Szijjártó: A többség békét akar!

A nemzetközi közösség legfontosabb feladata az emberéletek mentése kellene legyen, ezért a magyar kormány minden támadás és nyomásgyakorlás ellenére is kitart az álláspontja mellett, s mielőbbi békét sürget Ukrajnában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Strasbourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén közölte, hogy azért kérte a felszólalás lehetőségét a kontinens legszélesebb körű politikai platformján, mert hisz a párbeszéd fontosságában, még ha az általa elmondottakkal a vita résztvevőinek jelentős része valószínűleg nem is fog egyetérteni.

Kiemelte, hogy Európa a második világháború óta a legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe jelenleg, és a legégetőbb kérdés, hogy a globális kihatásokkal bíró, de regionális fegyveres konfliktus nem szélesedik-e ki világháborúvá.

Leszögezte:

bár egyes európai vezetők „háborús pszichózistól” szenvednek, az emberek semennyiben nem felelősek az ukrajnai háborúért, mégis mindenki fizeti annak árát az egekbe szökő infláció révén.

„Egy évvel és négy hónappal ezelőtt tört ki a háború, és ezen idő alatt Európa nem tudott véget vetni neki, nem sikerült békét teremteni, az eszkaláció veszélye minden korábbinál magasabb, mélyponton van a versenyképességünk is” – sorolta.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Szijjártó Péter: Nem szabad hinni a liberális politikai fősodornak, a globális többség békét akar Ukrajnában

A miniszter szerint a világ nagyobb, mint Európa, és a globális többség békét szeretne.

Hangsúlyozta, hogy Európa két nagy hibát követett el, egyrészt egyre mélyebbre ásta magát a szankciós politikában, másrészt nem utasította vissza a versenyt a világ vezető katonai szuperhatalmának számító Egyesült Államokkal abban, hogy ki tud jelentősebb hadi támogatást nyújtani Ukrajnának.

Szijjártó Péter ennek kapcsán szóvá tette, hogy noha a háború Európában zajlik, így itt kell szembenézni a legsúlyosabb következményekkel, ennek ellenére is rendkívül veszélyes spirálba került a kontinens.

„Minél több fegyver kerül Ukrajnába, annál tovább fog tartani a háború, és minél tovább tart a háború, annál több ember hal meg” – fogalmazott.

„A nemzetközi közösség legfontosabb feladata ma az emberéletek mentése lenne legyen, ami kizárólag béke útján lehetséges” – tette hozzá.

Majd az elrendelt büntetőintézkedések kudarcáról beszélt, aláhúzva azt, hogy ezek az eredeti célokkal szemben nem kényszerítették térdre Oroszországot és nem vetettek véget az inváziónak, sőt a harcok csak egyre brutálisabbá válnak.

Kiemelte:

Magyarország ráadásul különleges helyzetben van, ugyanis Ukrajnával szomszédos államként súlyosan és közvetlenül szembesül a negatív hatásokkal, és a kárpátaljai magyarok közül is sokan esnek áldozatául a háborúnak.

A miniszter ezt követően érintette a gyengülő európai versenyképességet is, aláhúzva, hogy miközben az Egyesült Államok olyan törvényeket fogadott el, amelyek teljesen nyíltan előnyben részesítik a hazai vállalatokat, az EU a szankciókkal nehéz helyzetbe sodorja a vállalatokat.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Szijjártó Péter: Itt az ideje, hogy a globális békepárti többség felcsavarja a hangerőt

Döntő többségben vannak azok az országok a világon, amelyek a mielőbbi ukrajnai béke pártján állnak – mondta Szijjártó Péter.

Sérelmezte, hogy a világ ismét elindult a blokkosodás felé, ami szavai szerint hazánk számára a lehető legrosszabb hír, minthogy Közép-Európa mindig rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán.

„A civilizált együttműködés és munkamegosztás Kelet és Nyugat között mindig sokkal jobb, mint a konfliktus (…) Mi a konnektivitást támogatnánk a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy hosszú évtizedeken keresztül az európai versenyképesség alapját a fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációja adta, amely korszak mára véget ért. De ha ezen kötelékek felbontása után az EU és Kína közötti gazdasági szálakat is megpróbálják elvágni, az egyenesen kiütéssel érne fel – figyelmeztetett.

Ennek kapcsán kitért az elektromos autóipari átállásra, és rámutatott, hogy az egész európai gazdaság szempontjából meghatározó ágazat teljesen függővé vált a kínai akkumulátoroktól, így a szétválás nagyon problémás lenne már csak emiatt is.

Szijjártó Péter végül leszögezte:

„Európában Magyarország kisebbségi álláspontot képvisel a háborúval kapcsolatban, azonban a világ nagyobb Európánál és a transzatlanti térségnél, s az országok döntő többsége mielőbb békét szeretne”.

Mint közölte, a kormány folyamatos támadásokkal és nyomásgyakorlással szembesül ezen álláspontja miatt, de kitartanak a nemzeti érdekek képviselete mellett, hiszen ez egybevág az emberek akaratával.

Ennek alátámasztására megjegyezte, hogy tavaly, a háború megindítását követően választást tartottak Magyarországon, és a kormányoldal egyértelműen a háborúból való kimaradás pártján volt, ellenezte a fegyverszállítást, míg az ellenzék az „európai mainstream álláspontot” képviselte.

Az eredmény pedig minden eddiginél nagyobb, földcsuszamlásszerű győzelem, ezért a kormány kötelessége, hogy minden támadás dacára a továbbiakban is szilárdan kiálljon a nemzeti érdekért, a békéért és az emberéletek megmentéséért – összegzett.

Döntő többségben vannak azok az országok a világon, amelyek a mielőbbi ukrajnai béke pártján állnak, azonban a hangjuk mégis halkabb a háborús retorikát képviselő szereplőkénél, miközben fontos lenne megtörni a háború, a migrációs hullámok, a terrorveszély és a környezeti kihívások ördögi körét – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt kedden New Yorkban.

A tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésére érkezve arról számolt be, hogy a testület mai találkozója lehetőséget ad arra, hogy a békét támogató államok határozottabban hallassák a hangjukat.

„Bár a békepárti országok döntő többségben vannak a világon, hiszen a közel-keleti országok, az Arab-öböl országai, sok-sok afrikai, latin-amerikai, távol-keleti és ázsiai ország, így maga Kína is a békepárti többséghez tartozik, mégis a mi hangunk halkabb azokénál, akik a háború eszkalációját eredményező, annak súlyos veszélyével járó intézkedéseket és döntéseket hozzák” – fogalmazott.

„Valahogyan a háború retorikája még mindig jóval hangosabb és erőteljesebb, mint a béke retorikája. Tehát ideje, hogy a békepárti globális többséget alkotó tábor is felcsavarja a hangerőt” – szögezte le.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a helyzet az egy évvel korábbihoz képest jelentősen romlott, a fokozódó bevándorlási hullámok, a súlyosbodó globális terrorfenyegetettség, a háború és a környezeti kihívások ördögi kört alkotnak.

Aláhúzta, hogy ezeket a problémákat a nemzetközi közösségnek sürgősen kezelnie kell, mert különben visszafordíthatatlan bajok lesznek.

Mint rámutatott, a háború miatt az orosz és ukrán gabonaexport a töredékére esett vissza, ami pedig azt jelenti, hogy számos, amúgy is bizonytalan helyzetben lévő ország könnyebben destabilizálódhat, s ez táptalaja a szélsőséges ideológiák terjedésének.

„A világon most a legnagyobb a terrorfenyegetettség, hiszen például Afrikában is annyi terrortámadás történt, mint még korábban soha, és bizony a növekvő terrorfenyegetés az egyik legjelentősebb oka a migrációs hullámok kiindulásának” – figyelmeztetett.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a migrációs hullámok súlyosabbá válása „kettős biztonsági nyomás” alá helyezi az olyan államokat, amelyek az ukrajnai háború negatív hatásaival is közvetlenül szembesülnek, mint például Magyarország.

„Arról már nem is beszélve, hogy a háború egyre súlyosabbá válik abban a térségben is, ahol Európa legnagyobb atomerőműve működik. És az ilyen események sajnos mindig felerősítik azt az ideológiai alapú, minden tényt nélkülöző támadássorozatot, amely a nukleáris energiával szemben nyilvánul meg” – mondta.

Majd ennek kapcsán azt közölte, hogy atomenergia nélkül nem lehet megállítani a klímaváltozást, nem lehet elérni a környezetvédelmi célokat.

„Tehát ez a négyes, a háború Ukrajnában, az egyre súlyosabb migrációs hullámok, az egyre súlyosabb terrorfenyegetettség és az egyre súlyosabb környezeti kihívások, ezek így olyan ördögi kört alkotnak, amelyet meg kell törni minél hamarabb, mert ha nem tudja megtörni a nemzetközi közösség, akkor nagyon nagy bajok lesznek, még a mostaniaknál is sokkal nagyobbak” – összegzett.