A NATO figyeli a Wagner-csoport mozgását?

A NATO szorosan figyelemmel kíséri a Wagner-csoport erőinek és személyesen Jevgenyij Prigozsin mozgását, és megfigyeli a hadsereg Belaruszba telepítésének állítólagos előkészületeit – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár - írta meg az oroszhirek.hu.

Jens Stoltenberg

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP

„Szorosan figyeljük Prigozsin erőinek és személyének mozgását. Nem fogok részletekbe bocsátkozni, de láttunk bizonyos előkészületeket Prigozsin hadseregének nagy csoportjainak Belaruszba történő telepítésére. Prigozsin úr mozgását is megfigyeljük, de itt sem fogok részleteket mondani” – mondta egy brüsszeli sajtótájékoztatón, egy újságírói megkeresésre válaszolva, hogy kommentálja a Prigozsin állítólagos szentpétervári jelenlétéről szóló információkat.

Korábban csütörtökön Alekszandr Lukasenka belarusz elnök azt mondta, hogy Jevgenyij Prigozsin jelenleg nem Belaruszban, hanem Szentpéterváron tartózkodik. Lukasenka azt is elmondta, hogy Belaruszban nem létesítenek táborokat a Wagner PMC képviselőinek, szerinte az ország területén több korábbi katonai tábort is felajánlottak nekik, de maguknak a harcosoknak „más elképzelésük van az elhelyezésükről”.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője Lukasenko kijelentéseit kommentálva megjegyezte, hogy a Kreml nem követi Prigozsin mozgását, de a június 24-i események után elhangzottak továbbra is aktuálisak.

Június 24-én éjjel Rosztov-na-Donuban a Déli Katonai Körzet főhadiszállását a Wagner-csoport foglalta el. A lázadás Jevgenyij Prigozsin azon kijelentéseit követte, miszerint az orosz fegyveres erők állítólag rakéta- és bombatámadásokat hajtottak végre a Wagner-táborok ellen, bár ezt mind az orosz védelmi minisztérium, mind az FSZB tagadta.

Prigozsin ellen fegyveres felkelés szervezése miatt büntetőeljárás indult. Vlagyimir Putyin orosz elnök bűnös kalandnak, Oroszország hátba szúrásának és árulásnak nevezte a lázadók akcióját, amelyet túlzó ambíciók és személyes érdekek vezettek.

Később Alekszandr Lukasenko belarusz elnök Putyinnal egyetértésben megbeszélést folytatott Prigozsinnal, amely után Lukasenko sajtószolgálata arról számolt be, hogy a csoport vezetője elfogadta a Wagner oroszországi mozgásának leállítására és a de-eszkaláció további lépéseire vonatkozó javaslatát. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte, hogy Prigozsin Belaruszba utazik, és a büntetőeljárást megszüntetik. A Kreml szerint az orosz elnök szava garancia erre. Putyin felvetette, hogy a Wagner-harcosok a védelmi minisztériummal vagy más biztonsági szervekkel kötött szerződéssel tovább szolgálhatnak Oroszországban, hangsúlyozva, hogy visszatérhetnek családjukhoz és barátaikhoz is, vagy Belaruszba is távozhatnak. Lukasenko június 27-én megerősítette Prigozsin érkezését - olvasható a portálon.

A NATO-tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy további egy évvel, 2024. szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár szeptember végén lejáró megbízatását – erről maga az észak-atlanti szövetség főtitkára tájékoztatott kedden.

Jens Stoltenberg Twitter-üzenetében közölte, megtiszteltetés számára a 31 tagországot számláló katonai szövetség állam-, illetve kormányfőinek döntése.

A Észak-atlanti Tanács közleménye szerint a döntést a NATO-tagállamok vezetői a szervezet jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján hagyják jóvá hivatalosan.

Az amerikai elnök üdvözölte, hogy a NATO egy évvel meghosszabbítja Jens Stoltenberg főtitkári megbízatását – olvasható a Fehér Ház kedden kiadott közleményében.

Az elnök várakozását fejezte ki, hogy a NATO jövő heti, vilniusi csúcstalálkozóján tovább erősödik a védelmi szövetség, ami Joe Biden szerint már ma erősebb, egységesebb és eltökéltebb, mint története során bármikor.

A Fehér Ház azt is közölte kedden, hogy az amerikai elnök telefonon egyeztetett a német kancellárral a NATO-csúcstalálkozó előkészítéséről. Az állam- és kormányfői tanácskozáson napirendre kerülő témákról, valamint a NATO további erősítésének módjairól egyeztettek – olvasható.

Olaf Scholz az amerikai nemzeti ünnepen tartott telefonbeszélgetésen, jókívánságait fejezte ki az Egyesült Államok polgárai számára a Függetlenség Napja alkalmából – áll az elnöki hivatal közleményében.

Tízből nyolc magyar (77 százalék) ellenzi, hogy az uniós tagállamok többletbefizetéseiből további 50 milliárd euróval támogassák Ukrajnát. Közülük 64 százalék akkor is ellenzi az Európai Bizottság tervét, ha az nem a magyarországi EU forrásokból valósul meg, derül ki a Nézőpont Intézet pénteken közzétett kuttásából.

A brüsszeli terv támogatóinak közel fele – a magyarok 13 százaléka – elutasítja Ukrajna segélyezését, amennyiben Magyarország emiatt nem jutna hozzá az uniós támogatásokhoz

Fotó: Nézőpont Intézet

Az Európai Unió mindeddig 77 milliárd euró értékű támogatást bocsátott Ukrajna rendelkezésére a háború kezdete óta, s ezt most az Európai Bizottság további 50 milliárd euróval bővítené a következő négy évben. Ezt a forrást a tagállamoknak kellene befizetnie a közös költségvetésbe.

A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egyetértenek-e a Bizottság többletbefizetést követelő javaslatával.

.

Fotó: Nézőpont Intézet

A magyarok mintegy kétharmada (64 százalék) ellenzi a Bizottság többletbefizetést követelő javaslatát, amely szerint az Európai Unió tagállamai a következő négy évben további 50 milliárd eurós segítséget nyújtanának. Mindössze 28 százalék tartja elfogadhatónak ezt az indítványt. Ugyanakkor a brüsszeli terv támogatóinak közel fele – a magyarok 13 százaléka – elutasítja Ukrajna segélyezését, amennyiben Magyarország emiatt nem jutna hozzá az uniós támogatásokhoz.

A választók összesen háromnegyede (77 százalék) tehát nem tartaná jogosnak, ha az Európai Unió a hazánknak járó forrásokat fordítaná Ukrajna megsegítésére.

A baloldali szavazók fele (52 százalék) ért egyet a Bizottság többletbefizetést követelő javaslatával, de több mint harmada (36 százalék) elutasítja azt. Amennyiben Ukrajna segélyezése a Magyarországnak járó források megvonásával járna, már a baloldali szavazók 50 százaléka is ellenezné.

Az Ukrajna anyagi támogatásával szembeni kritika nem jelenti azt, hogy a magyarok Ukrajna-ellenesek lennének. A választók 88 százaléka egyetértett azzal, hogy keleti szomszédunknak azonnali tűzszünetre volna szüksége (3 százalékuk a háború folytatásának a pártján állt), amellyel a több mint 200 ezer áldozatot követelő értelmetlen öldöklés érhetne véget.