A 2015-ös Soros-terv megvalósítása zajlik

Egyre világosabban látható, hogy a 2015 óta tartó illegális migrációs hullám nem valamilyen véletlen folyamat, hanem a 2015-ben a Soros-tervben megfogalmazott praktika hosszú távú megvalósítása zajlik, egyfajta lakosságcsere - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.

Bakondi György: a 2015-ös Soros-terv megvalósítása zajlik

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Bakondi György hozzátette, mindennek következményeit látni lehetett nemrég a franciaországi városokban vagy a németországi strandokon is.

Bár néhány hónapja az Európai Unió és az Európai Néppárt néhány vezetője arról nyilatkozott, hogy szükséges lenne a külső határ őrizetének megerősítése, sőt talán indokolt lenne a műszaki határzár kiépítésének finanszírozása is, ezek a kijelentések végül csak nyilatkozatok szintjén maradtak - emlékeztetett.
Ezt követően megjelent az Európai Unió migrációs csomagjára vonatkozó elgondolás, amelyet az EU belügyekkel foglalkozó tanácsa minősített többséggel megszavazott - idézte fel.
   Bakondi György elmondása szerint az eddigi gyakorlattól eltérően az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az EU Tanácsa példátlan gyorsasággal megkezdte a háromoldalú egyeztetéseket a jogszabály előkészítése érdekében.

A tervezet lényege, hogy legalizálnák az illegális bevándorlást, de úgy, hogy az embercsempészek által elindított illegális migráncsoportokat az európai uniós kutató-mentőszolgálatok átveszik, majd legálisan beszállítják Európába. Ez után következne a tervezet második eleme: a kötelező szétosztás - közölte.
 Bakondi György értékelése szerint a helyzet így nem a megoldás irányába mutat.
   Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök a szombaton Tusnádfürdőn elmondott beszédében a migrációs kérdések hátterét vázolta, pár nappal ezelőtt pedig azt az alapelvet fogalmazta meg, hogy a határt őrizni kell, belépni csak annak lehet, aki már menekültstátuszt szerzett vagy érvényes úti okmánnyal, munkavállalási engedéllyel rendelkezik.
   Ez egy kézenfekvő és a magyar gyakorlatban is eredményes elgondolás - vélekedett a belbiztonsági főtanácsadó.
 Hozzátette azonban: ezt a megoldást valamilyen ok - a lakosságcsere terve, ideológiai megfontolások - miatt az EU és számos baloldali-liberális európai kormány nem támogatja.

A magyar baloldalnak a „külföldi támogatásokért cserébe folytatott migrációpárti” és a kvótákat támogató politikája minden magyar és európai ember számára veszélyes – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden a röszkei közúti határátkelőhelyen.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára

Fotó: MTI/Mónus Márton

Rétvári Bence elmondta: nyolc évvel ezelőtt a déli határon óriási tömegekben „áramoltak át az illegális migránsok” Magyarországra, és a magyar baloldal egységesen tagadta azt, hogy az illegális migráció létezne, álproblémának nevezte.

„Amikor még nem állt a kerítés, emberek százezrei lépték át a magyar határt, a magyar baloldal pedig azt állította, hogy itt nem történik semmi, nincs semmi veszély ebben”, amikor pedig elkezdett épülni a kerítés, a baloldal azt is ellenezte – fogalmazott az államtitkár.

Rétvári Bence hangsúlyozta: ha Magyarország nem épített volna kerítést, ha Magyarország jogi és emberi erővel nem védené a déli határt, akkor most a röszkei nem egy „törvénytisztelő” és nyugodt határátkelőhely lenne.

Az államtitkár közölte, Brüsszel folyamatosan, újabbnál újabb kísérletekkel próbálkozik „áttörni a magyar déli határzárat” és ezzel beengedni az illegális migránsokat.

Ennek a legújabb kísérlete két hónappal ezelőtt volt, amikor „egy puccsszerű eljárással, minősített többséggel áterőltették a saját kötelező kvótajavaslatukat”, amelyek értelmében minden európai uniós országnak automatikusan be kell fogadni a bevándorlókat – tette hozzá.

Rétvári Bence hangsúlyozta, ha Brüsszel kötelező betelepítési kvótákról szóló terve megvalósulna, akkor „több tízezer illegális migráns lenne körülöttünk, akik folyamatosan követelnék, hogy bejuthassanak az Európai Unióba”.

Kitért arra, hogy ez esetben Magyarországnak tízezeres nagyságrendben kellene folyamatosan eljárásokat lebonyolítania a déli határnál, a kötelező kvóta pedig mágnesként vonzaná ide az illegális migránsokat.
   Pedig amennyiben az illegális bevándorlási csatornákat lezárnák, a folyamat befejeződne, a migránsok nem indulnának útnak, nem adnák oda az utolsó fillérjeiket is az embercsempészeknek - jelentette ki Bakondi György.

Nem lehet az illegális bevándorlás ügyét úgy megoldani, hogy „törvényessé tesszük a jelenséget” – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön Katowicében, cseh hivatali kollégájával, Petr Fialával közösen tartott sajtókonferenciáján.

A két miniszterelnök azt követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy a sziléziai nagyvárosban több miniszter részvételével megtartották az immár rendszeresített kormányközi konzultációt.

Az európai uniós ügyekről beszélve Morawiecki szorgalmazta, hogy az uniós pénzeszközökből szánjanak többet az ukrán menekülteket befogadó országok számára. „Ne keletkezzen olyan aránytalanság, diszkrimináció, hogy egy be nem fogadott migránsért 22 ezer eurót érő bírságot kell fizetnünk, miközben egy ukrán menekült befogadásáért százszorosan alacsonyabb összeget kapunk” – fogalmazott.

Mivel az illegális bevándorlás ügyét nem lehet azzal megoldani, hogy legálissá teszik,

Lengyelország és Csehország elsősorban a külső uniós határok védelmére, a migráció forrását jelentő országok fejlesztésének finanszírozására, az oda irányuló humanitárius segítségre helyezi a hangsúlyt

– szögezte le.

Fontosnak nevezte az Európai Tanács 2018. júniusi értekezletén elfogadott zárókövetkeztetések végrehajtását is, hiszen a dokumentumban az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői figyelembe vették Csehország, Lengyelország és Magyarország migránselosztást elutasító javaslatait.

Morawiecki ismételten kiállt az egyhangúság elvének megőrzése mellett az uniós döntéshozatalban. Ez védi a kisebb tagállamokat a nagyobb országok túlsúlyától, jelentős nézeteltérések esetében pedig a konszenzus kidolgozására ösztönöz – érvelt.

Petr Fiala elmondta: a migráció kérdésében a két ország álláspontja azonos abban az értelemben, hogy „közösen szembesülni akarnak az Európába irányuló illegális bevándorlással”. Újságírói kérdésre kifejtette:

meggyőződése szerint a jelenlegi uniós menedékjogi rendszer elégtelen, a problémát ugyanis „nem akkor kell megoldani, amikor a migránsok az Európai Unió területére lépnek”.

Csehország álláspontja „kissé eltér a megfelelő stratégiák témájában, a végső cél azonban azonos Lengyelországéval” – mondta el Fiala. Úgy látta: az uniós tagországok belügyminisztereinek júniusi értekezletén született mechanizmus tervezete – amelyet Prága támogatott – az első lépést jelenti az illegális bevándorlás megelőzéséhez és korlátozásához.

Ezzel szemben a „rendelkezésre álló információk szerint az Európai Parlament ennél ”nyíltabb és liberálisabb migrációs politikát javasol, amelyre a cseh kormány kétkedve tekint” – figyelmeztetett a cseh kormányfő.