kulcsár edina
Létrehozva: 2023.07.01.
Ausztria felmondta Schengent?
Kitiltják a magyarokat?
Nem fér össze a schengeni mozgásszabadsággal, hogy lezárják a járművek előtt a több ezer magyar ingázó által naponta használt Schattendorf (Somfalva)–Agendorf (Ágfalva) határátkelőt.
– jelentette ki lapunk megkeresésére ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogászt annak kapcsán kereste meg lapunk, hogy minap a Kisalföld arról adott hírt, a régóta nagy indulatokat kavaró határhelyzet még jobban elfajult, miután júliustól pénzt kérnek el azért, hogy át lehessen menni Ausztriába Ágfalvánál, az egyszeri összeg, amit az átkelésért kell fizetni, 160 euró, azaz csaknem hatvanezer forint. A döntés annyira felháborította a helyieket, hogy tüntetést is szerveztek.
Az Unió legnagyobb vívmánya
Ifjabb Lomnici Zoltán emlékeztetett, hogy a Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország által 1984-ben aláírt schengeni megállapodás hozzájárult a belső határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséhez. Jelezte,
a megállapodás hozzájárult az aláíró országok, más uniós tagállamok és egyes EU-n kívüli országok valamennyi állampolgárára vonatkozó szabad mozgás bevezetéséhez.
A fenti egyezmény, illetve más, ehhez kapcsolódó jogszabály együttesen alkotják a schengeni vívmányokat, amelyeket 1999-ben illesztettek be az EU keretébe, és amelyek azóta fokozatosan uniós jogszabállyá váltnak. – Mindezek mellett a lisszaboni szerződés uniós célkitűzéssé tette a belső határok nélküli térséget, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása – magyarázta.
– A polgárok közel 70 százaléka úgy gondolja, hogy Schengen az egyik legértékesebb uniós alapintézmény, amely lehetőséget ad az európai polgároknak arra, hogy szabadon mozogjanak a tagállamok területén, és lehetőséget biztosítanak a tagállami rendőrségek számára, hogy szorosan együttműködjenek más országok bűnüldöző szerveivel
– hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Osztrák kifogások
– Thomas Hoffmann, Schattendorf szociáldemokrata (SPÖ) polgármesterének nyilatkozatai alapján nem is kellően átgondolt lépésről van szó, amit jól jelez, hogy már korábban a kritizált elképzelés „megvizsgálásáról” beszélt. Heinrich Dorner, a Burgenland tartományi kormány ugyancsak szociáldemokrata közlekedési tanácsosa korábban úgy magyarázkodott, hogy a St. Margarethenből Eisenstadtba (Kismarton) tartó forgalmat a jelenlegi szint harmadára kellett csökkenteni – sorolta az osztrák fél érvelését ifjabb Lomnici Zoltán. Hozzátette, a helyiek tiltakozása, illetve az eddig tett nyilatkozatok alapján azonban érdemi stratégiai cselekvésről nem tudunk beszélni.
– A kapkodva és esetlegesen meghozott tartományi és helyi döntések nem is jelenthetnek tartós és fenntartható megoldást a közlekedésforgalmi dilemmára, itt ugyanis forgalomkorlátozási céllal alapvetően határzár történt, mivel lényeges mértékben, jóval kevesebben léphetik át – a schengeni zónán belül – törvényesen az osztrák–magyar határ érintett szakaszát – tehát már nem ellenőrzésről van szó, hanem egy széles kör számára tiltják a belépést Ausztriába
– fogalmazott a szakember.
Ifjabb Lomnici Zoltán úgy látja, a lokális osztrák lépés egy több évtizedes közösségi vívmányt sért.
– Ausztriának a szerződések értelmében olyan intézkedésekkel kellene biztosítania a határain átmenő forgalmat, hogy az uniós polgárokat és (a külső határok hatékony ellenőrzése révén) a harmadik országok állampolgárait ne ellenőrizzék a belső határok átlépésekor.
Bár Ausztria már 1997-ben vállalta a határellenőrzés megszüntetését a schengeni tagországokkal fennálló határain, ezért elvből és a kezdetektől fogva alkalmazta a schengeni vívmányokat, ennek ellenére 2021-ben felfüggesztette a szabad utazási szabályokat a magyar és szlovén határain.
Az erről szóló rendeletet ráadásul idén áprilisban újabb hat hónappal meghosszabbították a bizottság jóváhagyásával – mondta az alkotmányjogász. Hozzátette, a szövetségi szintű osztrák politikának ezt a „keménykedését” pedig a tartományi és helyi szintű lépések csak tovább erősítik.
Szavaiból az is kiderült,
a Schattendorfnál bevezetett egyoldalú lépések mértéke jogszerűtlen és elfogadhatatlan az uniós szabályozás alapján, mivel akadályozzák a munkavállalók szabad mozgását.
– Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy korábban az Európai Bizottság álláspontja szerint még a határok lezárása csak a legvégső eszközként lett volna alkalmazható, és csak átmeneti időre. A korábbi bizottsági elnök Juncker környezetéből kiszivárgott terv alapján visszatértek volna gyakorlatilag a vasfüggöny korszakához – nem az illegális bevándorlókkal, hanem az őshonos európai uniós lakosokkal szemben.
Pedig azt még Jean-Claude Juncker sem rejtette alá, ha bukik a Schengen-rendszer, bukik az euró is
– emlékeztetett a szakember.
Júliustól pénzt kérnek el azért, hogy át lehessen menni Ausztriába Ágfalvánál, az egyszeri összeg, amit az átkelésért kell fizetni, 160 euró, azaz csaknem hatvanezer forint – írja a Kisalföld.
Beszámolnak arról is, hogy az érintetteket a döntés annyira felháborította, hogy tüntetést is szerveztek. A demonstrálók között voltak ingázók, nyugdíjasok, de osztrák szimpatizánsok is, úgy tűnik tehát, hogy a döntés nem örvend egyhangú támogatásnak.
Bár a kötelezően befizetett díjból 140 euró levásárolható az osztrák boltokban, az ingázók körében így sem népszerű a döntés.
Ágfalva polgármestere szerint az lehet a megoldás, ha új átkelőket építenek az érintett településeken. Az új szabályozás hivatalosan július 3-ától lép életbe, az átkelést pedig engedélyeztetni kell az osztrák hatósággal a díj megfizetése mellett. Az engedély ügyintézési ideje akár két hét is lehet, illetve a személyes okmányokon kívül a jogosultságot indokló dokumentumokat is szükséges benyújtani – fűzte hozzá a lap.
Beszámolnak arról is, hogy a március óta lezárt határátkelőt már fel is szerelték a süllyedő oszlopokkal, amelyek megakadályozzák az engedély nélküli határátkelést.
A Magyar Nemzet korábban már többször is beszámolt arról, hogy Ágfalván hogyan alakul az ingázók élete.
Az ingázók nem akarnak kilométereket kerülni, ezért a határon lévő parkolóban hagyják az autóikat. Azonban egyre többen számolnak be arról, hogy a kocsikban kárt tesznek az osztrák oldalon.
Itt történt a temető melletti parkolóban. Nagyon dühítő, kellemetlen. Nem egy nagy összeg, de mégis kényelmetlen, hogy hozzányúlnak az ember itt hagyott értékéhez
– panaszolta a Hír TV riportjában Ligeti Gábor, akinek két autóját is megrongálták az elmúlt időszakban az osztrák oldalon. A férfi elmondta, 8-10 éve jár át dolgozni Ausztriába, de korábban sosem történt vele hasonló. – Senkinek semmi problémája nem volt velünk – tette hozzá.
A Radar műsorában megszólal egy másik ingázó is, akinek a gépjárművét szintén egy hónapja rongálták meg. Elárulta, azóta két autóval jár, az egyikkel a határon parkol le, a másikkal a túloldalon, példáját mások is követik.
Közös az érintettekben, hogy csak kisebb kár éri autóikat: például a márkajelzést törik le vagy rájuk festenek valamit.
Farkas Ciprián soproni polgármester emlékeztetett rá, hogy azért is dühítő és felháborító a dolog, mert magyar emberek százai használnák a határátkelőt, hogy Ausztriában dolgozzanak, és ezzel az osztrák gazdaságot is építsék.
Az elmúlt időben több magyar ember gépjárművében keletkezett kár osztrák területen. Mindig csak olyan kár, ami egy bizonyos értékhatárt el nem ér, hogy az osztrák rendőrség intézkedési ingerét ne váltsa ki
– magyarázta.
Az ingázók most attól tartanak, hogy lassan a parkolókat is lezárja előlük Schattendorf polgármestere.
Farkas Ciprián próbálta elsimítani a konfliktust, korábban levelet is írt Schattendorf polgármesterének, amelyben kérte, hogy vizsgálja ki az ügyet – egyelőre eredmény nélkül. Egyesek önbíráskodók mindenesetre saját kezükbe vették a probléma „megoldását”.
Az említett rongálások azóta történtek, mióta március 1-jén lezárták az Ágfalva–Schattendorf (Somfalva) közötti határátkelőt javítási munkálatokra hivatkozva, ugyanis az osztrák település polgármestere a határátlépési pontnál sétálóutcát szeretne létrehozni.
A városvezető azzal érvel, hogy a nagy forgalom miatt megnőtt a balesetveszély, az elmúlt időszakban több sajnálatos eset is történt, a településbe vezető utak sorsa pedig az ő hatáskörébe tartozik. Az ágfalvaiak viszont azzal érvelnek, hogy forgalomlassítással, gyakoribb sebességméréssel, rendőri jelenléttel is orvosolható lenne a probléma. Ez egyébként nem csak a magyaroknak, de a Magyarországra járó osztrákoknak is kényelmetlenséget okoz.
Egyébként nyolc éve már korlátozták ezen a határátkelőn az áthajtást, természetesen éppen a legforgalmasabb időszakokban tiltották meg: reggel 5 és 8 óra között és délután 4 és 7 óra között.
Az ingázók 2015 óta használják a határátkelőt. Így jutnak el nap mint nap munkahelyeikre, hogy ne kelljen kerülniük a nagy határ irányába, ahol gyakoriak a fennakadások a reggeli forgalomban.
Tárgyalásra hívja a magyar külügyi tárca a határt lezáró osztrákokat
Mint azt korábban a Magyar Nemzet megírta, Farkas Ciprián úgy fogalmazott,
hisz abban, hogy sikerül valamilyen kompromisszumra jutni, de azt kizártnak tartja, hogy az osztrákok visszaállítják a határátkelési rendet.
– Mi a reményt nem adjuk fel, napi kapcsolatban vagyunk a Külügyminisztériummal, hogy megoldást találjunk erre a helyzetre, de azt tudjuk, hogy az osztrákok jelen álláspontjuk szerint nem akarják megépíteni az A3 és az M85-ös út határon átívelő, magas szintű útkapcsolatát.
A magyar kormány 2024 végéig biztosan megépíti a gyorsforgalmi utat a határig, ahogyan azt a soproniaknak is megígértük.
Farkas Ciprián elmondta, 10-15 ezer autó minden nap elindul a határ felé, az utazókat nagyon rosszul érinti a lezárás, valamint a korlátozások.
Nem csak egy település vezetett be tiltást
A Szentmargitbányáról Magyarországra vezető útról február 28-tól kezdve minden gépjárművet kitiltottak. Ez alól csak a környező települések forgalma képez kivételt. A Magyarországról érkezők, köztük a Sopronból Ausztriába ingázók különösen érintettek.
Február 28-tól az L210-es úton Szentmargitbánya/St. Margarethen közelében behajtási tilalmat vezettek be az 5,863 km-től (az L210/Triftgasse csomópont után) a 10,578 km-ig (közvetlenül a határig). Felmérések kimutatták, hogy a St. Margarethen határátkelőn áthaladó járműveknek a kétharmada Kismarton/Eisenstadt vagy az autópálya felé halad tovább.
Szijjártó Péter beszámolt róla, hogy szakértői megbeszélések kezdődnek az ügyben, amelyeknek végén javaslat készül arról, hogy a forgalom tudatos szervezésével „hogyan lesz biztosítható a határ gyors átjárhatósága és a helyiek normális életkörülményeinek a megőrzése”.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
