az Indexnek most azt nyilatkozta az MTÜ elnöke, nem igaz, hogy harminc, de akár negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a Balatonon a mostani szezonban. 

Guller Zoltán úgy fogalmazott, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Flesch Tamás a megállapításaival senkit sem akart tévedésbe ejteni, csupán szervezetének olyan szűk rálátása van a szektorra, ami jelentős torzításokhoz vezet az általuk közölt számokban. A MTÜ elnöke megerősítette, az  év első hat hónapjában elenyésző, hozzávetőleg kétszázalékos visszaesés történhetett a vendégforgalomban, amely messze elmarad a szövetség harminc-negyven százalékos számaitól. 

„A Balatonnál a szövetségnek csupán nyolcvanöt szálloda a tagja, összesen 7553 szobával, miközben kétszáztíz szálloda 13 400 szobával található itt, és akkor még nem beszéltünk arról a tizenháromezer kisebb magán- és egyéb szálláshelyről a maga huszonkétezer szobájával, amelyre a szövetségnek semmi rálátása sincs” – fejtette ki az Indexnek Guller Zoltán.

A Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke szerint a balatoni szezonról valós képet a szezon végeztével lehet közölni. Most viszont, mivel olyan mértékű tévedéseket közölt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, a megszokottnál hamarabb feltárta az Indexnek az ágazati adatokat az MTÜ elnöke. 

Guller Zoltán megerősítette: 

A balatoni turizmus számait közölve felfedte, hogy idén január és június között egymillió-ezer fő volt a vendégszám, szemben a tavalyi egymillió-huszonháromezerrel, tehát 22 ezer fő volt a különbség, ami hozzávetőleg kétszázalékos csökkenést jelent. A vendégéjszakák száma a tavalyi 2,71 millióról az idei évre 2,57 millióra mérséklődött, azonban a szálláshelyek bevétele a tavalyi 38,35 milliárdról 48,42 milliárdra ugrott. A turisztikai szervezet elnöke elmondta, hogy

Ahogyan a pandémia idején a belföldi, most a külföldi vendégforgalom diktálja majd a turizmus lendületét – jelezte Guller Zoltán, hozzátéve, hogy ha a körülmények nem változnak, akkor az év egészére a tavalyit meghaladó vendégforgalmat valószínűsítenek.

Lángossütők, büfések, fagyisok, úszógumiárusok, zöldségesek, ajándékboltosok – leginkább ezek a gazdasági szereplők számítanak a nyár elengedhetetlen résztvevőinek a balatoni és a velencei-tavi strandokon, illetve a tavak környékén − írja a Világgazdaság.

Elindult a strandszezon a magyar tavaknál, a vízparti kikapcsolódás lehetősége azonban nemcsak a pihenésre vágyókat vonzza, hanem az adóhatóság revizorait is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) június 26-án átfogó ellenőrzést indított a Balaton és a Velencei-tó környéki településeken. A revizorok a helyi kereskedőket és szolgáltatókat keresik fel – tájékoztatta a Világgazdaságot a NAV szóvivője. Kis Péter András megjegyezte:

A szóvivő ezután részletezte, mely szabály megtartását ellenőrzik leginkább. Kis Péter András első helyen a számla- és nyugtaadást említette, de

A szóvivő egy fontos mozzanatra még felhívta a figyelmet. A tóparti gazdasági szereplőknél akár hivatali időn kívül, vagyis délután, este és hétvégén is megjelenhetnek a NAV ellenőrzést végző emberei.

A Kékszalag hétvégéjén a Balatonra figyel az ország. A versenyen évek óta viszonylag kevés külföldi vesz részt, de nem sokan tudják, hogy a versenyeredményeket nemzetközi szakértők is jegyzik, mivel a győztes hajók gyakorta a világ élvonalába tartozó magyar vitorláshajó-gyártás termékei.

Fehér Szalag, Izsák Szabolcs Emlékverseny, Kékpántlika, Kékszalag – sűrű az idei Kékszalag fesztivál programja. Az egyhetes rendezvény idén az Európa kulturális fővárosa programsorozattal együttműködve számos parti és vízi programot kínál az érdeklődőknek. A legnagyobb esemény az 55. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj, amelyre évek óta egyre többen neveznek, idén körülbelül hatszáz versenyző csapat.

A balatoni vitorlázás nagy múltra tekint vissza

Balatonfüred ilyenkor zsibongó majálissá válik. A Tagore sétányon a semmiből nőnek ki a hangulatos támogatói sátrak, a gyerekek nagy erőbedobással igyekeznek a valódi hajók izgalmát hozni a makettvitorlások versenyébe, a patinás cukrászdák és fagylaltozók pedig nem győzik kiszolgálni az egyre érkező vendégeket, akik a parton várják, hogy a győztes befusson a kikötőbe.

 A hazai arisztokrácia ezért felújíttatta a siófoki vasútállomást, illetve hajókat hozatott, mivel a Festeticsek 1797-ben épített Phönixét kivéve csak halászhajók jártak a tavon. Az 1860-as években a Batthyányak és a Széchenyiek felfedezték a sportvitorlázást, több díjat is nyertek brit versenyeken, így örömmel segítettek Magyarországon is meghonosítani a sportot. A Sisiről szóló hír végül nem bizonyult igaznak, de addigra a tó sziluettjéhez hozzátartoztak a kecses árbócosok, amelyek versenyére azonban még hetven évet kellett várni.
A két világháború közötti konszolidáció hozta el a hazai vitorlázás második aranykorát, mivel a tehetős dzsentriréteg szívesen töltötte az időt a vízen. 

A kommunista diktatúra a Horthy-rendszerrel azonosította a vitorlázást, és bár nem tiltotta, a sportág fejlődése megakadt. A nyolcvanas évek Ötvös Csöpi filmjei keltették fel újra a szélesebb körű érdeklődést, de az igazi robbanás a rendszerváltás után következett. Ennek ellenére Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő versenye még évtizedekig viszonylag kevés indulót számolhatott. A kétezres évekig kevesebb mint kétszáz hajó nevezett a Kékszalagra, majd Litkey Farkas bemutatta a közönségnek a nagy testű libera hajókat, amelyek tizenhat versenyzővel sorra döntötték a rekordokat. 2012-től katamaránok is indulhatnak, ami tovább növelte a népszerűséget. Az elmúlt években rendre több mint ötszáz hajó nevezett, igaz, többségében magyarok.
 

Közösségi esemény a Kékszalag 

Holczhauser András, a Magyar Vitorlásszövetség főtitkára szerint szeretnék a versenyt nemzetközi szintre is kiterjeszteni, de valószínűleg a Kékszalag mellett egy grand prix lenne erre a legalkalmasabb, mivel a tókerülő verseny klasszikusan – a biztonság és az amatőr versenyzők miatt – kisszeles futam. 

 Családok és baráti társaságok csatlakoznak az esélyesekhez, hogy a negyvennyolc órás időlimitet megcélozva utazzák körbe a tavat, gyönyörködve a többi színes vitorlában és az éjszakai teliholdban, mivel a verseny egyik alapszabálya, hogy a rajt időpontját a júliusi teliholdhoz igazítják.
 A Kékszalag a külföldi csapatoknak nem feltétlenül vonzó. A többség a nagyszeles versenyeket szereti, amelyeknek a Balatonon ősszel és tavasszal van szezonja. Ráadásul a verseny komoly anyagi befektetést kíván, mivel 

 így közúti szállításuk nehézkes és drága. Nem csoda, hogy a versenyzők mindössze két százaléka külföldi.
A nemzetközi szaksajtó ugyanakkor jegyzi a Kékszalag-nyerteseket, akik többnyire magyar gyártók vitorlásait viszik győzelemre. A tavalyi aranyérmes Fifty-Fifty egy magyar fejlesztésű, különleges konstrukciójú, kétárbócos katamarán, amely alig több mint hét óra alatt tette meg a légvonalban százötvenöt kilométeres távot, ami komoly szenzációnak számított szakértői körökben. 
 – Bár Magyarországra nem feltétlenül gondolnánk hajóépítő nagyhatalomként, a hazai vitorlásgyártásnak komoly történelme van – meséli Ruják István, a Pauger Carbon Composites munkatársa. 

 Csak a kreatívok maradtak talpon. Kicsit hasonlít a helyzet a magyar utászok esetéhez Afganisztánban, akiket nagyon szerettek a katonák, mivel ha az amerikaiaknak kellett hidat építeniük, és hiányzott egy szükséges elem, akkor a parancsnok áttelefonált a bázisra, hogy szállítsák le a darabot, ezért két napig álltak a tankok. A magyarok viszont fát vágtak, betont kevertek és estére elkészült a híd.

A magyar hajógyártás világszínvonalú
 

Paulovits Dénes tehetséges finn dingi-versenyző volt, majd a nyolcvanas évek végén elkezdett hajót építeni. A könnyű karbonkompozit, illetve a vákuuminfúziós technológia hozta meg az áttörést, és ma a Pauger Carbon ausztrál, új-zélandi, angol, svájci és olasz gyárakkal van egy szinten. Egyik leghíresebb megrendelésük a neves új-zélandi vitorlázótól, Russell Couttstól érkezett, aki vákuuminfúziós technológiával készült, egyforma hajókat akart gyártatni. Eredetileg egy szlovén céget bízott meg a kétezres évek közepén, ám az a vitorlás olyan rossz minőségben készült el, hogy szét kellett vágni. Utána fordult a Paugerhez, amelynek számos RC44-es hajója siklik hibátlanul húsz év óta. 
 – A jó vitorlásiparhoz olyan emberek kellenek, akik megfelelő igényszinttel és elkötelezettséggel dolgoznak éveken át, de fontosak a sportágat népszerűsítő sportolók is – teszi hozzá Haranghy Csaba, a Magyar Vitorlásszövetség elnöke. – A vitorlásiparban fa-, vagy műanyag hajók készülnek. Egy gyár sikeréhez az éveken át tartó, kiváló minőségű munka szükséges, mert szabálytalan hajót bárki készíthet. Nehéz például egy hajót pontos súlyra gyártani. Általában a készítők szeretnek túlbiztosítani, ezért, hogy ne legyen baj a felmérésen, a kevesebb anyag mellé ólmot raknak a hajóba, hogy megfeleljen a súlya. Így viszont a szerkezetből hiányzik a megfelelő anyag. Sokkal több energiába kerül a pontos gyártás, amikor minden anyagot folyamatosan grammra kell mérni. Az árbóc hossza például a nyomaték miatt alapvető kérdés. A vitorlázás technikai sportág drága anyagokkal és drága gyártási technológiákkal, tehát a tőke nagyon fontos. Vannak uniós és kormányzati forrásból jövő támogatások is, amelyeket a hazai gyárak igénybe vehetnek. Szerencsére a magyar piac már olyan méretű, hogy jó néhány vállalkozást el tud tartani.
 Ilyen a Pauger mellett a hazai vitorlásélet legendás alakjához, Soponyai Gézához köthető Nautic, Scholtz Imre Style Jachtja, a Schäfer Elemér által vezetett Schäfer Yacht, illetve néhány kisebb, csak fahajókra vagy felújításra specializálódott üzem. A Nautic jellemzője a gyors, de a hétköznapokban is kényelmes vitorlás. Aki Kékszalag-győztes szeretne lenni, előbb-utóbb elvetődik üzemükbe. A Style Jacht napi vitorlázásra alkalmas hajókat készít, amelyek használója elsősorban sportolni, nem lakni szeretne a vízen. A Schäfer Yachthoz köthető a Dolphin versenyosztály hazai támogatása, illetve az elektromotoros hajók látványos terjedése a Balatonon. 

A felsorolásban kakukktojás a Viszkei András és Márton által vezetett Aqwia, amely elektromos hajókat gyárt. 

 A hazai vitorlásközösség ugyanakkor egyre népesebb, Berecz Zsombor világbajnoki aranya és olimpiai ezüstje után is jelentőset ugrott a vitorlázni vágyók száma. A fiatalok azonban gyakran érzik úgy, hogy sok problémával találkoznak itthon, sosincsenek kinn a vízből, vagy egyszerűen kinőtték a Balatont, mert a hazai hajókészítők nem a legújabb fejlesztéseket képviselik. Igyekeznek külföldre menni, hogy lássák az ottani újítások irányát. Az öreg róka vitorlásgyártó cégek csak legyintenek a fiatalos hevületre, mondván, járják csak a világot, úgyis hazajönnek és meglátják, hogy a hazai gyártók sikeresebb hajókat készítenek, amelyek jobban megfelelnek a Balaton híresen szeszélyes szélviszonyainak.

Idén már ötvenötödik alkalommal rendezik meg a Kékszalagot. A hagyományos balatoni vitorlázó versenyt, amelynek idei hivatalos neve az 55. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj, élőben közvetíti az Origó.

Idén a Kékszalag verseny történetében először lesz követhető a mezőny a rajt pillanatától az utolsó befutó hajóig. A Magyar Vitorlásszövetség, a Magyar Telekom és a Samsung együttműködésének köszönhetően folyamatos élő adást sugároz a balatonfüredi nagymólón kialakított stúdióból. A közvetítés csütörtök reggel nyolc órakor kezdődik és a szombat esti díjkiosztó végéig tart. A versenyt az Origó sportrovatának oldalán is lehet majd nézni.

– Jogos elvárás a vitorlázótársak részéről, hogy a Kékszalag egésze látható és követhető legyen mindenki számára, hiszen ez a verseny a limitidő lejártáig, vagyis szombat reggel kilenc óráig tart. Szeretnénk, ha a nagyközönség nem csupán a leggyorsabb hajókat ismerhetné meg, hanem azokat a vitorlázókat is, akik hatalmas kitartásukról tesznek tanúbizonyságot, hiszen hogy ha kell, 48 órán keresztül megállás nélkül vízen vannak, hogy teljesítsék a kihívást – mondta Holczhauser András, a Magyar Vitorlásszövetség főtitkára.

Az új szabályozások azt is lehetővé teszik, hogy az egyes hajók saját nézőpontjukból is élő közvetítést tegyenek közzé az interneten.