Újabb migránshajók indulnak Olaszország felé

Fejenként akár ötezer euróba kerül a Tunézia és Lampedusa közötti alig száztizenhárom kilométeres távolság megtétele – mondta egy embercsempész a La Repubblica olasz napilapnak hétfőn, hangoztatva, hogy a nyáron minden egyes nap indítanak migránsokkal teli hajót.

A lap beszámolója szerint a 29 éves tunéziai férfi az ország egyik legnagyobb emberkereskedő szervezetét irányítja. Öt éve foglalkozik ezzel. Szfax városában teszi tengerre az emberekkel, majdnem kizárólag tunéziaiakkal teli hajókat. Utóbbiak gazdasági bevándorlónak számítanak Olaszországban, akikre elvben kitoloncolás vár. Az olasz hatóságok azonban nem győzik a tunéziaiak hazaszállítását.

„A Giorgia Meloni vezette kormánynak bele kell törődnie abba, hogy nem fogja tudni megállítani a migránsok indulását. Augusztusra már harminc hajóm áll készen az átkelésre, naponta egy”

– jelentette ki az emberkereskedő.

Korábban Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az év elején tapasztalt tömeges érkezésekhez képest „gyenge lassulás” figyelhető meg elsősorban Tunézia irányából. A belügyi tárcavezető szerint a migránsok indulását a tunéziai és az olasz parti őrség közös ellenőrzése tartóztatja fel.

Az emberkereskedő szerint a rossz idő akadályozta az indulásokat, de amint a tenger ismét nyugodt lesz, az átkelések folytatódnak.

Elmondta, aki kevesebbet tud fizetni, annak fadeszkákból tákolt hajó jut, fedélzetén több mint ötven fővel. Aki többet fizet, az motoros csónakkal, harminc fős csoportban jut át Lampedusa vagy Szicília szigetére. Aki nem tud fizetni, annak öt további utast kell maga mellé szereznie, és az ingyen utazóknak elsőként kell a tengerbe vetni magukat, ha a hajó bajba jut.

Az embercsempész szervezet vezetője kifejtette, hogy minden hajó után a bevétel húsz százalékát tartja meg magának, ami 12 ezer eurónak felel meg átlagban, a többi pénzt „munkatársai” között osztja szét, valamint fizeti belőle a tunéziai hivatalnokokat is, akik szemet hunynak az indulások felett. Hozzátette, az emberkereskedők általában fiktív ingatlanirodákat vagy informatikai cégeket birtokolnak, és azokon keresztül mossák tisztára az emigrációból származó összegeket.

A római belügyminisztérium hétfői adatai szerint év eleje óta több mint 57 ezer bevándorló érkezett, harmincezerrel többen mint a múlt év ugyanazon időszakában.

A menekültek világnapja alkalmából közölt UNICEF-adatok szerint 2014 óta több mint százezer felnőtt kíséret nélküli kis- és fiatalkorú érkezett a tengeren keresztül Olaszországba. Az idén a számuk túllépte a hatezret.

Franciaország 25,8 millió euróval (9,6 milliárd forint) segíti Tunéziát az Európa felé irányuló illegális migráció megfékezésében – közölte Gérald Darmanin francia belügyminiszter hétfőn német hivatali partnerével közösen tett tuniszi látogatásán.

A mindenekelőtt felszerelésre és kiképzésre szánt összeget azon a 105 millió eurón felül utalják ki az észak-afrikai államnak, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ígért korábban Kaisz Szaíd tunéziai elnöknek az ország határvédelmének megerősítésére.

Kaisz Szaíd hangsúlyozta, hogy országa nem lesz Európa határőre.

Darmanin kiemelte, hogy

„Tunézia nem kell, hogy vállalja a parti őrség szerepét”, de közösen dolgoznak a migránsindulások számának csökkentésén.

A francia belügyminiszter közölte, hogy a tunéziai hatóságoknak átnyújtott egy névsort is olyan személyekkel, akiket szeretnének visszatoloncolni Tunéziába. Hozzátette, hogy a tuniszi vezetés több rugalmasságot kért Párizstól, ami állampolgárai vízumkérelmeit érinti.

Nancy Faeser német belügyminiszter közölte, hogy szeretne „véget vetni a szörnyű halálozásoknak a Földközi-tengeren”.

Faeser arról is beszélt, hogy szeretné elérni a visszatoloncolások megkönnyítését Tunéziába, ugyanakkor több lehetőséget akar biztosítani a tunéziai munkavállalóknak a németországi foglalkoztatáshoz.

A két politikus látogatásának hátterében az áll, hogy az év eleje óta jelentősen megugrott az Európába induló menedékkérők száma részben amiatt, hogy a tunéziai elnök februárban keményebb hatósági fellépést jelentett be az ország területén tartózkodó, Szaharától délre eső országokból származó migránsokkal szemben, másrészt pedig Tunézia gazdasági nehézségei miatt.

Tunézia nem lesz Európa határainak őre, hogy az illegális bevándorlást megakadályozza – mondta Kaisz Szaíd tunéziai elnök Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetése során.

Tunézia csak a saját határait fogja védeni – idézte Szaídot az elnöki hivatal közleménye a szerdai beszélgetésről.

„Bűnszövetkezetek kereskednek emberi lényekkel a származási országaikban vagy a célországokban. Önmagukban a biztonsági megoldások nem elégségesek, hogy feltartóztassák a veszedelmet” – vélekedett a tunéziai elnök, aki az okok megszüntetését célzó új, kollektív megközelítést tart szükségesnek a közlemény szerint.

Szaíd nemzetközi értekezlet összehívását sürgette minden érintett ország részvételével. A tunéziai elnök és Charles Michel több egyéb kérdést is megvitatott, köztük volt a kétoldalú együttműködés és Tunézia Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásai.

Tunézia az Európába irányuló bevándorlás egyik legfontosabb tranzitországa, és noha Tunisz szigorú intézkedéseket fogadott el, az Olaszország felé tartó illegális migráció egyre nő.

Épül a migránsok áthelyezését ellenző európai uniós tagállamok koalíciója – jelentette ki  sajtókonferenciáján Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, felidézve a közép-európai országok „határozott magatartását” a 2015-ben kitört migrációs válság idején.

A kormányfőt az uniós tagországok miniszteri tanácsában újságírók kérdezték a múlt héten elfogadott európai uniós migránselosztási jogszabálytervezetről. Morawiecki felidézte: Lengyelország befogadta az Ukrajnából a háború elől menekülőket, ezáltal megmutatta, „mi az igazi szolidaritás”.

„Az ember nem üzlet tárgyát képező áru, amelynek be nem fogadásáért ennyit és ennyit kellene fizetni” – fogalmazott, utalva arra, hogy új brüsszeli tervezet szerint azoknak az országoknak, amelyek nem fogadnak be kvóta szerint meghatározott számú, Európába délről és keletről érkező migránsokat, évi 22 ezer eurót kellene fizetniük minden egyes elutasított bevándorló után. Varsó természetesen nem ért egyet az ilyen politikával – hangsúlyozta Morawiecki.

Kilátásba helyezte, hogy a terv ellen nagyon keményen tiltakozni fog az Európai Tanács értekezletén. Ez ügyben építjük a tagállamok koalícióját, és biztosan nem egyezünk bele ebbe a diktátumba – jelezte. Hozzáfűzte: az uniós terv arra emlékezteti őt, amit a jelenleg vezető lengyel ellenzéki erőnek számító Polgári Platform Németországgal együtt művelt Európával 2016-2018-ben.

Felidézte: Lengyelország Csehországgal és Magyarországgal együtt megvédte Európát az akkori menekültelosztási mechanizmustól. „Ma is megvédjük Lengyelország szuverenitását, a lengyel családok biztonságát” – húzta alá Morawiecki.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt kedden benyújtotta a varsói parlamentben az új uniós migránselosztási mechanizmust ellenző határozat tervezetét. Morawiecki azon reményének adott hangot, hogy a lengyel ellenzék a dokumentum mellett szavaz majd. Lengyelország érdekében áll az országhatár szuverén védelmének biztosítása – érvelt a miniszterelnök.

Morawiecki már csütörtökön jelezte: a migránsok szétosztásáról szóló jogszabálytervezetet Lengyelország nem fogadja el, és nem fog fizetni sem a bevándorlók befogadásának elutasítása miatt.

Az uniós belügyminiszterek csütörtöki értekezletén Lengyelország és Magyarország ellenezte az új mechanizmusról szóló döntést. A tervezet most a Európai Parlament elé kerül.

Az Európai Parlament már ezen a héten elkezdené a háromoldalú tárgyalásokat a migrációs paktumról. A csomag két legérzékenyebb eleméről – beleértve a kötelező menekültkvótát is – múlt héten többségi döntés született meg a tagállamok között, de ahhoz, hogy jogszabály legyen belőle, még a társjogalkotó Európai Parlamenttel is meg kell állapodni.

Kemény tárgyalások lesznek, az eredmény még nem becsülhető meg – mondta Baraczka Eszter, a Közmédia központ tudósítója Brüsszelből. Mint fogalmazott: „a parlament képviselőinek első reakciói nem lelkesek a múlt heti döntéssel kapcsolatban. Igaz, csak a baloldalról érkeztek eddig reakciók. A szocialisták elutasítják a határon elvégzett kötelező menekülteljárásokat, különösen kisgyermekes családok, illetve kísérő nélküli gyermekek esetében.”

Hozzátette, nem tartják kielégítőnek a menekültkvótát sem. Ez volt Németország álláspontja is a tagállamok közötti tárgyaláson is, de ehhez nem volt megfelelő támogatásuk.

A zöldek azt mondják, hogy a megállapodás, amit a tagállamok kötöttek, szembemegy az európai értékekkel, az alapvető jogokkal és a jogállamisággal. Határozottan elutasítják a kötelező eljárásokat a határon, és azt mondják, harcolni fognak az ellen, hogy az EU külső határain zárt menekülttáborok jöjjenek létre.

Nem fogadnak el semmilyen kompromisszumot, és nem törekednek arra, hogy bármi áron megállapodás szülessen. Különösen akkor nem, ha ez a társadalmilag sebezhető csoportok érdekeinek figyelmen kívül hagyását jelenti.

„Azt mondják még a zöldek, hogy a tagállamok megállapodása a szélsőjobb álláspontját tükrözi, amely kiszervezi a migráció kezelését harmadik országba, autokrata vezetők kezébe, és ehhez ők nem járulnak hozzá.

Az Európai Parlament kezdettől fogva, tehát a 2015-16-os nagy menekültválság óta befogadáspárti és a menekültkvótát is támogatja. Ez valamelyest finomodott az elmúlt időszakban, de ettől még ott van az asztalon.

A mostani álláspontjuk szerint az önkéntes befogadásra helyeznék a hangsúlyt akkor, ha normális helyzetről beszélünk, vagyis nincsen megnövekedett migrációs nyomás. Ilyenkor 80 százalékban várnák el a többi tagállamtól, hogy a frontországokból átvegyenek menekülteket, illetve 20 százalékban várnának nekik pénzügyi támogatást. Kötelező menekültkvótát csak válsághelyzetben írnának elő, ehhez jönne még egy speciális eljárás, amely értelmében, bizonyos esetekben, bizonyos országokból érkező menekültkérők esetében még eljárást sem folytatnának le a menekültstátusz megadásához” – mondta Baraczka Eszter.

Kiemelte, válsághelyzet bármikor lehet, például akkor, amikor menteni kell a tengerből.

Biztos tehát, hogy kemény és nehéz tárgyalásokra lehet számítani. Nemcsak azért, mert a parlament sokkal befogadáspártibb, mint a tagállamok, hanem azért is, mert a parlamentben lényegében elindult a következő választások előtti kampány. A baloldal szívesen látja a menekülteket, a jobboldal pedig 180 fokos fordulatot tett és az Európai Néppárt is most már azzal kampányol, hogy szigorúbban kell a migrációt kezelni.

Sorra utasítják el az EU területén a kötelező szétosztási mechanizmust

Az M1 Híradó felvételein migránsokat ment az olasz parti őrség hajója Lampedusánál. Folyamatosan erősödik a migrációs nyomás a Földközi-tengeren. A Frontex adatai szerint Olaszországban az év első hónapjaiban az illegális határátlépések száma átlépte a rekordnak számító 2016-os szintet.

Az Európai Unióba érkező migránsokat a jövőben minden tagállamnak, így Magyarországnak is kötelező lesz befogadnia. Aki ezt nem teszi, az súlyos büntetésre számíthat: minden be nem fogadott illegális bevándorló után 22 ezer eurót, azaz 8 millió forintot kell fizetni.

Erről múlt héten született megegyezés.

Maria Malmer Stenergard migrációs ügyekért felelős miniszter jelentette be, hogy elfogadták az Európai Unió új migrációs csomagját.

Forrong Európa a migránskvóta bevezetése miatt – erről ír a Magyar Nemzet. A portál hangsúlyozza: sorra utasítják el az Európai Unió területén a kötelező szétosztási mechanizmust, amelynek értelmében a tagállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kik fognak élni a területeiken. A döntést lengyel, cseh, osztrák és német politikusok is hevesen bírálják.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán adott hangot felháborodásának. Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat – írta a kormányfő. Hangsúlyozta: Ez elfogadhatatlan! Erősszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból.

A hazai baloldal ezzel szemben sajátos véleményen van.

A DK-s Arató Gergely szerint Brüsszel nem fog migránsokat áttelepíteni. Kijelentette: „Nem lesz kötelező áthelyezés.”

Arató Gergely pártjának vezetője, a baloldalt irányító Gyurcsány Ferenc DK-elnök a 2015-ös párizsi terrortámadás után relativizálta az illegális bevándorlást. Úgy fogalmazott: jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól, és többször is kimondta: be kell fogadni a migránsokat. „Magyarország igenis nemcsak, hogy képes befogadni messziről jött embereket, de jól is jár, jól is járna nagyon sokakkal” – fogalmazott.

De hogy mindennek nyomatékot adjon, egy alkalommal a pártvezér két migránsnak látszó fiatallal az oldalán vonult végig a Déli pályaudvaron, majd később azt állította: a szemlőhegyi villájában afgán, szír és kurd menekülteket látott vendégül. Felesége, Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök egy mostani hasonló forgatókönyvre már kitérő választ adott, és tagadta a migránskvótára vonatkozó brüsszeli döntést is. „Nem volt brüsszeli döntés” – jelentette ki.

A baloldal azért tagadja a migránskvótát, mert nem akar veszíteni a már egyébként is alacsony támogatottságából – erről beszélt a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1-en. Deák Dániel szerint ezzel azonban komoly veszélybe sodorják Magyarországot. Mostanra ugyanis bebizonyosodott, hogy a migráció, a terrorizmus és az erőszak kéz a kézben jár.

„Azokban az országokban, amelyek a bevándorlásnak a célpontjai, látjuk, hogy ezek mind-mind valóra váltak. A bűnözés mértéke jelentősen nőtt, csak Németországban a tömeges csoportos nemi erőszak elképesztő mértékben nőtt, már napi kettő ilyet követnek el, és ezt többségében szinte teljes egészében külföldiek vagy bevándorló-hátterű személyek, afgánok, szírek, a statisztika alapján” – mondta a XXI. Század Intézet elemzője.

Deák Dániel emlékeztetett: a magyarok világosan kinyilvánították véleményüket, 98 százalékuk nemet mondott a kötelező kvótákra.