Amerika szerint Oroszország nem változtat irányt

Oroszország kevés jelét mutatja annak, hogy irányt kívánna változtatni az ukrajnai háborúban – jelentette ki az amerikai külügyminiszter Jakartában pénteken.

Antony Blinken a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Regionális Fórumán (ARF) beszélt erről, ahol a részt vevő mintegy huszonöt külügyminiszter között jelen voltak Kína, az Egyesült Államok és Oroszország vezető diplomatái is.

A tárgyalások befejezése után Antony Blinken újságírók előtt kijelentette: nincs arra utaló jel, hogy Oroszország diplomáciai erőfeszítéseket igyekezne tenni a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kapcsán, amelyet 2022. február 24-én indított abból a célból, hogy a szomszédos országot megtisztítsa a „náciktól”.

„Semmi olyat sem hallottam (Szergej) Lavrov (orosz) külügyminisztertől, ami arra engedne következtetni, hogy irányt akarnának változtatni abban, amit Oroszország Ukrajnában művel” – fogalmazott Antony Blinken.

Hozzátette: Oroszország arra is törekszik, hogy az Egyesült Államokat okolja a világ problémái miatt. Szergej Lavrov a héten kijelentette, hogy a háború mindaddig nem ér véget, amíg a Nyugat nem hagy fel az uralom megtartására irányuló terveivel.

Az amerikai külügyminiszter később felszólította Oroszországot: hosszabbítsa meg az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó, hétfő este lejáró megállapodást.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtónyilatkozatában arról beszélt: Szergej Lavrov agresszíven utasította vissza a felszólítását, hogy Oroszország vonja ki a csapatait Ukrajna területéről.

A jakartai tanácskozás fő témái között szerepeltek az észak-koreai rakétakísérletek és a mianmari politikai válság is.

Antony Blinken stabilitást szorgalmazott az indiai-csendes-óceáni térségben, a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren. Kijelentette: nincs nagyobb kihívás a térség biztonsága számára, mint az észak-koreai rakétakísérletek.

Egy nappal azután, hogy Phenjan bejelentette, hogy újabb kísérletet hajtott végre interkontinentális ballisztikus rakétával, Blinken – japán és a dél-koreai kollégájával tartott találkozóján – hangsúlyozta: az Egyesült Államok a szövetségeseivel együtt azon dolgozik, hogy elrettentse Észak-Koreát minden erőszaktól.

A fórum határozottan elítélte a mianmari juntát a polgári lakosság ellen elkövetett atrocitások miatt.

Szergej Lavrov külön megbeszélést folytatott Jakartában Vang Ji kínai külügyi államtanácsossal. A kínai külügyminisztérium szerint a két fél megerősítette stratégiai kommunikációját.

Vang Ji még csütörtökön tárgyalt Blinkennel is a két nagyhatalom közötti vitás kérdések rendezésére irányuló párbeszéd keretében. A kínai államtanácsos kijelentette: egy ésszerű és pragmatikus magatartás a kulcsa a kapcsolatok megfelelő pályára helyezésének.

Az orosz külügyminisztérium pénteken egy közleményben a „nukleáris terrorizmus” támogatásával vádolta meg a Nyugatot, miután „ukrán dróntámadás” érte a nyugat-oroszországi Kurcsatov városát, melynek közelében található a kurszki atomerőmű.

Roman Sztarovoj, az oroszországi Kurszk régió kormányzója előzőleg azt mondta, hogy ukrán dróncsapás ért egy kurcsatovi lakóházat, amely a jelenleg is üzemelő kurszki atomerőmű hűtőtavának közelében található.

„Egy drón zuhant le Kurcsatov városában az éjjel. Szerencsére a lakosok közül senki sem sebesült meg, és a kritikus létesítményeket sem érte kár a robbanás során” – írta Sztarovoj a Telegram-oldalán.

A kormányzó szerint kár egyedül az egyik épület homlokzatán és üvegében keletkezett, de a hatóságok segíteni fognak a lakóknak otthonaik helyreállításában. Ukrajna még nem reagált a támadás hírére.

„Azok az országok, amelyek ezeket a drónokat szállítják a kijevi rezsimnek, azt tervezik hogy a Marsra vonulnak vissza egy nukleáris katasztrófa esetén? Nem lesz rá idejük. A NATO-tagországok lakosságának fel kellene ismernie, hogy a kormányaik a kijevi rezsim nukleáris terrorizmusát támogatják” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a közlemény szerint

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig kijelentette, hogy Oroszország légvédelmi rendszerei hatékonyan működnek.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az orosz állami tévében erősítette meg, hogy az atomerőművek biztonsága „ellenőrzés alatt áll”, és elmondása szerint minden szükséges óvintézkedést megtettek, beleértve a légvédelem megerősítését is.

Májusban az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ukrán dróntámadás érte Moszkvát, több épület kisebb károkat szenvedett, két drónt pedig a Kreml közelében semmisítettek meg.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) még tavaly augusztusban közölte, hogy megerősítették a nukleáris létesítmények biztonságát, miután az orosz hatóságok által ukrán szabotőröknek tartott személyek felrobbantották a kurszki atomerőműből kifutó nagyfeszültségű távvezetékek több tornyát.

Az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta több mint ötezer ukrán drónt semmisítettek meg az orosz csapatok – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint csak az utóbbi egy nap folyamán az orosz légvédelem tizennégy ukrán drónt, kilenc HIMARS-, illetve Uragan rakétát semmisített meg.

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg 670 katonát vesztett egy nap alatt, közülük 280-an a Donyeck régióban dúló harcokban estek el.

A tábornok közölte, hogy az ukrán erők két irányba – Donyeck és Krasznolimanszk felé – próbálkoztak sikertelenül előretörni. Mint mondta, csak Donyeck térségében 16 támadást vertek vissza. Hozzátette, hogy megsemmisítették az ukrán 79. légidesszant és a 35. tengerészgyalogsági dandár lőszerraktárait a donyecki Paraszkovievka és Razliv térségében, illetve a 36. tengerészgyalogsági dandár üzemanyag raktárát a zaporizzsjai Uszpenivkában, hat másik lőszerraktárral ebben a megyében.

Jevgyenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy az orosz légvédelem csütörtökön lelőtt két Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, amelyeket az ukrán csapatok Melitopol, illetve Berdjanszk városokra lőttek ki. Ezenfelül megsemmisítették az ukrán légierő egyik Szu-27-es típusú harci repülőgépét is Ljubimovka térségében.

Az orosz Fekete-tengeri flotta pedig sodródó aknák veszélyére figyelmeztetett a Fekete-tenger északnyugati hajózási útvonalán. A közlés szerint a figyelmeztetést annak nyomán adták ki, hogy egy 2022 elején kihelyezett, elsodródott ukrán tengeri aknát fedeztek fel.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter pénteken sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Kijev egyelőre nem jutott elegendő nemzetközi forráshoz az Oroszország indította háború pusztításai miatt szükségessé vált, sürgős újjáépítést szolgáló, idei évre betervezett projektek finanszírozására.

A várt mintegy 12,5 milliárd euróból (4700 milliárd forint) eddig mindössze 3,5 milliárd eurót (1300 milliárd forint) bocsátottak rendelkezésre – közölte pénteken a miniszter, a francia kormány küldöttével folytatott találkozójáról beszámolva.

Mint mondta, elsőbbséget élvez a gyors újjáépítés, mert ez szavatolja az ukrán lakosság biztos megélhetését biztonságos körülmények között és az ország gazdasági fellendülését. A legfontosabb teendők között említette meg a nélkülözhetetlen infrastruktúra, az energetikai hálózat és a lakóházak helyreállítását, valamint az aknamentesítést.

Marcsenko szerint Ukrajna csak a költségvetési hiány finanszírozására az idén mintegy 38 milliárd eurót (14 ezer milliárd forint) vár a nemzetközi donoroktól. A kijevi vezetés nyugati szövetségesei a katonai segélyek mellett pénzügyi támogatást is nyújtanak, hogy az ország fedezni tudja költségvetési kiadásait és az egyéb költségeket.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, 2022. február 24. óta Kijev saját közlése szerint több mint 170 milliárd euró (csaknem 64 ezer milliárd forint) pénzügyi, katonai és humanitárius támogatásban részesült nemzetközi partnereitől. Az ukrán költségvetési kiadások túlnyomó részét külföldi finanszírozással fedezik.