A svédek számára csak álom a NATO csatlakozás?

Numan Kurtulmus  török külügyminiszter közölte, Svédország terrorszervezeteket támogat és rejteget, így csak álom marad számára, hogy Ankara támogassa Stockholm NATO-tagságát. A politikus rámutatott, hazája betartja vállalásait és ígéreteit, cserébe ugyanezt várja el Svédországtól is. Ankara támogatta Finnország tagságát, ám egyelőre Svédországét – ahol a közelmúltban több alkalommal is Koránt égettek – nem.

A török parlament elnöke, Numan Kurtulmus egy hétfői lapinterjúban közölte, a török követeléseket nem teljesítő Svédország számára csak álom a NATO-csatlakozás. Ankara élesen bírálta Stockholmot a Törökországban törvénytelennek nyilvánított

Numan Kurtulmus  (MTI/EPA/Felipe Trueba)

Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) iránti – svédországi – szimpátiatüntetések engedélyezése, valamint a Korán-égetésekkel kapcsolatos incidensek miatt.

A politikus hozzátette, „létezik egy török–finn–svéd háromoldalú megállapodás. Ennek ellenére Svédország még akkor is provokatív akciókat hajt végre, amikor azt kéri tőlünk, hogy támogassuk csatlakozásukat a NATO-hoz. Törökország olyan ország, amely komolyan gondolja, amit mond. Bármit is mond és bármit is ígér, be is tartja azt. Azt szeretnénk, ha partnereink is tartanák a szavukat. A vállalásait be nem tartó Svédország számára a NATO-tagság csak egy vágyálom”.

Numan Kurtulmus rámutatott, Törökországra erős nyomás nehezedik Svédország NATO-jelöltsége miatt,

amely állam – a politikus szerint – terrorszervezeteket támogat és rejteget.

Kijelentette, országa mindaddig nem hajlandó együttműködni a kérdésben, amíg követelései nem teljesülnek.

Tavaly júniusban Recep Tayyip Erdogan török elnök, Sauli Niinisto finn elnök, Magdalena Andersson akkori svéd miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megbeszélést folytattak a NATO éves madridi csúcstalálkozója előtt. A felek memorandumot írtak alá, amely lehetővé tette volna Svédország, valamint Finnország NATO-csatlakozását.

A török parlament március 31-én fogadta el a Finnország NATO-csatlakozását jóváhagyó jegyzőkönyvet, amelyet követően az északi ország április 4-én hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz.

A török törvényhozók azonban elutasították egy hasonló, Svédország NATO-tagságát jóváhagyó jegyzőkönyv jóváhagyását,

követelve, hogy Stockholm hajtsa végre a madridi memorandum terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos valamennyi rendelkezését.

Elégette két tüntető az iszlám vallás szent könyvének, a Koránnak egy példányát a svéd fővárosban egy mecset előtt szerdán.

A rendőrség előzetesen jóváhagyta a „tiltakozó akciót”, de annak megtörténte után eljárást indított a könyvet elégető egyik férfi ellen „etnikai vagy nemzetiségi csoport elleni izgatás” címén, továbbá azért is, mert megszegte a Stockholmban érvényben lévő tűzgyújtási tilalmat.

Az akció egyik szervezője, az iraki származású Salwan Momika az Aftonbladet svéd napilap online kiadásának elmondta, hogy a könyvégetéssel az iszlámot kívánták bírálni.

Ulf Kristersson svéd kormányfő „törvényesnek, de nem helyénvalónak”, valamint nyílt provokációnak minősítette az incidenst, de hangsúlyozta, hogy annak ügyében eljárni a rendőrség dolga.

Azzal kapcsolatban sem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogyan hathat az akció a svéd NATO-tagság ratifikációjára.

„Mélységesen elítélem a Korán ellen, az íd al-adha (áldozat ünnepe) szent napján elkövetett erkölcstelen tüntetést” – írta Hakan Fidan török külügyminiszter Twitter-bejegyzésében. Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy a svéd kormány a szólásszabadság nevében iszlámellenes tüntetéseket engedélyez.

Csalódottságát fejezte ki a stockholmi mecset imámja is, amiért a rendőrség engedélyezte a szent könyv elégetését. Különösen csalódottnak mondta magát amiatt, hogy a hatóságok nem tettek eleget annak a kérésének, hogy legalább az akció máshová helyezését írják elő.

Februárban Rasmus Paludan dán-svéd bevándorlásellenes, radikális jobboldali politikus égette el a Korán egy példányát a stockholmi török nagykövetség előtt, ami heves tiltakozást váltott ki a muszlim országokban.

Ankara egyebek között ezért sem hagyta jóvá eddig a skandináv állam NATO-csatlakozását, emellett hatékonyabb fellépést sürget Svédországtól a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatói ellen és az Ankara által terrorizmussal vádolt, de Svédországban élő kurdok kiadását követeli.

A svéd rendőrség februárban megtagadta az engedélyt két előre bejelentett Korán-égetésre, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, később azonban a svéd igazságszolgáltatás úgy foglalt állást, hogy nem fogadhatók el a rendőrség azon érvei, hogy ezek az akciók túlzott veszélyt jelentenek a közrendre és a biztonságra.

Svédország mielőbbi NATO-felvételét szorgalmazta keddi nyilatkozatában a brit külügyminiszter. A londoni külügyi tájékoztatás szerint James Cleverly látogatásával Nagy-Britannia még a júliusi litvániai NATO-csúcstalálkozó előtt erőfeszítéseket kíván tenni Svédország NATO-felvétele érdekében.

James Cleverly, aki svédországi látogatásra indult, a londoni külügyi tárca által ismertetett állásfoglalásában közölte: Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz Svédország NATO-csatlakozásának előmozdítása érdekében.

„Ennek a lehető leghamarabb meg kell történnie védelmünk erősítése, biztonságunk növelése végett” – fogalmazott keddi nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

A londoni külügyi tájékoztatás szerint James Cleverly látogatásával Nagy-Britannia még a júliusi litvániai NATO-csúcstalálkozó előtt erőfeszítéseket kíván tenni Svédország NATO-felvétele érdekében.

A minisztérium felidézi tájékoztatójában, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten Londonban fogadta Ulf Kristersson svéd kormányfőt, akivel védelmi, biztonsági, kereskedelmi és technológiai kérdésekről tárgyalt.

A két miniszterelnök múlt hétfői találkozója utáni beszámolójában a Downing Street szóvivője kiemelte, hogy a brit kormányfő is Svédország NATO-csatlakozásának maradéktalan brit támogatásáról biztosította Ulf Kristerssont.

A londoni külügyminisztérium keddi ismertetése szerint James Cleverly svédországi látogatásán találkozik Pal Jonson svéd védelmi miniszterrel is, akivel a kétoldalú védelmi együttműködés erősítéséről tárgyal. Ennek keretében a brit és a svéd fegyveres erők a jövőben közös hadgyakorlatokat és közös kiképzési programokat tartanak.

Nem zárható ki annak a veszélye, hogy Oroszország katonai támadást indít Svédország ellen – szögezte le a svéd nemzetvédelmi bizottság hétfőn közzétett biztonságpolitikai jelentésében. A skandináv ország védelmi minisztere ezzel párhuzamosan kijelentette, hogy Stockholm elkötelezett amellett, hogy legkésőbb a NATO júliusi vilniusi csúcsán a szövetség teljes értékű tagjává váljon.

Noha Oroszország hadereje most Ukrajnában összpontosul, ez nem jelenti azt, hogy Oroszország ne lenne képes katonai hadműveletet végrehajtani Svédország közelében – hangsúlyozzák a jelentésben, hozzátéve: Moszkva alacsonyabbra helyezte a hadsereg bevetésének küszöbét, és megmutatta, hogy hajlandó kockázatokat vállalni.

A bizottság értékelése szerint Oroszországnak továbbra is megmaradt a képessége arra, hogy légi vagy tengeri úton, de akár nagy hatótávolságú vagy nukleáris fegyverekkel hadműveletet indítson Svédország ellen.

Hangsúlyozzák, hogy Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja arra késztette Stockholmot, hogy felülvizsgálja nemzetbiztonsági politikáját, Svédország pedig a NATO-tagsággal tudná hatékonyan megőrizni biztonságát, a szövetséghez csatlakozás mindemellett pedig a NATO biztonságát is tovább növelné.

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy amilyen hamar csak lehet, de legkésőbb a vilniusi csúcstalálkozón a szövetség teljes értékű tagjaivá váljunk”

– hangoztatta Pal Jonson svéd védelmi miniszter hétfői nyilatkozatában.

Svédország és Finnország tavaly májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Finnország április eleje óta a szövetség tagja, Svédország csatlakozásának ratifikálása azonban még várat magára.

Törökország már tavaly háromoldalú megállapodást kötött a két észak-európai országgal a csatlakozási feltételekről, melyek között a fő kitétel az volt, hogy Svédország hatékonyabban lépjen fel a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatói ellen. A csatlakozási feltételekről folyó tárgyalásokat megelőzően, a hónap elején a svéd legfelsőbb bíróság jóváhagyta egy korábban börtönbüntetéssel sújtott, Svédországban legálisan élő kurd szimpatizáns török állampolgár kiadását Törökországnak.

Törökország fenntartja álláspontját Svédország NATO-csatlakozásáról, mert Stockholm idekapcsolódó eddigi törvényalkotási lépéseit nem tartja elegendőnek a svéd tagság támogatásához – szögezte le Recep Tayyip Erdogan török államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésén, amelyet az Anadolu török hírügynökség ismertetett múlt hétfőn az elnöki kommunikációs igazgatóság közleménye alapján.

Erdogan szerint „Törökország fenntartja konstruktív álláspontját Svédország tagságával kapcsolatban, de a törvénymódosítások értelmetlenek mindaddig, amíg a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a szíriai kurd szervezetek (PYD/YPG) támogatói szabadon szerveznek tüntetéseket ebben az országban”.

Kitért arra is: azok a kísérletek, amelyekkel össze próbálják kapcsolni Törökország F-16-osokkal kapcsolatos kéréseit Svédország tagságával,

inkább a NATO-nak és a szövetség biztonságának ártanak, mintsem Ankarának.

A török álláspont szerint Svédország megtűri, sőt támogatta a sok országban terrorszervezetnek számító PKK tagjait saját területén, és a NATO-hoz való csatlakozás előtt olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel bizonyítja, hogy ezen változtatni kíván.

Tobias Billström svéd külügyminiszter a múlt héten kijelentette, hogy a török parlamentnek meg kell kezdenie Svédország csatlakozási kérelmének ratifikálását, mert Stockholm eleget tett az Ankarával kötött megállapodásban vállalt kötelezettségeinek azzal, hogy nemrégiben új törvényt fogadott el, amellyel megnehezíti a terrorcsoportok finanszírozását vagy támogatását.

Jens Stoltenberg hétfőn bejelentette: Svédország és Törökország Brüsszelben magas szintű találkozón fog tárgyalni a témáról még a NATO bő két hét múlva esedékes vilniusi csúcstalálkozója előtt.

„A találkozón a külügyminiszterek, a hírszerző szolgálatok vezetői, valamint nemzetbiztonsági tanácsadók vesznek majd részt. A cél, hogy haladást érjenek el Svédország NATO-csatlakozásának befejezésében” – nyilatkozott a NATÓ-főtitkár újságíróknak vilniusi látogatása során.

Svédország engedélyezni fogja, hogy a NATO csapatokat állomásoztasson területén, még azelőtt, hogy a skandináv ország hivatalosan csatlakozna a védelmi szövetséghez – közölte a svéd miniszterelnök és a svéd védelmi miniszter.

Svédország tavaly kérte csatlakozását az észak-atlanti szervezethez, azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Stockholm azt reméli, hogy a jövő hónapban Litvániában tartandó NATO-csúcstalálkozón beléphet a szervezetbe.

Ulf Kristersson miniszterelnök és Pal Jonson védelmi miniszter közölte: „A kormány úgy döntött, hogy a svéd fegyveres erők a NATO-val és a szervezet tagállamaival közösen előkészületeket tehetnek jövőbeni közös műveletek végrehajtására”.

„Az előkészületek külföldi felszerelések és személyzet ideiglenes állomásoztatásából állhatnak svéd területen. A döntés egyértelmű jelzést küld Oroszországnak, és megerősíti Svédország védelmét”

– írták a politikusok a Dagens Nyheter című napilapban megjelent véleménycikkükben.

Oroszország a belátható jövőben fenyegetést jelent a szomszédos országokra, Putyin orosz elnök területi ambícióinak mértéke kiszámíthatatlan – állapították meg.

A szomszédos Finnország, amelynek hosszú határa van Oroszországgal, áprilisban csatlakozott a NATO-hoz.

Ferenc pápa elítélte a múlt heti stockholmi Korán-égetést, a katolikus egyházfő dühét és undorát fejezte ki a történtekkel kapcsolatban az al-Ittihád című egyesült arab emírségekbeli lapnak adott interjújában hétfőn.

„Ahhoz, hogy tisztelni tudjuk azokat, akik hisznek benne, minden szentnek tartott könyvet tiszteletben kell tartani” – mondta a katolikus egyházfő. „Dühös vagyok, és undorodom ezektől a megnyilvánulásoktól. A szólásszabadság sohasem lehet mások megvetésének eszköze, és ennek engedélyezését el kell utasítani és el kell ítélni” – nyilatkozott a pápa.

Stockholm központjában a Svédországban élő, 37 éves iraki Salwan Momika oldalakat tépett ki és gyújtott meg az iszlám szent könyvéből múlt hét szerdán. A Koránra előzőleg szalonnát helyezett. Momika ellen utólag „etnikai vagy nemzetiségi csoport elleni izgatás”, továbbá a tűzgyújtási tilalom megszegése miatt eljárás indult, de előzetesen a rendőrség engedélyt adott akciójára.

A Korán-égetést széles körben elítélte a nemzetközi közösség, köztük Törökország is, amelynek még ratifikálnia kell Svédország NATO-csatlakozását.

Míg a svéd rendőrség a közelmúltban elutasított néhány Korán-ellenes demonstráció iránti kérelmet, a bíróságok felülbírálták ezeket a döntéseket, mondván, hogy megsértették a szólásszabadságot.

Vasárnap az 57 országot magában foglaló Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) a szaúd-arábiai Dzsiddában összehívott rendkívüli ülésén közös intézkedéseket sürgetett a muszlimok szent könyvének meggyalázása ellen. Ezenkívül abban is egyetértettek, hogy a vallási gyűlölet megfékezésére a nemzetközi jogszabályokat kell alkalmazni.