Ukrajnát mégsem hívják meg a NATO csúcsra

Ukrajna nem kap hivatalos meghívást a NATO-ba a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Berlinben.

Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján Stoltenberg kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szövetség a vilniusi találkozó előkészítésének során, és magán az értekezleten sem készül hivatalosan meghívni tagjai közé Ukrajnát.

Kiemelte: az észak-atlanti szövetség egyelőre arra összpontosít, hogy az orosz támadással szemben védekező Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként, a NATO-tagságtól függetlenül.

Ugyanakkor „a NATO kapui nyitva állnak” a belépni szándékozó országok előtt, és ahogy Finnország és Svédország példája mutatja, „a tagok száma természetesen emelkedhet” – mondta Jens Stoltenberg.

Olaf Scholz hasonlóan fogalmazott, aláhúzva, hogy továbbra is érvényes a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján Ukrajnával kapcsolatban hozott döntés – miszerint a szövetség tagjai üdvözlik Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit és egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz majd -, de egyelőre ahhoz kell hozzásegíteni Ukrajnát, hogy megóvhassa területi épségét és szuverenitását.

Mindketten kiemelték, hogy a NATO tartósan támogatja Ukrajnát az önvédelemhez fűződő jogának érvényesítésében. Olaf Scholz kiemelte, hogy Németország addig nyújt támogatást az orosz támadás elhárításához, amíg csak szükséges, és felkészül arra a lehetőségre, hogy elhúzódhat a háború.

Jens Stoltenberg kijelentette, hogy minél nagyobb területet sikerül felszabadítani az orosz megszállás alól, annál jobb pozícióban lehet megkezdeni a tárgyalást a háború befejezéséről. Mint mondta, „mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború”, de a háború vége nem jelenthet „orosz békediktátumot”.

Az ukrán csapatok vasárnap elfoglalták a Zaporizzsja megyei Pjatihatki falut. Az ukrán elnök közleménye szerint „lépésről lépésre”, jól halad az ukrán ellentámadás.

Pjatihatki elfoglalását az orosz erők is elismerték. Az ellenség „hullámszerű” ellentámadásai hatalmas veszteségek árán, de eredménnyel jártak – írta Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Telegramon.

A térséget tüzérséggel lövik továbbra is az orosz erők, hogy bekerítsék az ukrán csapatokat – tette hozzá Rogov.

Moszkva közben vasárnap arról is tájékoztatott, hogy a mintegy ezer kilométeren húzódó ukrajnai frontvonal három régiójában is heves harcok folytak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszakai videoüzenetében arról számolt be, hogy az ukrán erők „nagyon hatékonyan verték vissza a támadásokat” Avdijivka közelében, a Kelet-Ukrajnában folyó harcokban, és hangsúlyozta, hogy az ellentámadás jól halad.

Zelenszkij a videóban Vlagyimir Putyin és az afrikai küldöttség szentpétervári tárgyalásait is kommentálta.

Zelenszkij szerint a szentpétervári tárgyalások is jól tükrözték, hogy csak Ukrajna béketerve reális, amely az orosz csapatok teljes kivonulását követeli Ukrajnából. Zelenszkij szerint az oroszországi tárgyalások csak a háborúról szóltak, arról, hogyan lehet tovább pusztítani az életeket.

Közben az ENSZ azzal vádolta Moszkvát, hogy a kahovkai vízerőműben történt gátszakadás után az orosz csapatok által elfoglalt ukrán területeken nem engedélyezte, hogy segítséget nyújtson az elöntött területeken érintett, sokezernyi embernek, akik elvesztették otthonaikat.

Már több mint ötven ember halálát jelentették az árvíz sújtotta Herszon megyéből. Miközben sok helyen még mindig a vízzel küzdenek, máshol a víz hiánya jelent problémát. A felrobbantott kahovkai víztározó medre az elmúlt két hét alatt helyenként már teljesen kiapadt. A lakosok szerint a víz eltűnése természeti katasztrófát fog okozni. Közben lezárult az afrikai békedelegáció útja. A dél-afrikai elnök szerint az orosz és az ukrán elnökkel folytatott tárgyalások előremutatóak voltak.

Aknákra figyelmeztető tábla áll a harkiv megyei Hrakovo faluba vezető úton. A térségből tavaly szeptemberben visszavonuló orosz katonák nagy mennyiségben robbanóanyagot hagytak itt. Mivel az ukrán hadseregnek nincs elég erőforrása, a lakosok maguk próbálják megoldani a problémát egy távvezérelt traktorral.

„A traktor elejét egy sérült tank alkatrészeivel erősítettük meg, az oldalát védő fémlemezek pedig gyalogsági harci járművekből származnak. Eddig már öt akna robbant rá a gépre, de jól tartja magát, és reméljük, még sokáig működni fog” – mondta a jármű tulajdonosa, aki szerint a gép segítségével eddig már több mint háromszáz aknát találtak. Ez lehetővé teszi, hogy a környéken élők a háború kitörése óta először meg tudják művelni a földjeiket.

A Harkiv megyeiek még szerencsésnek mondhatják magukat. A dél-ukrajnai Herszon megyében ugyanis a víz hiánya jelenti a legfőbb problémát. A majdnem két hete felrobbant kahovkai víztározó medre szinte teljesen kiapadt. A lakosok szerint félmillió hektár szántóföldet fenyeget szárazság.

Az orosz és az ukrán hatóságok szerint a kiáradó Dnyeper összesen már több mint ötven ember halálát okozta. A folyó két oldalán már mintegy tizenegyezer embert telepítettek ki, és még sok eltűntet keresnek. Az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora szerint az oroszok nem engedik be a segélyszállítmányaikat az általuk ellenőrzött területekre. Az orosz hatóságok szerint viszont mindent megtesznek a lakosok biztonságáért.

Közben véget ért az afrikai országok ukrán-orosz látogatókörútja. A békedelegációt vezető Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök szerint a tárgyalások sikeresek voltak.

„Azt gondolom a találkozók legfontosabb eredménye, hogy a hadviselő felek meghallgatták a felvetéseinket. Nem gondoltuk, hogy elsőre sikerülhet véget vetni a háborúnak, de fontos lépéseket tettünk. Mi vagyunk az elsők, akik az ukrán és az orosz vezetőkkel közvetlenül egymás után tárgyaltunk, és folytatjuk a párbeszédet” – mondta Cyril Ramaphosa.

Az afrikai vezetők és az orosz elnök közötti tárgyalások a jövő hónapban Szentpéterváron folytatódnak, az Afrika–Oroszország gazdasági és humanitárius csúcstalálkozón.

Az ukrán erők megsemmisítettek egy „jelentős” lőszerraktárt az oroszok által megszállt Genicseszk kikötőváros közelében, a déli Herszon régióban – közölte Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás szóvivője vasárnap.

„Fegyveres erőink a reggeli órákban nagy – és jó hangos – csapást mértek a Genicseszki járásban lévő Rikove településre, a Herszon régió ideiglenesen megszállt területén” – mondta Bratcsuk vasárnap reggeli videóüzenetében. Hozzátette, hogy a településen volt egy jelentős lőszerraktár, amely megsemmisült.

Az ukrán média olyan videókat tett közzé, amelyeken hatalmas füstfelhő látható, és robbanások hangja hallatszik.

Rikove mintegy 20 kilométerre északra van Genicseszktől, a dél-ukrajnai Azovi-tenger mentén fekvő kikötővárostól, amelyet a Kreml erői tartanak ellenőrzés alatt Oroszország tavaly februári támadása óta.