Putyin szerint szándékosan élezik ki az ukrán konfliktust

Kijev a Nyugat ösztönzésére tovább élezi a helyzetet, háborús bűncselekményeket és terrorista módszereket alkalmaz, amire a kahovkai vízerőmű elleni támadás is példa – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal szerdán folytatott telefonbeszélgetése során.

A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin felhívta Erdogan figyelmét arra, hogy az incidens nagyszabású környezeti és humanitárius katasztrófához vezetett.

A török elnöki hivatal közlése szerint Erdogan egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását javasolta Putyinnak a kahovkai vízerőmű elpusztításának kivizsgálására, orosz és ukrán szakemberek bevonásával. Ankarai tájékoztatás szerint a török elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek is ugyanezt indítványozta.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő terrorcselekménynek minősítette a kahovkai vízerőmű megsemmisítését, és azt hangoztatta, hogy

az amerikai hatóságoknak kötelességük lenne tisztázniuk, tudatában vannak-e annak, hogy az amerikai fegyvereket mire használják Ukrajnában.

Emlékeztetett Andrij Kovalcsuk ukrán tábornok tavaly decemberi, a The Washington Postnak adott interjújára, amely szerint az ukrán fegyveres erők próbacsapást hajtottak végre amerikai HIMARS sorozatvetővel a gát egyik zsilipjére, hogy „rést üssenek rajta, és megnézzék, hogy mennyire emelkedik meg a víz a Dnyeperben”.

Zaharova felszólította az ENSZ titkárságát, hogy számoljon be róla, mit tett azt követően, hogy Vaszilij Nyebenzja orosz nagykövet levélben figyelmeztette António Guterrest, a világszervezet főtitkárát a kahovkai létesítményt ukrán részről érő fenyegetésre.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója Telegram-csatornáján közölte, hogy a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének megrongálódása következtében 36 települést öntött el az ár, ahonnan mintegy 1500 embert evakuáltak, emellett 48 ideiglenes szállást alakítottak ki 2700 ember befogadására.

Szerdán az egész régióban rendkívüli állapotot vezettek be. Szaldónak hét eltűnt lakosról volt tudomása. A Dnyeper szintje szerdán Nova Kahovkánál több mint 30 centiméterrel csökkent, Oleskinél viszont tetőzött.

Több százezer ember maradt elérhető ivóvízellátás nélkül Dél-Ukrajnában a Nova Kahovka-i duzzasztógátat ért támadás nyomán – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a történtekért Oroszországot tette felelőssé.

Moszkva tagadja érintettségét a gátrobbantásban, és Kijevet hibáztatja a keddi szerencsétlenségért, amely miatt több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására.

A duzzasztógát átszakadása miatt kialakult árvízhullám tetőzését szerdára várják a hatóságok.

„Szándékosan semmisítették meg Ukrajna egyik legnagyobb víztározóját (…), több százezer embert ivóvíz nélkül hagyva” – írta Telegram-bejegyzésében az ukrán elnök.

Hatósági közlés szerint az Ukrajna déli és délkeleti részén fekvő dnyipropetrovszki, zaporizzsjai, herszoni és mikolajivi régiókban akadozik a vízellátás.

„A legfontosabb dolog most az orosz terrortámadásban érintett régiók vízellátásának biztosítása” – fogalmazott Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes.

Az ukrajnai újjáépítési és infrastruktúra-fejlesztési ügynökség arról számolt be, hogy Kijev 1,5 milliárd hrivnyát (14 milliárd forint) biztosít a 87 kilométer hosszúságúra tervezett, naponta 300 ezer köbméternyi víz szállítására alkalmas új vízvezeték-csőrendszer megépítésére.

Az egészségügyi minisztérium a vízben előforduló vegyi anyagok emberi szervezetre kifejtett egészségügyi kockázataira hívta fel a figyelmet, és felszólította a lakosokat, hogy csak palackozott vizet fogyasszanak, főzéshez pedig csak biztonságos helyről származó vizet használjanak.

Peking szerint komoly aggodalomra adnak okot a Nova Kahovka-i vízerőmű felrobbantásának következményei: a kínai külügyi szóvivő a helyi lakosság biztonságának szavatolására hívott fel szerdai tájékoztatóján, és megismételte, hogy az ukrajnai háborúra politikai megoldást kell találni.

„Súlyos aggodalmunkat fejezzük ki a pusztítás miatt” – mondta Vang Ven-pin szóvivő, s hozzátette: Kína sürgeti, hogy mindent tegyenek meg a polgári lakosság és az infrastruktúra védelme érdekében. Kijelentette: Peking mélyen aggódik a történteknek az ott élőkre, a környezetre és a gazdaságra gyakorolt hatása miatt.

Vang ismételten leszögezte, hogy Kína az ukrajnai konfliktus politikai módszerekkel történő megoldásának híve, s ez ügyben Kína álláspontja változatlan. „Együtt kell dolgoznunk a fegyveres konfliktus eszkalációjának megakadályozásáért” – hangoztatta a szóvivő, és felszólította a konfliktusban érintett feleket a nemzetközi jog tiszteletben tartására, valamint a humanitárius segítségnyújtásra.

Az ukrajnai gátszakadás valós következményei csak napok múlva válnak nyilvánvalóvá – jelentette ki az ENSZ válságkezelési főtitkárhelyettese kedden New Yorkban a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén, amelyet a Nova Kahovka víztározó gátján bekövetkezett robbanás miatt hívtak össze ukrán és orosz kezdeményezésre.

Martin Griffith a Biztonsági Tanács tagjai számára tartott összefoglalójában rámutatott, hogy a frontvonal mindkét oldalán ezreket érint a katasztrófa otthonok megsemmisülése, élelmiszer- és ívóvízhiány, valamint a megélhetés elvesztése formájában.

Az ENSZ tisztségviselő elmondta, hogy az ukrán kormánnyal együttműködésben a világszervezet áramfejlesztőket, mobil víztisztító berendezéseket és az árvízhelyzetek kezelésében jártas szakembereket küld a válság sújtotta régióba. Különösen aggasztónak mondta a helyzetet azokon a területeken, amelyeket egyelőre nem tudnak elérni, és a világszervezet készségét hangoztatta arra, hogy segélykonvojokat juttassanak el az orosz megszállás alatt álló területekre is.

Az ülésen Oroszország és Ukrajna képviselője is a másik felet vádolta a gáton bekövetkezett robbanásért.

Ukrajna képviselője Európa elmúlt évtizedeinek legnagyobb ember által előidézett természeti katasztrófájáról beszélt, orosz „ökológiai és technológiai terrorizmusnak” nevezte a történteket. Azt állította, hogy kívülről lehetetlen lett volna felrobbantani a gátat, amely orosz felügyelet alatt van, és orosz részről aknáztak alá korábban.

Oroszország képviselője a kijevi rezsim részéről elkövetett „elgondolhatatlan bűncselekménynek” nevezte a Kahovka-erőmű gátjának felrobbantását. Beszámolt arról, hogy a katasztrófa nyomán a kitelepítések már megkezdődtek és további járulékos károk várhatók a mezőgazdaságra és a Dnyeper-folyó ökoszisztémájára. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők vezetése már tavaly kinyilvánította készségét, hogy a katonai előny érdekében a gát felrobbantása is elképzelhető.

A Biztonsági Tanács ülésén Kína képviselője mély aggodalmát fejezte ki a gátszakadás humanitárius és gazdasági következményeit illetően.

Az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját jelölte meg a katasztrófa okaként. Robert Wood hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ugyan nem tudja, ki áll a robbanás mögött, de a háborút Oroszország kezdte, az orosz erők szállták meg Ukrajna érintett területét, és a folyógát is orosz megszállás alá eső területen van.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy mi történt, és elutasította, hogy a gátszakadás lehetséges hatásait értékelje a kilátásba helyezett ukrán ellentámadásra.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában kedden szavazást tartottak az új tagokról is, aminek nyomán, 2024. január 1-től, két évre a 15 tagú testület tagja lett a Koreai Köztársaság, Algéria, Guyana, valamint Sierra Leone és Szlovénia.

Szlovénia a kelet-európai régiónak járó BT-helyért Fehéroroszországgal volt versenyben, és 153 szavazattal nyerte el a tisztséget, miközben a belarusz BT-tagságára 38 tagállam voksolt.

Az Európai Unió és strasbourgi székhelyű Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja ellen kedd reggel elkövetett robbantásos támadást, ami miatt – mint írták – civileket kell evakuálni a térségből, és súlyos ökológiai kár fenyeget.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadások „példátlan szintet értek el” a vízerőmű gátjának megsemmisítésével.

A robbantásos merénylet az orosz atrocitások új dimenzióját képviseli, és a nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhet

– írták.

Azzal pedig, hogy a gát vízszintjének csökkenése befolyásolja a zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak hűtővízhez való hozzáférését, Oroszország megsérti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vonatkozó határozatait, valamint a NAÜ nukleáris biztonság és védelem biztosítására vonatkozó alapelveit. Ez felelőtlen és teljességgel elfogadhatatlan – húzták alá.

Az uniós tisztségviselők emlékeztettek:

a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek.

Hangsúlyozták, szándékuk annak biztosítása, hogy a háborús bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények valamennyi kitervelőjét, elkövetőjét és társaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre vonják.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács nyilatkozata szerint Oroszország teljes felelősséggel tartozik a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért és a háborús bűnökért, beleértve a polgári és kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat is. Oroszország meggondolatlan cselekedete számos civil kényszerű kitelepítéséhez vezetett, és újabb humanitárius válság kockázatát jelenti – figyelmeztettek.

Az Európa Tanács eltökélt szándéka, hogy támogassa és előmozdítsa az elszámoltathatóság biztosítására irányuló nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket

– tették hozzá.

A nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Edgars Rinkevics, Lettország külügyminisztere, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, valamint Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke írta alá.