Újabb ukrán ellentámadás

A Wagner-csoport lázadását kihasználva támadásba lendültek a hétvégén az ukránok. A vezérkar közlése szerint egy-két kilométert sikerült előrenyomulniuk Donyeck és Zaporizzsja megyében, Bahmutnál visszavonulásra kényszerítették az oroszokat. A moszkvai védelmi tárca ezzel szemben állítja: tíz ukrán támadást visszavertek.

Először jelent meg a kamerák előtt a hétvégén történtek óta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. A hétfőn közzétett felvételeken az látszik, ahogy helikopterrel megközelíti a hadsereg egyik támaszpontját, és eligazítást tart parancsnokainak.

A videóval a miniszter Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezérnek üzent: nem járt sikerrel lázadása, nem sikerült elmozdítania őt a minisztérium éléről. A szombati lázadás végül komolyabb összecsapás nélkül ért véget, a zsoldossereg és vezetője Fehéroroszország irányában hagyta el Oroszországot.

A zendülést kihasználva az ukránok a front teljes szakaszán támadásba lendültek. Az ukrán védelmi minisztérium állítása szerint sikeres volt a támadás. Ezeket a felvételeket vasárnap délután tették közzé:

a tárca állítása szerint Bahmutnál több helyen sikerült visszavonulásra kényszeríteniük az oroszokat.

A tárca szerint vasárnap három irányban folytak a leghevesebb harcok: Kupjanszk, Liman és Bahmut irányában 36 összecsapásra került sor 24 óra leforgása alatt.

Az ukrán vezérkar közlése szerint sikeres légicsapásokat is végrehajtottak. Három orosz harcállást, egy fegyverraktárat és három rakétarendszert pusztítottak el.

Hétfő reggel pedig arról számolt be több haditudósító, hogy végleg visszatért medrébe a kahovkai gátszakadás után kiáradt Dnyeper, s az ukránoknak sikerült átkelniük a folyón. Az árvíz ugyanis nemcsak az ukrán, de az orosz helyőrségeket is elmosta. Bár egyelőre csak néhány egységről lehet szó, ha tartósan megvetik lábukat a bal parton, és pontonhidakat állítanak fel, ott folytathatják az offenzívát, ahol a gátszakadás előtt abbahagyták.

A cél a Krím félsziget lehet és a zaporizzsjai orosz harcállások, Melitopol városa az Azovi-tenger partján. Ezzel szemben az orosz védelmi minisztérium azt állítja: Donyeck és Zaporizzsja megyében is visszaverték az ukrán támadásokat.

Óriási emberáldozatok

„A védők bátor helytállásának köszönhetően tíz ellenséges támadást sikerült visszavernünk Bahmut közelében” – állítja Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Egy videót is közzétett a tárca, amin állítólag az látható, ahogy egy orosz rakétacsapás elpusztít egy ukrán állást Kupjanszknál.

Az orosz és az ukrán katonai vezetés sokszor ellentétes jelentései egyvalamiben azonban megegyeznek: az ellenoffenzíva óriási emberáldozatokat követel.

Az ukrán hadsereg egyik katonaorvosa azt mondja, a sebesülések 90 százalékát repeszek okozzák.

„Gránátokból és rakétákból származó repeszsérülések. A legcsúnyábbak azok, amiket a tankok okoznak. A golyók okozta lőtt sebek ritkák. Egy órával ezelőtt láttam egyet, de ott is egy repesz okozta a komolyabb bajt” – részletezte a sérüléseket az orvos.

Az ukránok állítják: az ellenoffenzíva két hete alatt 4600 orosz katona halt meg. Nemzetközi megfigyelők szerint azonban a támadás ukrán részről követeli a legtöbb áldozatot.

Fontos, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, mivel a hétvégi oroszországi események az mutatják, hogy a háború megtöri az orosz katonai hatalmat, és jelentős befolyással van a politikai rendszerre is – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfő reggel Luxembourgban.

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve felhívta a figyelmet: nem jó, hogy egy akkora atomhatalom, mint Oroszország, a politikai instabilitás közelébe kerülhet. Véleménye szerint a Wagner orosz fegyveres csoport szombati lázadásából azt a következtetést lehet levonni, hogy „az ukrajnai háború, és az a szörnyeteg, amelyet Putyin orosz elnök hozott létre, most saját teremtőjére támad. Mindez az orosz politikai rendszer törékenységét és katonai ereje megroppanását mutatja” – húzta alá Borrell.

Az uniós főképviselő a hétfői külügyminiszteri tanácskozás napirendjét ismertetve reményét fejezte ki az Európai Békekeret Ukrajnának szánt újabb 3,5 milliárd eurós támogatásának jóváhagyásával kapcsolatban.

A találkozón szó lesz egyebek közt a Koszovó és Szerbia közötti feszültségről, és az Európai Bizottság azon javaslatáról, amely egymilliárd euró segélyt irányoz elő Tunézia számára, főként a migráció kezelésére.

Az orosz Wagner zsoldoscsoporttal szombaton történt események miatt elkerülhetetlen Oroszország szétesése – fejezte ki meggyőződését Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára vasárnapi Facebook-bejegyzésében.

„Minden, ami elromolhat Oroszországban, elromlik, a Prigozsin-eset pedig beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat indíthat el. A visszaszámlálás elkezdődött” – fogalmazott a tisztségviselő. Úgy vélte, hogy Jevgenyij Prigozsin csoportjának lázadása csak egy része az oroszországi destabilizációs folyamatot célzó tervnek.

Az RNBO titkára szerint Oroszországban számos csoport elégedetlen Putyinnal, vannak ilyenek a fegyveres erőknél, de tisztviselők és oligarchák körében is. Danyilov úgy véli, hogy Putyin egyetlen esélye hatalmának megtartására a fegyveres erők megtisztítása, a Wagner csoport felszámolása, az oroszországi hadiállapot megszüntetése.

A védelmi tanács titkára arról is írt, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lehet az egyik résztvevője a háború utáni tárgyalásoknak Oroszország és Ukrajna között. „Már létezik egy új orosz tárgyalócsoport, amely jelenleg még árnyékban van, azonban nem kizárt Lukasenka részvétele ebben a folyamatban” – fogalmazott az RNBO titkára.

A Wagner-csoport szombati lázadása után Joe Biden telefonon egyeztetett európai szövetségeseivel: egyetértettek abban, hogy a konfliktusban semlegesnek kell maradniuk, és abban is, hogy a puccskísérlet jó lehetőséget adhat Kijevnek, hogy előmozdítsa ellentámadását. Kormányzati tisztviselők azonban aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a történtek vajon milyen hatással lesz az orosz vezetésre, és mit léphet Putyin, ha úgy érzi, veszélyben lenne a hatalma.  

A szombati váratlan oroszországi események után az amerikai tisztviselők elemzik a történteket, és azt, hogy a Wagner-csoport Moszkva elleni megakadt előrenyomulása hogyan befolyásolhatja Ukrajna esélyeit az Oroszországgal vívott háborúban – írja a Politico.

Mint ismert, Jevgenyij Prigozsin Wagner-csoportjának zsoldosai elfoglalták Oroszország ukrajnai háborújának parancsnoki központját a Don közeli Rosztov városában, miközben egy katonai oszlop haladt a Kreml felé. Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök közvetítésével azonban létrejött egy megállapodás, amelyet követően az orosz katonai vezetés megdöntése helyett a zsoldoshadsereg visszavonult.

A drámai fordulatot megelőző órákban azonban úgy tűnt, hogy a zsoldosok valóban harcot terveznek Moszkvában, ezért az amerikai tisztviselők több megbeszélést folytattak, és vizsgálták a lázadás lehetséges hatásait az ukrajnai háborúra nézve.

A Biden-kormányzat még nem készítette el a hivatalos értékelést, mivel

a tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy korai lenne következtetéseket levonni.

„Nem látom, hogy ez hogyan árthatna nekik” – mondta az egyik magas rangú kormányzati tisztviselő. Mások azt mondták, hogy valószínűleg még segíthet is az ukránoknak, különösen mivel a Wagner elfoglalta a déli katonai körzet főhadiszállását, az orosz invázió operatív irányításának epicentrumát.

Volodimir Zelenszkij is beismerte, hogy nem a terveknek megfelelően alakult az ukrán ellentámadás, ennek fő okaként Oroszország légierő fölényét és az aláaknázott frontot nevezte meg. A Biden-kormányzat attól tartott, hogy a jövő havi NATO-csúcstalálkozó előtt a siker hiánya aláássa a védelmi szövetség egységét, ez pedig megnehezíti az Ukrajnának nyújtott további támogatást. Prigozsin játszmája azonban megváltoztathatja dolgokat.

A Wagner-lázadást követően elkezdtek égni a vonalak az Egyesült Államok és az európai vezetők között.

Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, Mark Milley azonnali tanácskozásba kezdett ukrán kollégájával.

Biden szombaton az oroszországi helyzetről egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Rishi Sunak brit miniszterelnökkel, továbbá Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is.

„Ukrajna továbbra is arra összpontosít, hogy amerikai szövetségeseinek rendületlen támogatásával elérje a területén folytatott ellentámadásának céljait” – írta Kuleba szombati bejegyzésében.

Egy amerikai tisztviselő szerint az európai kollégákkal folytatott telefonbeszélgetések főként azért történtek, hogy „megnyugtassák őket”, és megerősítsék a történtekben való semlegesség szükségességét is.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei között történt telefonhívások során az általános egyetértés az volt, hogy az események példátlan lehetőséget adnak Kijevnek az ellentámadás előre mozdításában.

„A repedések a Putyin-rezsimben nagyok és ezúttal jól látszanak” – mondta Alina Poljakova, a washingtoni székhelyű Center for European Policy Analysis elnök-vezérigazgatója.

A NATO számára bonyodalmat jelent azonban, hogy Recep Tayyip Erdogan, a NATO-szövetséges Törökország elnöke szombaton teljes támogatásáról biztosította Putyint telefonbeszélgetésük során.

A nyílt lázadás – és az a könnyedség, amellyel Wagner elfoglalta a rosztovi katonai parancsnoki központot, ahol a Kreml az Ukrajna elleni háborúját irányítja – szemléletesen megmutatta az orosz hadsereg gyengeségét is.

Hivatalos személyek figyelmeztettek, hogy a következő napok eseményeit nehéz megjósolni: amint azt a Lukasenko által közvetített megállapodás is bizonyítja, a Putyin által gyorsan levert lázadást követően az Oroszország feletti teljes ellenőrzés mítosza megdőlt.

Az amerikai tisztviselők jelenleg úgy vélik, hogy Putyin továbbra is hatalomban marad, viszont attól tartanak, hogy az orosz vezető a rendelkezésére álló legkatasztrofálisabb lehetőségekhez nyúlhat, ha azt érezné, hogy hatalma veszélyben lehet.

A Fehér Házban senkinek sem hiányozna Putyin, de semmi sem bizonyítja, hogy Prigozsin – vagy egy szövetségese – kevésbé lenne veszélyes. Bármiféle  puccs a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező országban mély aggodalomra adna okot – mondták a tisztviselők.

„Ez a fajta instabilitás veszélyes, függetlenül attól, hogy mi lesz az eredmény” – fogalmazott az egyikük.