Több tucatnyi páncélost semmisítettek meg az oroszok

Több tucatnyi páncélos megsemmisítésével verte vissza az ukrán támadásokat az orosz hadsereg, a legsúlyosabb harcok a zaporizzsjai frontszakaszon folytak – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

Ezeket az orosz erők a tájékoztatás értelmében mind visszaverték, és csapást mértek az ukrán tartalékok négy oszlopára is. Ezen a frontszakaszon az ukrán fél több mint 200 katonát, 33 harckocsit, 30 gyalogsági harcjárművet és 35 páncélozott harcjárművet veszített.

Konasenkov azt mondta, hogy a dél-donyecki frontszakaszon négy ukrán offenzívát hiúsítottak meg, a támadó fél pedig mintegy 380 katonát, 35 harckocsit, 33 gyalogsági harcjárművet – köztük két Bradley-t – valamint 38 páncélozott harcjárművet – köztük egy Strikert – veszített. Nyolc támadást vertek vissza a Donyeck körzetében, amelyekben, mint mondta, mintegy 210 ukrán katona esett el és megsemmisült egy lőszerraktár is. Más frontszakaszokon az orosz összesítés szerint további mintegy 160 fő volt az ukrán veszteség.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin vasárnapi adásában bejátszott felvételen bejelentette, hogy tudja, hol van Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. Azt mondta, hogy külföldön lehet, hozzáfűzve, hogy lehet, hogy nincs igaza.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Zaluzsnij hollétével és állapotával kapcsolatban akkor merültek fel komolyabban kérdések, amikor a NATO május 10-én közölte: a tábornok arról tájékoztatta a szövetséget, hogy még videókapcsolaton keresztül sem tud felszólalni a szövetség katonai bizottsága előtt.

Moszkva meg fogja torolni az oroszok megölésére buzdító felhívásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában.

Peszkov arra reagált, hogy Mihajlo Podoljak ukrán elnöki hivatali tanácsadó a héten ismételten ilyen tartalmú kijelentést tett a médiában, azt hangoztatva, hogy Kijev célja a maximálisan kemény előrenyomulás maximális számú orosz megölésével.

A szóvivő megjegyezte, hogy Podoljak nem úttörő az ilyen felhívások terén, hasonló nyilatkozatok az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka és az ukrán biztonsági tanács tagjai részéről is elhangoztak.

„Nem lehet az oroszokat gyilkossággal fenyegetni. Az oroszoknak ezért büntetniük kell, és mi ezt meg is fogjuk tenni” – hangoztatta.

Peszkov kifejezte reményét, hogy az efféle megnyilatkozások külföldön megkapják a megfelelő minősítést. Megjegyezte: a nyugati parlamenti képviselők de facto gyilkosoknak küldenek segélyt.

A szóvivő az RT orosz állami televízió arab nyelvű adásának úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna ellen elkezdett „különleges hadművelet” a Nyugat elleni háborúként folytatódik, mert szerinte Kijev nem akar, nem vágyik és nem képes szuverén álláspont kinyilvánítására, és Washington diktálja neki, hogy mit tegyen.

Peszkov azt hangoztatta, hogy az Ukrajna demilitarizálására irányuló hadművelet célja „sokban teljesült”, mert csökkentette Kijev saját fegyverkészletét.

Erre reagálva Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán haditechnika, hadiipar és karbantartó kapacitás gyakorlatilag valóban megsemmisült, és ebből a szempontból a demilitarizálás valóban megtörtét, és Ukrajna számára a keleti területi elleni „agresszió” folytatását csakis nyugati fegyverszállítások teszik lehetővé.

Leszögezte ugyanakkor, hogy ezzel nem fejeződött be az Oroszország részének nyilvánított régiók „felszabadítása” és „a nácitlanítás”.

A Kreml szóvivője azt RT-nek azt mondta, hogy a NATO-országok a fegyverszállítással a konfliktus részesévé válnak, ami Oroszországot „határozottabb intézkedések alkalmazására” kötelezi.

Putyint idézve hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának biztosított fegyverek hatótávolságának növekedésével párhuzamosan szélesedik az „ütközőzóna”, vagyis az a távolság, amellyel Oroszországnak el kell távolítania az ukrán hadsereget a saját területéről.

Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint a NATO-országok beavatkozása a konfliktusba bonyolultabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi a helyzetet, de nem befolyásolhatja az események általános kimenetelét.

A szóvivő azt ígérte, hogy Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet”, és el fogja érni céljait, le fogja zárni a háborút, amelyet a „kijevi rezsim” 2014-ben elkezdett.

Szergej Ordzsonikidze volt ENSZ-főtitkárhelyettes, egykori orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Kijev a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok parancsára utasított el kategorikusan minden megállapodást.

Mint mondta, Washingtonnak nem arra volt szüksége, hogy Ukrajna demilitarizált és semleges ország legyen, hanem hogy harcoljon Oroszország ellen.

A NATO katonai vezetésének egyik (meg nem nevezett) tagja szerint Ukrajna mostanra szinte minden területen magához ragadta a kezdeményezést a háborúban – számolt be a Novaja Gazeta Jevropa ukrán hírportál.

A NATO-parancsnok szerint a másfél hete kezdődött ukrán ellentámadás az ország keleti és déli részén eredményeket ért el, máshol viszont lassan halad. Ennek egyik fő oka az orosz erők változó reakciója: egyes területeken „hihetetlen védekező manővereket” hajtottak végre, míg más alakulatok „rendezetlenül vonultak vissza, gyakran saját aknamezőiken keresztül”.

Az orosz légierő szokatlanul aktív Dél-Ukrajnában – idézi a lap a NATO-vezetőt. A májusban ukrán területen végrehajtott mintegy húsz orosz légicsapás nem volt képes semlegesíteni az ukrán légvédelmet, jegyezte meg a katonai vezető.

A brit kormány jelentősen növeli a létfontosságú ukrán infrastrukturális és egyéb létesítmények kibervédelméhez nyújtott pénzügyi támogatását.

A Downing Street vasárnapi tájékoztatása szerint a program célja az, hogy Ukrajna képessé váljon a kritikus jelentőségű létesítményei elleni orosz kibertámadások észlelésére és elhárítására, valamint gyors válaszlépések megtételére ilyen jellegű támadások esetén.

A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint a két évre szóló fejlesztési program 25 millió fontig (11 milliárd forintig) terjedő pénzügyi támogatást tartalmaz.

Az összegből 16 millió fontot a brit kormány finanszíroz, a fennmaradó további 9 milliárd font hozzájárulást a tervek szerint Nagy-Britannia szövetségesei adják.

A Downing Street vasárnapi tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában Rishi Sunak brit miniszterelnök hangsúlyozta: az Ukrajna elleni orosz támadás nem korlátozódik a szárazföldi invázióra, Oroszország kísérleteket tesz az ukrán lakosságnak alapvető fontosságú szolgáltatásokat nyújtó ukrajnai kiberinfrastruktúra, köztük a bankok és az energiaellátó hálózatok elleni támadásokra is.

Sunak szerint Ukrajna már eddig is számos olyan kibertámadást elhárított, amelyeket az orosz fegyveres erők kíséreltek meg egyebek mellett adatmegsemmisítésre (wiperware), valamint fedett kémműveletek végrehajtására kidolgozott szoftverekkel.

A brit miniszterelnök szerint a London által tervezett új támogatás kritikus fontosságú az ilyen jellegű támadások megakadályozása, az ukrán kibervédelem megerősítése és általában a kártékony szoftverek (malware) észlelése és működésképtelenné tétele szempontjából.

Az ukrajnai kiberprogram (Ukraine Cyber Programme, UCP) nevű, brit finanszírozású cselekvési terv világszínvonalú szakértelmet mozgósít a magánszektorban és a közszférában a létfontosságú ukrán infrastruktúra-hálózat és a közszolgáltatások védelmére – fogalmazott vasárnapi tájékoztatásában a Downing Street szóvivője.

A programban szerepel ukrán kiberszakértők kiképzése is rendszerveszélyeztető események elemzésére, a támadók kilétének megállapítására és a támadások elkövetőinek felelősségre vonásához szükséges bizonyítékok hatékonyabb összegyűjtésére.

A Downing Street szerint London mindeközben fokozza az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat is:

a brit kormány a héten további 250 millió fontot (csaknem 110 milliárd forintot) folyósított az Ukrajna számára létrehozott nemzetközi alapnak (IFU), amely a minap radarrendszerekből, fegyverekből és lőszerszállítmányokból álló jelentős légvédelmi csomag ukrajnai szállítását jelentette be.

A Downing Street közölte azt is, hogy Nagy-Britannia már átadta Ukrajnának a Storm Shadow nevű hosszú hatótávolságú rakétarendszert. Ben Wallace brit védelmi miniszter május első felében jelentette be a Storm Shadow típusú rakéták ukrajnai szállítását. A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer.

Wallace a rakéták szállítását bejelentő parlamenti tájékoztatásában elmondta: a Storm Shadow rakétatípus kizárólag hagyományos töltetek szállítására alkalmas, nagy hatótávolságú precíziós eszköz, amely kiegészíti az Ukrajnának már korábban átadott hasonló fegyverek, köztük a HIMARS és a Harpoon rakéták nyújtotta védelmi képességeket.