Akarják-e a magyarok finanszírozni az ukrán háborút?

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok nem tartják jogosnak, hogy hazánknak járó pénzeket kapjon Ukrajna.

A magyarok mintegy kétharmada (64 százalék) ellenzi a bizottság többletbefizetést követelő javaslatát, amely szerint az Európai Unió tagállamai a következő négy évben további ötvenmilliárd eurós segítséget nyújtanának. Mindössze 28 százalék tartja ezt elfogadhatónak – derült ki a Nézőpont Intézet lapunkhoz eljuttatott legfrissebb kutatásából, amiben arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egyetértenek-e a bizottság többletbefizetést követelő javaslatával. Mint kiderült, a brüsszeli terv támogatóinak közel fele – a magyarok 13 százaléka – elutasítja Ukrajna segélyezését, amennyiben Magyarország emiatt nem jutna hozzá az uniós támogatásokhoz. 

A baloldali szavazók 38 százaléka ért egyet a bizottság többletbefizetést követelő javaslatával, de több mint harmada (36 százaléka) egyértelműen elutasítja azt. Amennyiben Ukrajna segélyezése a Magyarországnak járó források megvonásával járna, a baloldali szavazók ötven százaléka is ellenzi – tudatta a Nézőpont Intézet. Jelezték, hogy az Ukrajna anyagi támogatásával szembeni kritika nem jelenti azt, hogy a magyarok Ukrajna-ellenesek lennének, miután a választók 88 százaléka egyetértett azzal, hogy keleti szomszédunknak azonnali tűzszünetre volna szüksége (három százalékuk a háború folytatásának a pártján állt), amellyel véget érhetne a több mint kétszázezer áldozatot követelő értelmetlen öldöklés.

A Nézőpont Intézet emlékeztetett, hogy az Európai Unió mindeddig 77 milliárd euró értékű támogatást bocsátott Ukrajna rendelkezésére a háború kezdete óta, s ezt most az Európai Bizottság további ötvenmilliárd euróval bővítené a következő négy évben, amit pedig a huszonhét tagállamnak kellene befizetnie a közös költségvetésbe.

– Magyarország mindaddig nem járul hozzá az ukrajnai fegyverszállítás semmilyen további európai uniós finanszírozásához, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról – szögezte le kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–jordán gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva felháborítónak, elfogadhatatlannak és botrányosnak minősítette, hogy az ukrán hatóságok hazug és nevetséges indokokból felvették ezen jegyzékbe a legnagyobb magyar bankot, ahol nagyjából hárommillió ember vezeti a számláját.

– mondta.

– De az, hogy mindent megteszünk azért, hogy az ukrán embereknek segítsünk, hogy a magyar emberek fizetik egy olyan háborúnak az árát, amihez semmi közük nincsen, ehhez képest a reakció az, hogy a legnagyobb magyar bankot felteszik egy ilyen szégyenlistára, ez több a soknál – vélekedett. Szijjártó Péter az OTP listázása melletti ukrán érvek kapcsán leszögezte: nem tudja, hogy ezeken sírni kellene inkább vagy nevetni. – Szívesen nevetnénk, mert ezek nevetséges dolgok, amiket felhoznak, de mivel a helyzet súlyos, ezért inkább szörnyülködünk – húzta alá.

–  tudatta.

– Nemcsak ahhoz az ötszázmillió euróhoz nem fogunk hozzájárulni, amit jelenleg megállítottunk, hanem jobb, ha nem is jönnek semmilyen előterjesztéssel további fegyverszállítások finanszírozására – tette hozzá. A miniszter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjával kapcsolatban kiemelte, hogy az erről szóló döntés teljes egészében az országgyűlési képviselők kezében van, a kormány készen áll, hiszen rég benyújtotta az előterjesztést. Közölte, hogy az utóbbi napokban többször is konzultált török kollégájával, és a kommunikáció ezután is szoros lesz, mivel Ankara egyeztetni fog Svédországgal és a NATO-val is. – Amennyiben elmozdulás történik, akkor természetesen az ígéretünket, miszerint Magyarország nem fog késleltetni egyetlen országot sem a tagságban, be fogjuk tartani – mondta.

Váratlanul Prágába utazott az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij Bulgáriából érkezett Csehországba. Az ukrán elnök Ukrajna biztonsági érdekeiért és NATO-tagságának támogatásáért lobbizik mostani kelet-európai körútján.

 – mondta Markéta Pekarová Adamová képviselőházi elnök egy televíziós műsorban.

Az észak-atlanti szövetség július 11–12. között a litvániai Vilniusban tartja csúcstalálkozóját.

Románia fontosnak tartja, hogy a védelmi szövetség egységes és szolidáris maradjon mind az orosz fenyegetést ellensúlyozó védelmi és elrettentő képességek fokozása, mind pedig Ukrajna euroatlanti integrációjának folytatása terén. Vilniusban ennek érdekében 

 − olvasható a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) közleményében.

Klaus Johannis román államfő a tanácskozáson a fekete-tengeri térség biztonságának erősítése mellett fog érvelni, amelyet a védelmi szövetség román kezdeményezésre a tavalyi madridi NATO-csúcson stratégiai jelentőségűnek nyilvánított.

A román nemzetbiztonsági testület csütörtöki ülésén az ország határain kívüli szolgálatra rendelhető katonák és rendőrök jövő évi létszámkeretét is elfogadta.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója egyáltalán nem hatékony a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatos fő kockázatok kezelésében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója egy ukrán hírtelevíziónak adott interjúban.

Mihajlo Podoljak a kedd este leadott interjúban bohócmutatványnak titulálta Rafael Grossi tevékenységét, véleménye szerint ugyanis a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek nyilvánvaló befolyása van Oroszországra, így a Roszatom orosz állami atomipari vállalatra helyezett nyomással szerinte el lehetett volna érni az orosz visszavonulást és az állítólagos aknák eltávolítását is.

A NAÜ közleménye szerint nem világos, mi okozta az áramkimaradást vagy hogy meddig tart, az erőműnek azonban egyebek mellett a hűtővíz szivattyúzásához is szüksége van áramra.

 − emelte ki Grossi.

Moszkva és Kijev újra és újra az erőmű ellen irányuló támadásokról beszél, és egymást teszik felelőssé a létesítménynél kialakult helyzetért. Európa legnagyobb, hatezer megawattos kapacitású atomerőműve tavaly március óta orosz kézen van.

Szerda délután az ukrán külügyminisztérium a Twitteren azonnali cselekvésre szólította fel a nemzetközi közösséget a létesítmény körül kialakult helyzet rendezésére.

 – írta a Twitteren a kijevi külügyminisztérium. 

– közölte ezzel szemben Renat Karcsa, a Roszatom orosz energiavállalat tanácsadója.

Renat Karcsa arra a keddi ukrán nyilatkozatra reagált, amelyben Kijev azt állította, hogy Oroszország készül provokációra az erőmű ellen, kiemelve, hogy az oroszok robbanószerkezethez hasonló tárgyakat helyeztek el az erőmű hármas és négyes reaktorblokkjának tetején. Az ukrán közlés szerint ezek felrobbanása nem károsítaná a reaktorokat, viszont azt a látszatot keltené, mintha az ukrán hadsereg bombázta volna az erőművet.