Ukrajnai gátrobbantás

Továbbra is több tízezer ember van veszélyben a Nova Kahovka-i gátat ért támadás miatt. A Dnyeper mentén folytatódnak az evakuálások: csak az ukrán oldalon 24 település került víz alá, az áradás miatt többen eltűntek és százezrek maradtak ivóvízellátás nélkül. A gát felrobbantásával továbbra is egymást vádolja az ukrán és az orosz vezetés.

Felfújható gumicsónakokban közlekednek a lakosok Herszon utcáin. Szerdára a dél-ukrajnai megyeszékhely egyes részeiben már a házak tetejéig ért a víz.

Az ukrán állami mentőszolgálat dolgozói speciális, a vízben is használható terepjárókkal igyekeznek kimenteni a csapdába esett embereket. Ezekkel a hagyományos járművek számára elérhetetlen területekre is el tudnak jutni.

A Dnyeper partján fekvő Herszont még tavaly novemberben foglalta vissza az ukrán hadsereg. A háromszázezres városban addigra már csak nyolcvanezren maradtak, de a mostani katasztrófahelyzet miatt további kitelepítésekre van szükség.

„Szerda reggelre több mint ezernyolcszáz házat öntött el az ár a folyó jobb partján. Az embereink folyamatosan a lakosság kimentésén dolgoznak. Eddig már ezernégyszáznál is több lakost sikerült kitelepíteni” – mondta a megye kormányzója, Olekszandr Prokudin.

Gátrobbantás okozta árvíz Herszonban 2023. június 7-én, egy nappal azután, hogy robbanás történt a dél-ukrajnai herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátján. Az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével (Fotó: MTI/AP/Libkos)

Az árvíz azután öntötte el a Dnyeper völgyében található településeket, hogy kedden felrobbant a folyó kahovkai duzzasztógátja. A három kilométer hosszú és harminc méter magas betonfal átszakadt, és mintegy tíz Balatonnak megfelelő víz zúdult alá.

A műholdfelvételeken is jól látható, hogy az ár egyik oldalnak sem kegyelmezett. A Dnyeper jobb és bal partján egyaránt víz alá kerültek a városok.

A Planet Labs PBC 2023. június 6-i műholdfelvételén a dél-ukrajnai herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározó gátja, amelyen kedd hajnalban robbanás történt (Fotó: MTI/AP/Planet Labs PBC)

A gáthoz közeli Nova Kahovkában rendkívül súlyos a helyzet. Az orosz ellenőrzés alatt álló városból már több mint kilencszáz embert telepítettek ki, és eltűnteket is nyilvántartanak.

Az orosz hatóságok szerint csak az általuk ellenőrzött területen huszonkétezer embert veszélyeztet az ár. A kijevi adatok az ukrán oldalon is hasonló számú érintettet becsülnek. A felek egymást okolják az incidensért.

„Június hatodikán az ukrán hadvezetés célzott rakétacsapásai következtében a kahovkai gát és vízerőmű megsemmisült, és szabályozhatatlan mennyiségű víz zúdult a környező településekre. Mindez Kijev előre eltervezett akciója volt” – nyilatkozta szerdán az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Az ukrán elnök azonban orosz terrortámadásnak minősítette az incidenst. „Az egész világ tudni fogja, hogy Oroszország újabb háborús bűnt követett el. A kahovkai gát és a vízerőmű szándékos megsemmisítése egy környezeti tömegpusztító bomba. A világ vezetőinek is érdekében áll, hogy ne hagyják következmények nélkül az orosz terrorcselekményeket” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök hozzátette: telefonon egyeztetett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjével, aki azt ígérte, ismét ellátogat a zaporizzsjai atomerőműbe, aminek hűtését a felrobbantott víztározó biztosította.

Madarász Tamás, a Miskolci Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodás Intézetének igazgatója az M1-nek azt mondta:

az erőmű vízellátása egyelőre nem veszélyeztetett.

„A hűtővízigényt egy független hűtővíztározóból látják el, amely fel van töltve, tehát több hónapra meg tudják oldani akár az üzemnek, akár a kimerült hűtőelemeknek a hűtését” – fogalmazott Madarász Tamás.

Az Egyesült Államok még nem foglalt állást az ügyben, az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres pedig egyelőre óvatosan úgy fogalmazott: nincs információjuk arról, ki robbantotta fel a gátat, de az biztos, hogy mindez nem történik meg, ha Oroszország nem próbálja meg megszállni Ukrajnát.

Előzetes információk szerint az orosz fegyveres erők 205. gépesített lövészdandárja robbantotta fel a kahovkai vízerőművet – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden egy tévéműsorban.

„Hírszerzésünk már szolgáltat adatokat arról, hogy ki tette ezt az orosz katonai alakulatokból: a 205. gépesített lövészdandár” – mondta a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy a genfi egyezmények szerint egy vízerőmű „felrobbantása kétségtelenül tömegpusztító fegyverek válogatás nélküli használatának” minősül.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy az orosz erők 205. gépesített lövészdandárjának katonái hosszú ideig tartózkodtak a kahovkai vízerőmű területén. A dandár az első csecsenföldi háborúban való részvételéről ismert, és mottója: „205 brigád, még a pokolból is visszatérünk.” Most többnyire mozgósított emberek harcolnak az alakulatban Oroszország különböző részeiből.

A dandár parancsnoka a 40 éves Eduard Sandura alezredes – tette hozzá az ukrán hírportál.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója szintén a tévéműsorban közölte, hogy már kora reggel nyolc települést és a megyeszékhely, Herszon városának egy lakóövezetét teljesen vagy részben elöntötte a víz a kahovkai vízerőmű orosz megszállók általi felrobbantása következtében.

Hozzátette:

szervezik az elöntött települések lakóinak buszokkal történő evakuálását Herszon városába, illetve a szomszédos Mikolajiv megye központjába, onnan pedig a nyugat-ukrajnai Hmelnickijbe, Odesszába, az ország középső részében, Kirovohrad megyében lévő Kropivnickijbe, továbbá Kijevbe és Ukrajna más városaiba.

Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint helyi idő szerint 15 óráig mintegy 1300 embert menekítettek ki a helyi hatóságok az országos rendőrség munkatársainak és önkénteseknek a segítségével. Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közben sajtótájékoztatóján a Dnyeper folyó balpartján kialakult helyzetről szólva kijelentette: Oroszország elnémította a kommunikációs összeköttetéseket, hogy az emberek ne kerülhessenek kapcsolatba az Ukrajna által ellenőrzött területtel, és ne kapjanak onnan hozzáértő tanácsokat a túlélésre.

A kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt legalább 150 tonna motorolaj került a Dnyeper (Dnyipro) folyóba és komoly veszélye van annak, hogy még további 300 tonna kerülhet bele. Az árvíz nyolcvan települést fenyeget – jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján, miután az államfő rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) tagjait.

Az eddigi értesülések szerint a robbantásnak nincsenek sem civil, sem katonai áldozatai.

A védelmi tanács elrendelte a civilek evakuálását a veszélyeztetett zónákból, és a kahovkai tározótól függő települések ivóvízzel való ellátását.

Dmitro Kuleba külügyminiszter szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.

„Oroszország lerombolta a kahovkai gátat, ami az elmúlt évtizedek talán legnagyobb ember okozta katasztrófáját okozta Európában, és civilek ezreinek életét veszélyezteti. Ez egy szörnyű háborús bűn. Az egyetlen módja annak, hogy megállítsák Oroszországot, a 21. század legnagyobb terroristáját az, ha kiüldözik Ukrajnából” – írta a tárcavezető a Twitteren.

Kuleba közölte még: felháborította, hogy egyes nyugati tömegtájékoztatási eszközök Ukrajna esetleges felelősségére utaltak a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért.

„Egyes médiumok közzétették, hogy Kijev és Moszkva egymást vádolják a kahovkai gát lerombolásával, ez bennem felháborodást vált ki, mert ez a tényeket és a propagandát egy szintre állítja”

– fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hatalmas humanitárius és környezeti válsággal néz szembe.

Denisz Smihal miniszterelnök nyilvánosságra hozta az illetékes állami bizottság által meghatározott elsődleges feladatokat. Szavai szerint prioritást élvez a lakosság evakuálása, az ivóvíz biztosítása, és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságos működésének szavatolása, ugyanis a kahovkai víztározó látja el hűtővízzel a nukleáris létesítményt. A kormányfő kiemelte, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a helyzet egyelőre ellenőrzés alatt áll.

„Fontos viszont, hogy megelőzzük a legrosszabb forgatókönyv kialakulását”

– tette hozzá. Tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 13 órakor különvonatok is indulnak a veszélyeztetett települések lakóival Ukrajna más régióiba.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök közben arról számolt be, hogy a főváros környékét keddre virradóan újabb orosz rakétatámadás érte, aminek következtében egy kollégium épülete és több mint húsz gépjármű rongálódott meg. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.

Elérte az ár Nova Kahovka települést, miután „az ukrán hadsereg csapásai lerombolták a kahovkai vízi erőművet” – jelentette ki Vlagyimir Leontyjev, a város orosz hatóságok által kinevezett polgármestere kedden a Rosszija 1 tévécsatornának.

Nova Kahovkában rendkívüli állapotot vezettek be. Leontyjev azt mondta, hogy a város elleni ukrán tüzérségi csapások a Dnyeper jobb partjáról a nap folyamán is folytatódtak. A „terrorcselekményekért” a kijevi hatóságokat tette felelőssé és azokat, „akik őket irányítják”.

A polgármester fő feladatként a lakosság elszállítását és az áramütés lehetőségének kizárását nevezte meg. Mint mondta,

ennek érdekében lekapcsolták a folyam alsóbb szakaszán fekvő települések áramellátását. Úgy vélekedett, hogy az erőművet helyreállítani már nem lehet, csak teljes újjáépítéséről lehet szó.

A rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma arra figyelmeztette Herszon megye part menti területeinek lakóit, hogy a vízszint hirtelen megemelkedhet a gátrendszer egy részének megsemmisítése miatt. A tárca szerint katasztrofális áradás léphet fel Nova Kahovka, Hola Prisztany és Aleski város körzetében.

A lakosokat felszólították a legszükségesebb személyes tárgyak, iratok, valamint három napra elegendő élelmiszer és ivóvíz összekészítésére, valamint a gáz és a víz elzárására. Nova Kahovkában tíz méterig, Dnyiprjanyban nyolc méterig, Korsunkában pedig 5,3 méterig emelkedett a vízszint, és ez az állapot szakemberek szerint körülbelül 72 órán át tarthat.

A kahovkai vízerőműtől lefelé 14 települést áraszthat el a folyó, a területen mintegy 22 ezer ember él. Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részén a RIA Novosztyi hírügynökség szerint nyolc települést áraszt el a víz.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy

Ukrajna „szándékos diverziót” hajtott végre az erőmű ellen, ami potenciálisan több tízezer ember számára járhat nagyon súlyos következményekkel.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva határozottan visszautasítja az ukrán vezetés vádját, miszerint köze lenne a létesítmény elleni rakétacsapáshoz, és hangsúlyozta, hogy a felelősség a történtekért a „kijevi rezsimet” terheli. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap a helyzetről.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által kinevezett ügyvezető kormányzója a Telegram-csatornáján azzal vádolta meg Kijevet, hogy a vízi erőmű lövetésével a régió élelmiszerbiztonságát akarja aláásni, és igyekszik elterelni a fegyelmet az ukrán ellentámadás „kudarcáról”.

Úgy vélekedett, hogy

a bal parton nem lesz szükség evakuálásra, noha a helyi hatóságok felkészültek erre, és kifejezte meggyőződését, hogy az orosz hadsereg a történtek dacára képes lesz megvédeni állásait.

Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a kahovkai vízerőmű tönkretétele miatt nem fenyeget árvíz a félszigeten, de fennáll a veszélye annak, hogy az Észak-krími Csatorna vízmennyisége megcsappan. Hangsúlyozta, hogy az ivóvízkészletek több mint elegendőek, a hatóságok azon dolgoznak, hogy minimalizálják a csatorna vízveszteségét.

A zaporizzsjai atomerőmű részéről kiadott tájékoztatás szerint a vízszint csökkenése nem jelent veszélyt a nukleáris biztonságra, a létesítmény ugyanis más forrásból biztosítja vízszükségleteit.

A biztonsági szolgálatokra hivatkozva orosz hírügynökségek éjszaka jelentették, hogy az ukrán tüzérség hétfő este lerombolta a kahovkai vízierőmű felső részét. A beszámolók szerint a csapást feltehetően az Vilha típusú, ukrán gyártmányú sorozatvetőkkel hajtották végre. A gáton lévő zsilipek egy része megsemmisült, aminek következtében „szabályozatlan vízleeresztés kezdődött”, de maga a gát nem sérült meg.

A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától 5 kilométerre található. A létesítményt és a várost az orosz hadsereg már a „különleges hadművelet” kezdetekor ellenőrzése alá vonta, az ukrán tüzérség azóta folyamatosan támadásokat intéz ellene.

A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az orosz küldöttség az ENSZ Biztonsági Tanácsában októberben köröztetett állásfoglalásában sürgette, hogy

a világszervezet politikai döntéshozó testülete akadályozza meg az ukrán hadsereg által célzottan támadott gát és az erőmű lerombolását.

Az RBK orosz gazdasági lap felidézte, hogy az erőműnél május 7-én ellenőrzött víz leeresztésbe kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást.

A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található.