Újabb fordulat a brüsszeli korrupciós botrányban

Kiderült ugyanis, hogy a bíró fiának és az ügyben érintett egyik baloldali EP-képviselő, Maria Arena fiának közös cége van. Arena szoros kapcsolatban állt Pier Antonio Panzerivel, a korrupciós ügy egyik fő gyanúsítottjával. Újságírók egyébként a múlt héten Strasbourgban látták a bírót, éppen akkor, amikor ülésezett az Európai Parlament, de állítólag ez csak véletlen egybeesés volt.  

Visszalépett az Európai Unió legnagyobb korrupciós botrányának vizsgálatát vezető belga bíró – erről írt hétfőn a Politico. A brüsszeli hírportál szerint Michel Claise maga vallotta be, hogy összeférhetetlenség gyanúja merült fel vele szemben, ezért nem dolgozhat tovább a több mint másfél millió euró (600 millió forint) készpénzt és több vezető uniós politikust érintő korrupciós eljárásban. A Politico arról ír, hogy a belga bíró visszahívását az ügy egyik központi szereplőjének, Marc Tarabella európai parlamenti képviselőnek az ügyvédje kérte.

Tarabella képviselője szerint Claise kezdettől fogva elfogultságot tanúsított Maria Arena európai parlamenti képviselőhöz fűződő kapcsolatai miatt, akit bár eddig nem vettek őrizetbe, de elfogatóparancs van érvényben ellene.

A dokumentum szerint Maria Arena és Marc Tarabella belga EP-képviselő két másik társukkal együtt egy „négyes szövetség” tagjai voltak, akiket Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista politikus irányított.

Csakhogy a képviselőnőről azóta a belga Le Soir azt is megírta, hogy a fia éppen a brüsszeli korrupciós üggyel foglalkozó bíró, Michel Claise fiával indított közös vállalkozást 2018-ban, méghozzá egy CBD-t, vagyis a marihuána nem pszichoaktív hatású összetevőjét forgalmazó céget.

A Politico szerint ugyanakkor bár Michel Claise esetében felmerült az összeférhetetlenség, a bíró visszalépése is akadályozhatja az ügyet, a bíróváltás miatt többek között késhet a döntéshozatal és az eddigi eredmények is veszélybe kerülhetnek. A portál azt is megjegyzi: Michel Claise-t múlt héten Strasbourgban is látták, de a bíró állítása szerint egyetemi előadást tartott a városban, és csak véletlen, hogy épp az Európai Parlament ülésével egy időben járt ott.

Nem ez az egyetlen fejlemény a brüsszeli korrupciós botrány ügyében, amely az elmúlt hetekben nagy médiavisszhangot váltott ki. Május végén ugyanis kiderült: az ügy fő gyanúsítottja, Eva Kaili, akinek otthonában mintegy 150 000 eurónyi pénzköteg lapult, visszatér az Európai Parlamentbe.

Az ülésterembe alig egy hónapja Marc Tarabella belga EP-képviselő is visszatérhetett. Az elmúlt hónapokat börtönben, majd házi őrizetben töltő politikus egyik első dolga volt, hogy elítélje Magyarországot az EP hazánkról szóló jelentésének szavazásán, mert szerinte Magyarország többek között a korrupció miatt nem alkalmas a soros uniós elnökségre.

A pénzmosással is vádolt Marc Tarabelláról az Origo akkor úgy fogalmazott: „Velejéig korrupt brüsszeli politikus a korrupciós helyzetre hivatkozva szavazott Magyarország ellen.”

Az Európai Unió intézményeit, a brüsszeli bürokrácia mindennapos működését „ezer és egy szállal szövi át” a korrupció – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője korábban Strasbourgban.

Deutsch Tamás arról tájékoztatott, hogy az EP ülésein több mint ötven előterjesztés szerepel az uniós intézmények 2021-es gazdálkodását érintően, azonban – hívta fel a figyelmet – egyetlen szó sem szerepel a brüsszeli korrupció tucatnyi ügyéről.

„Bolondnak nézik az embereket a brüsszeli bürokraták, az Európai Parlament baloldali többsége, és úgy gondolják, ha nem beszélnek a korrupciós ügyekről, akkor azok nem léteznek” – fogalmazott.

Deutsch Tamás felháborítónak nevezte, hogy a jelentésekben említést sem tesznek a brüsszeli korrupciós ügyekről, és azt mondta: ezért a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselői nemmel fognak szavazni.

Kijelentette: miközben az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának (CONT) figyelmét jelentései elkészítésekor elkerülte a brüsszeli korrupció, több uniós tagországot, köztük Magyarországot és Lengyelországot megemlít a szövegben, a politikai rágalmak kategóriájába tartozó korrupciós vádakat fogalmazva meg. Megjegyezte: ugyanez az EP-szakbizottság látogat Magyarországra a jövő hét elején. A delegáció látogatásának tapasztalatait összegző jelentését illetően Deutsch Tamás azt mondta: a szövegben várhatóan az elmúlt években már számtalanszor megfogalmazott, a valósággal köszönő viszonyban sem lévő vádakat, gyalázatos politikai rágalmakat fogják majd megfogalmazni.

A delegációvezető hangsúlyozta: Magyarország a korrupcióellenes küzdelem mintaországa. A tagállamok közül ugyanis Magyarországon van a legkidolgozottabb módon törvénybe iktatva a korrupcióellenes küzdelem – emelte ki. Deutsch Tamás reményét fejezte ki, hogy az EP-szakbizottság a delegációjának budapesti látogatásáról készülő jelentésében azt állapítja majd meg, hogy a magyarnál szigorúbb korrupcióellenes szabályozás nincs másutt az Európai Unióban, és példaként ajánlja majd más uniós országok figyelmébe.

Az Európai Parlament egységes elutasítása fogadta a bizottság javaslatát egy új etikai testület felállítására Strasbourgban. A vita során elhangzott állítások arra mutattak rá, hogy egy olyan további testület jönne létre, amelynek nincs végrehajtási jogköre, tehát semmilyen eszköze nem lenne az intézményes korrupció megakadályozására. A vitában felhozott ellenérvek azt is megmutatták, hogy az etikai testületben minden uniós intézmény képviseltetné magát, tehát a brüsszeli elit saját magát vizsgálná, ami további kétségeket támaszt a javaslat hatékonyságával szemben.

Az Európai Bizottság javaslata egy új etikai testület felállítására csak időpocsékolás – mondta Mick Wallace baloldali ír EP-képviselő  Strasbourgban. Mint ismert, az Európai Bizottság a múlt héten jelentette be egy új etikai testület felállítását, amelynek célja, hogy átláthatóvá tegye az EU-s intézmények működését és fellépjen a visszaélésekkel szemben. A tervezetről kedden tartottak vitát az Európai Parlamentben, ahol Vera Jurová, az Európai Bizottság alelnöke mutatta be a javaslatot, amely azonban teljes elutasítással fogadtak a képviselők.

Bár Jurová arról beszélt, hogy minden uniós szerv reprezentálva lenne az új testületben, valamint független személyek is helyet kapnának, visszatérő kritika volt a képviselők oldaláról, hogy a bizottság javaslata sérti a hatalmi ágak elkülönülésének elvét, és veszélyezteti az Európai Parlament függetlenségét. Ehelyett inkább az EP saját szabályainak reformjait sürgették. Lapunk kérdésére válaszolva Mick Wallace arra is rámutatott, hogy a bizottság egyelőre nem terjesztette elő az új testület működését megalapozó jogi hátteret. Mint mondta: külön megkértem Jurová alelnök asszonyt, hogy bocsássa rendelkezésemre a jogi hátteret. Erre ígéretet adott – mondta, majd azt is hozzátette, hogy szerinte indokolatlan az új testület felállítása.

„Arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé az uniós intézményekben történt etikai szabálysértések hatékony kivizsgálását. De közben azt látjuk, hogy a fegyveripar támogatásában ugyanez a probléma nem jelent akadályt” – mutatott rá.

Egymásra mutogatnak

Az ír képviselő szerint a bizottság bejelentése valójában csak az európai parlamenti választásoknak szól. Wallace szavait igazolja, hogy Vera Jurová beszédében többször is hangsúlyozta, az EU-s intézményekbe vetett közbizalom helyreállítását. Ebben a kérdésben ugyanakkor éles nézetkülönbség mutatkozik a bizottság és az EP között. Miközben Vera Jurová visszatérően emlékeztetett az Eva Kaili szocialista képviselő nevével fémjelzett Katargate hatására, addig a parlamenti képviselők a bizottságban zajló korrupciót emelték ki.

Politikai oldaltól függetlenül számos képviselő emlékeztetett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének botrányára, amikor SMS-ben egyeztetett tízmilliárd eurós közbeszerzésről az amerikai Pfizer gyógyszergyártó vállalattal.

És ugyanúgy felhánytorgatták, hogy egy kilépett bizottsági tisztségviselő úgy csatlakozott lobbistaként az Uberhez, hogy a bizottság nem emelt kifogást. De volt olyan tisztségviselő is, aki a távozása után egy saját alapítású lobbiszervezettel tért vissza a brüsszeli vérkeringésbe.

Kampányüzemmódban

A legerősebb kritikák szerint a bizottság javaslata csupán arra elegendő, hogy létrehozzon egy olyan funkciót, ahol az intézmények delegáltjai „teázgatás közben megbeszélik”, hogy mely ügyeket és hogyan kell szőnyeg alá seperni. Kiemelték, hogy a testület semmilyen szankciós jogkörrel nem rendelkezne. A nyomozáshoz szükséges jogosultságok megadását Vera Jurová pedig azért utasította vissza, mert azzal már rendelkezik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és az európai ombudsman is.

A brüsszeli korrupció kivizsgálása és megelőzése kapcsán azt is érdemes, hogy a tavaly decemberben kirobbant Katargate-botrány húzónevei, Eva Kaili és Marc Tarabella, már visszatértek hivatalukba, nem adták vissza mandátumukat. Az Európai Bizottság esetében pedig hasonlóan enyhe vagy szinte egyáltalán nem létező következményekről számolt be a Telegraph nevű brit lap. A strasbourgi vitával egy időben megjelentetett cikk az uniós tisztségviselők tavalyi fegyelmi ügyeibe nyújtott betekintést. Mint írták, a 2022-es évben 104 tisztségviselő ellen indult fegyelmi eljárás, ami kilenc százalékkal több az előző évhez képest.

A vizsgálati számok növekedése azonban egyáltalán nincs összefüggésben az eljárás komolyságával, mivel fake news terjesztése, hamis információk nyilvános terjesztése a koronavírus-világjárvány alatt a Covidról, családtagok soron kívüli beoltatása a tisztségviselő saját nevén, amikor nem volt elegendő vakcina a lakosság számára, a kollégák pszichés és/vagy szexuális zaklatása, valamint a csalás is terítéken voltak.

Ennek dacára a legsúlyosabb büntetést az a tisztségviselő kapta, akinek a szexuális zaklatási ügye már büntetőeljárást vont maga után. Az ő esetében az uniós fegyelmi testület a várható nyugdíja összegének csökkentéséről döntött. Mint a Telegraph írta, a brüsszeli bürokraták nyugdíja a munkabérük 40–70 százaléka között mozog, amely így a legmagasabb kategória esetében elérheti a havi 16 ezer eurót. Az összes 104 esetből azonban csak három tisztségviselő veszítette el a munkáját, a többiek pedig megúszták egyszerű megrovással. A jelentések kapcsán a portál megszólaltatta az MCC Brussels ügyvezető igazgatóját, Frank Füredit is, aki azt mondta:

„nagyobb átláthatóságra és elszámoltathatóságra van szükség az Európai Bizottságban.”