Soros álciviljei elismerték a magyar igazságügyi reformot

Elismerően szólt a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet közös értékelése.

Miközben a Soros György amerikai tőzsdespekuláns által támogatott NGO-k folyamatosan olyan információkkal látják el az Európai Parlament hazánkban vizsgálódó politikusait, hogy Magyarország semmit sem teljesít az unió által elvárt intézkedésekből, egy saját, belső jelentésükben dicsérik a kormány igazságügyi reformját. 

A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet közös értékelése szerint az elfogadott igazságügyi reform jelentős előrelépést jelent a kormány által januárban társadalmi konzultációra bocsátott törvénytervezethez képest. Mint írják: a magyar kormány a bírósági szervezetrendszerrel kapcsolatos legfontosabb kérdésekben a szupermérföldkövek (brüsszeli feltételek) teljesítésére irányuló szándékot tükröz.

Kiemelik ugyanakkor azt is, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében előírt igazságügyi reform kiemelkedő jelentőségű, mivel hosszú évek óta fennálló jogállamisági problémák felszámolását célozza, és a magyar bírósági szervezetrendszer függetlenségének helyreállítása szempontjából minimálisan szükséges jogszabályi keretet kíván megteremteni. Emiatt a szupermérföldköveknek való megfelelés vizsgálatát is kellő körültekintéssel és kompromisszumok nélkül kell elvégezni. Elismerik  azonban, hogy a reform általuk feltárt „hiányosságai” csupán technikai részletkérdésnek tűnnek. Ennek kapcsán pedig természetesen „kockázatokról” is beszélnek, majd hosszas elemzésben próbálják megmagyarázni az állítólagos hiányosságokat. 

Persze más frontokon tovább támadnak.

Kovács Zoltán államtitkár elmondta, hogy a szervezet jelentése egy újabb támadás Magyarország ellen a Soros-hálózat részéről.

„A Freedom House immár nem más, mint a Soros-hálózat szócsöve és ennek fényében nem igazán érdekel bennünket, hogy mit írtak rólunk a legutóbbi Nations in Transit jelentésben” – reagált a Freedom House legújabb jelentésére Kovács Zoltán az Abouthungary.hu oldalon. A nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok korábbi igazgatója, Andrej Nosko maga vallotta be egy tavalyi kiszivárogtatott Skype-interjúban, hogy a Freedom House olyan jelentéseket gyárt, melyek „elemzés helyett gyakorlatilag agitpropcélokat szolgálnak”.

– húzta alá a kormánypárti politikus.

Kovács Zoltán leszögezte, hogy a Freedom House jelentése egy újabb támadás Magyarország ellen a Soros-hálózat részéről. Folyamatosan támadják hazánkat a magyar ellenzéknek juttatott „guruló dollárokkal”, brüsszeli eljárásokkal, elfogult jelentésekkel és a magyar választások befolyásolására tett gyanús kísérletekkel.

Eközben az Alapjogokért Központ kiemelte, hogy az objektívnek és elfogulatlannak semmiképpen sem nevezhető jelentés közvetett támogatói között nemcsak a magyar kormányt rendszeresen kritizáló „filantróp”, hanem a baloldali, háborúpárti washingtoni kormányzat is feltűnik.

„Az idei, Magyarországot is értékelő anyaguk esetében a szokásosnál is jobban kilóg a lóláb. Mint a tanulmány címe – »A háború elmélyíti a regionális ellentéteket« – jelzi, az idei verdikt meghatározó szempontja az volt, ki mennyire támogatja az Ukrajnai háború folytatását. Magyarországon át Georgiáig mindenhol »visszaszorult a demokrácia«, ahol a kormányok a mielőbbi fegyvernyugvást és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazták” – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ.

Soros György fia nagy befolyással bír az amerikai kormányzatra

A Fehér Ház látogatási naplói szerint Alexander Soros nagy befolyással bír a Biden-kormányzatra, ugyanis több mint két év alatt az oligarcha gyermeke legalább 17 alkalommal látogatott el a Fehér Házba. Soros György fia legutóbbi látogatásai közé tartozik három találkozó február 8. és 10. között, derült ki a nyilvánosságra hozott feljegyzésekből. 

A látogatói naplók Jon Finert, a nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettest, Jordan Finkelsteint, az elnök asszisztensét és Anita Dunnt, Biden tanácsadóját és kabinetfőnökét, valamint Mariana Adame-ot, az elnöki tanácsadó egyik munkatársát sorolják fel azok között a személyek között, akik Alexander Sorost fogadták.

Az egyelőre nem világos, hogy pontosan kivel találkozhatott az ülések alkalmával, mivel a feljegyzésekben ugyan szerepelnek a Fehér Ház munkatársai, akik időpontot foglaltak, azonban azokról a személyekről nem készült pontos lista, akikkel a látogatók az épületen belül találkoznak.

A 2022-es félidős választások során Soros György állítólag 125 millió dollárral támogatta a demokratákat különböző szervezeteken és csoportokon keresztül. Alex Soros 2018 óta hatmillió dollárt adományozott különböző politikai célokra, többek között 700 ezer dollárt adott Joe Biden elnök egyik alapjának.

Soros György mindemellett az utóbbi években rengeteg pénzt fordított helyi ügyészek kampányának támogatására is. Ezeket az összegeket olyan szélsőbaloldali kerületi ügyészek megválasztására használta fel, akik támogatják a büntetőjogi reformokat és a Black Lives Matter mozgalmat. Ezeknek a Soros által támogatott ügyészeknek a felemelkedése egybeesett a gyilkosságok és a bűnözés tömeges növekedésével számos demokrata vezetésű városban, köztük sok olyan településen, ahol ezek az ügyészek radikális politikát vezettek be a rendfenntartás és a bebörtönzés terén.

Edi Rama albán miniszterelnök és Alex Soros üzletember, Soros György fia együtt vacsorázott bő egy héttel ezelőtt. Rama közösségimédia-bejegyzésében azt írja, hogy munkavacsorát tartottak, hangsúlyozva, hogy Albániáról és a régióról, valamint a diákok digitális technológia felé való további ösztönzéséről beszélgettek. 

 – írta az albán miniszterelnök bejegyzésében, amelyet a Tűzfalcsoport blog szemlézett.

Ugyanezt a képet posztolta Alex Soros egy nappal később, a fotó érdekessége, hogy a kabát, amelyet furcsán átkarol az albán miniszterelnök egy albán hadsereg által használt – egyébként az eBay-en is elérhető – katonai zubbony, amely így a kompozíciót meglehetősen szerencsétlen kontextusba helyezi, miután alig tíz nappal később súlyos fegyveres konfliktus tört ki Koszovóban az albánok és a szerbek között.

Egy komment Soros bejegyzése alatt megjegyzi, hogy Edi Rama hadnagyi rangban szolgált édesapja kommunista időkből származó pufajkáját mutogatja. 

Ami a kirobbant konfliktust illeti, Jeff Hovenier, az Egyesült Államok koszovói nagykövete hétfőn azt tweetelte, hogy „az Egyesült Államok határozottan elítéli a tüntetők erőszakos akcióit” Zvecsanban, „beleértve a robbanószerek használatát” a KFOR-csapatok ellen. „Megismételjük felhívásunkat az erőszak vagy a feszültséget szító vagy konfliktust elősegítő cselekmények azonnali leállítására” – írta a nagykövet.

A Rama–Soros-találkozó időzítésén túl elgondolkodtató az is, hogy még 2021-ben élesen reagált arra a szerb kormányfő, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök utalásokat tett egy esetleges referendumra, amely országának Albániával való egyesítéséről szólna. Ana Brnabics szerint ez a nyilatkozat ismét hozzájárul a regionális stabilitás és biztonság aláásásához. Kurti egyébként azt mondta korábban, ő személy szerint az egyesítésre szavazna, amennyiben az demokratikus és békés keretek közt zajlik le.

– írta a New York Post. A jobboldali amerikai napilap felidézi: a tavaly hivatalba lépett demokrata párti Blinken egyik első tette külügyminiszterként az volt, hogy kitiltotta az Egyesült Államokból az albániai ellenzék egyik vezéralakját, a kommunistaellenes Sali Berishát. Albánia egykori elnöke (1992–97) és miniszterelnöke (2005–13) Soros György és az általa alapított Nyílt Társadalom Alapítványok heves bírálója. Blinken arra hivatkozva tiltotta meg Berishának, feleségének és gyermekeinek az Egyesült Államokba való beutazást, hogy „korrupt tettei aláásták a demokráciát Albániában”.

Hogy Soros Györgynek milyen nagy hatalma is van a Balkánon, azon belül Albániában, arra a XXI. Század Intézet 2020-as elemzése világított rá. A Wikileaks által kiszivárogtatott e-mailből kiderül, hogy Hillary Clinton akkori külügyminiszter Soros több tanácsát is elfogadta az albán belpolitikai folyamatokba való amerikai beavatkozás során, amelynek célja az ellenségesnek titulált Berisha-kormány leváltása volt.

A teljes cikk Alex Soros az albán kormányfővel a koszovói válság kitörése előtt konzultált címmel olvasható a Tűzfalcsoport blog honlapján.