Putyin szerint nincs szükség nukleáris fegyver bevetésére

Elméletileg Oroszország bevethetne atomfegyvert, de nincs erre szüksége, mert az ellenség a fronton sikertelen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

Putyin szerint egyesek, azt látva, hogy az ukrán siker kevéssé valószínű, ki akarják provokálni, hogy Moszkva atomfegyvert vessen be, hogy aztán kegyetlenséggel lehessen megvádolni.

„A nukleáris fegyverek alkalmazása elméletileg természetesen Oroszország számára akkor lehetséges, ha veszély fenyegeti területi integritásunkat, függetlenségünket és szuverenitásunkat, az orosz állam létét” – utalt az orosz katonai doktrínára az elnök, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Államok teremtett precedenst az atomfegyver bevetésére.

Ukrajna brit nagykövete a CNN-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: a Nyugatnak nagyon, nagyon komolyan kell vennie azt, hogy Oroszország atomfegyvereket telepít Beloruszba. Moszkva szerint a nyugati erők tehetnek róla, hogy 16 hónappal a háború kitörése után atomháborús veszély fenyeget, mert Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is urántartalmú fegyvereket küldenek a frontra. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában ismét felszólította a háborúzó feleket a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére.

Nagyon, nagyon komolyan kell venni Vlagyimir Putyin atomfenyegetését – közölte Ukrajna londoni nagykövete a CNN-nek adott interjúban, amelyről az Index számolt be. Vadim Prisztajko szerint Belarusz felfegyverzése a nemzetközi megállapodások megsértése és a Nyugat zsarolására tett kísérlet.

Moszkva másként látja

Moszkva álláspontja szerint az orosz nukleáris fegyverek Fehéroroszországba szállítása csupán válaszlépés volt arra, hogy Nagy-Britannia után az Egyesült Államok is urántartalmú fegyvereket ajánlott fel Ukrajnának.

A fehérorosz elnök a hét elején jelentette be, hogy megérkeztek az első orosz atomrakéták Belaruszba. Aljakszandr Lukasenka hangsúlyozta: ezek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira – vagyis óriási pusztításra képesek.

London még márciusban döntött arról, hogy urán tartalmú lövedékeket ad Kijevnek.

Vlagyimir Putyin akkor figyelmeztetett: ha a nyugat nukleáris komponenst (uránt) tartalmazó fegyvereket telepít Ukrajnába, Oroszország megteszi a szükséges és arányos válaszlépéseket. Az orosz elnök most beváltotta ígéretét.

Csakhogy közben az Amerikai Egyesült Államok is beszállt a nukleáris fegyverkezésbe, amivel tovább nőtt a háború eszkalációjának veszélye.

A Fehér Ház – a  britekhez hasonlóan – urán tartalmú lőszerekkel segítheti Ukrajnát.

 „Az urán rendkívül mérgező, az ilyen típusú fegyverek néhány másodperc alatt képesek bármit megsemmisíteni” – fejtette ki Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1-en. „A nehézfém az urán – aminek a sűrűsége majdnem a duplája az óloménak, vagyis majdnem kétszer olyan nehéz, mint az ólom –, egy fémdárda a lövedéken belül, az egész energiáját a lőszernek ez veszi fel, ezért iszonyatosan gyors. Úgy kell elképzelni, hogy lövedék [típusától függően] nagyjából 1400–1800 métert tesz meg másodpercenként (a levegőben)” – magyarázta a szakértő.

Európában háborús pszichózis van

A háborús helyzet egyre súlyosabb – fogalmazott Orbán Viktor pénteki interjújában a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint a háborúnak nincs megoldása a harctéren, a tűzszünet és a béketárgyalások állnak a világ érdekében.

„Két atomnagyhatalom urátartalmú lőszereket akar bevetni Magyarország szomszédjában, néhány száz kilométerre a magyar határtól. Ebből láthatjuk, hogy a helyzet minden korábbinál súlyosabb” – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban.

A miniszterelnök hozzátette: a békepártiaknak lesz igazuk, tehát Magyarország jó oldalon áll.

Megérkeztek az első orosz taktikai atomfegyverek Fehéroroszországba, amelyek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira – jelentette be Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető kedden egy késő esti televíziós interjúban.

A rövid hatótávolságú, korlátozott erejű, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyvereket hordozó rakéták Oroszországon kívüli telepítése Moszkva első ilyen lépése a Szovjetunió felbomlása óta.

Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína szoros figyelemmel követi a mostani orosz katonai lépéseket. Peking már többször óva intett az atomfegyverek használatától az ukrajnai háborúban.

„Olyan rakéták és bombák vannak nálunk, amelyeket Oroszországtól kaptunk”

– fogalmazott Lukasenka a Rosszija-1 orosz állami televíziós csatornának adott interjújában, amelyet a Belta fehérorosz állami hírügynökség Telegram-oldalán is közzétettek. „A bombák háromszor erősebbek azoknál, amelyeket Hirosimára és Nagaszakira dobtak” – tette hozzá a fehérorosz vezető.

Lukasenka elmondta, az atomfegyvereket „több napon keresztül” szállítják Fehéroroszország területére, és ha szükséges, országának megvannak a létesítményei és képességei ahhoz, hogy nagy hatótávolságú rakétákat is tárolni tudjon.

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt pénteken közölte, hogy Oroszország megtartja a Fehéroroszországba telepített taktikai atomfegyverek feletti rendelkezés jogát, és csak azután kezdi leszállítani az orosz katonai eszközöket, hogy Minszk befejezte a különleges rakétatároló létesítmények előkészítését.

Az orosz államfő márciusban jelentette be: hozzájárult ahhoz, hogy taktikai atomfegyvereket telepítsenek Fehéroroszországba, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok is hasonló fegyvereket telepített az évtizedek során egy sor európai országba.

Washington bírálta Putyin döntését, és közölte:

nincs szándékában változtatni a stratégiai nukleáris fegyverek telepítési politikáján, és aláhúzta, nem látja semmi jelét annak, hogy Oroszország atomfegyver bevetésére készülne.

Lukasenka a televíziós interjúban azt is kiemelte, hogy Fehéroroszország számos, atomfegyverek tárolására alkalmas létesítménnyel rendelkezik még a szovjet korszakból, és ezekből ötöt vagy hatot felújítottak.

A fehérorosz vezető, aki lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, kijelentette, hogy az atomfegyverek telepítését elrettentésnek szánja a lehetséges agresszorokkal szemben. Fehéroroszország három NATO-tagállammal, Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal is határos.

Újabb fegyverszállítmányokat és egyéb katonai segítséget kaphat a NATO-tól és a szövetség tagjaitól Ukrajna. Az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket, nagy hatótávolságú rakétákat,  míg Spanyolország harckocsikat és csapatszállító járműveket ígért Kijevnek. Svédország, Dánia és Hollandia pedig bejelentette, hogy elkezdi az ukrán pilóták kiképzését F–16-os és Gripen vadászgépekre. Az újabb szállítmányok összefüggésében vannak azzal, hogy a jelek szerint mostanra alábbhagyott az ukrán hadsereg ellentámadásának lendülete.

Viszonylag csendesek voltak a frontok az elmúlt napokban – alighogy elindult, máris megtorpanni látszik az ukrán ellentámadás. A látványos eredmények egyelőre elmaradnak. Az ukrán elnök sem tudott érdemi konkrétumról beszámolni hajnali videóüzenetében.

„Tartottunk ma haditanácsot a hadsereg vezetőivel. Ott voltak egyes harctéri parancsnokok is. Neveket most nem említenék. A lényeg, hogy minden egyes méter, amit visszafoglalunk, fontos”. – mondta Volodimir Zelenszkij, aki hangsúlyozta: a harctéri cselekmények helyett ezúttal a diplomácia volt az aktívabb.

Pénteken az ukrán elnök az Afrikai Unió békeküldöttségével tárgyalt.

A delegáció vezetőjét, Cyrill Ramaphosa dél-afrikai elnököt „a Kreml barátjának” tartják, de a csoport utazásának valódi célja, hogy  tagjai sürgessék a békekötést, valamint segítsenek az orosz és ukrán álláspontok közeledésében,

és olyan megállapodásokat érjenek el, amelyek legalább az afrikai államok gabonaellátását biztosítják, hosszabb távon.

„Mindkét országnak biztosítani kell a gabona és a műtrágya szabad mozgását, mert Afrikában is érezzük a háború hatását. A gabona ára megemelkedett, és hiányzik is. A műtrágya ára is megemelkedett. Így aztán, noha sok ezer kilométerre élünk innen, a háború nekük is árt” – magyarázta az afrikai béketerv egyik legfontosabb pontját a dél-afrikai elnök. A tárgyaláson az ukrán elnök is a saját békeformuláját ajánlotta – első pontja, hogy az orosz csapatoknak el kell hagyniuk Ukrajna területét. Az afrikai delegáció tagjai szombaton már Szentpétervárra utaznak, ahol részt vesznek a gazdasági fórumon, és tárgyalnak Vlagyimir Putyinnal is.

Az orosz elnök nem hagyott kétséget arról, hogy továbbra is a katonai megoldásban látja a jövőt.

„Hadiiparunk folyamatosan növekszik, az elmúlt évben két és félszeresére növelte a termelést, és azokból a modellekből, amelyekre nagy a kereslet, képes voltunk meg is tízszerezni azt” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin. Hozzátette viszont, Ukrajna veszteségei olyan nagyok, hogy hamarosan már csak a nyugati eszközöket vethetik be, és abból is el fog fogyni az utánpótlás.

A NATO ismét fegyverekkel motiválná Ukrajnát

Spanyolország újabb harckocsikat és páncélozott csapatszállítókat ígért, Svédország, Dánia és Hollandia pedig bejelentette, hogy már meg is kezdték az ukrán pilóták kiképzését az amerikai F–16-os és svéd Gripen vadászgépekre, amelyekből a kiképzés után Ukrajna is kaphat.

Úgy tűnik, az Egyesült Államok is beadta a derekát, és szállít az Ukrajna által régen kért 300 kilométeres hatótávolságú rakétákból.

„Dolgozunk egy újfajta NATO-Ukrajna tanács felállításán, hogy Ukrajna már a szövetségesekkel egyenrangú félként venne részt, hogy megvitassuk a közös biztonsági kérdéseket, és együtt döntsünk azokról. Ennek a tanácsnak az első ülése már júliusban, a vilniusi csúcson várható” – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Azt továbbra is mondta, hogy a NATO és tagországai nem vesznek részt a háborúban, és Ukrajna felvétele a szövetségbe csak a konfliktus lezárása után képzelhető el.

A NATO-szövetségesek egyetértenek abban, hogy Ukrajna az elmúlt évtizedben közelebb került a csatlakozáshoz, ezért szövetségünk ajtaja nyitva áll előtte – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár pénteken Brüsszelben.

Stoltenberg a szövetség védelmi minisztereinek találkozóját lezáró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a tagságról maga Ukrajna fog dönteni, és Oroszországnak nem lesz lehetősége ezt megakadályozni.

„Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de amint befejeződik, olyan keretet kell létrehoznunk, amely garantálja Ukrajna biztonságát” – emelte ki.

Mint mondta, a szövetség egy NATO-Ukrajna Tanács nevű formáció létrehozásán dolgozik, amely egyenrangú partnerséget nyújt Kijevnek a szervezetben a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos döntésekben. Hozzátette, hogy a közelgő vilniusi csúcstalálkozón az új tanács első ülését Volodomir Zelenszkij ukrán elnök részvételével szeretnék megtartani.

A NATO-tagállamok közel vannak ahhoz, hogy megállapodjanak egy új közös védelmi tervben. „A vilniusi csúcstalálkozón lépéseket fogunk tenni védelmünk további erősítésére. A hidegháború óta először teljes mértékben összekapcsoljuk kollektív védelmünk tervezését haderőink, képességeink, valamint a parancsnokság és az irányítás tervezésével” – jelentette be.

Stoltenberg kitért arra, hogy összeült a szövetség nukleáris tervezési csoportja, megvitatandó a jelenlegi biztonsági környezet nukleáris vonatkozásait és a NATO nukleáris elrettentő erejének folyamatos frissítését. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Oroszország atomfegyvereket tervez telepíteni Fehéroroszországba, hogy Irán és Észak-Korea folytatja nukleáris és rakétafejlesztési programját, valamint hogy Kína sem áll meg a nukleáris fejlesztésben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a közös védelembe való pénzügyi befektetés „most fontosabb, mint bármikor korábban”, és azt kérte a NATO-tagállamoktól, hogy áldozzanak többet a védelmi beruházásokra.

A tagállami GDP két százalékának megfelelő költségvetési összeg befektetése a védelembe már nem a plafon, hanem az alsó határ – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőzően azt mondta, még korai lenne megmondani, hogy a nemrégiben megkezdett ukrán ellentámadás fordulópontot jelent-e a háborúban, ugyanakkor látható, hogy az ukrán hadsereg lépésről lépésre halad előre és szabadítja fel területeit.

„Minél több területet foglal vissza Ukrajna, annál erősebb lesz pozíciója a béketárgyalások asztalánál” – húzta alá a NATO főtitkára, majd hozzátette: minél több területet nyer vissza Ukrajna, annál valószínűbb, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rájön, hogy nem győzhet a csatatéren, hanem igazságos békéről kell tárgyalnia. Ezzel összefüggésben kijelentette, a szövetségesek által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás valódi változást hoz a csatatéren.

Azt mondta, Oroszország továbbra is meggondolatlan nukleáris retorikát folytat, az elmúlt hónapokban felfüggesztette részvételét az Új START-szerződésben, és úgy döntött, hogy nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszországba. Mivel nem látható változás Oroszország katonai fellépésében, nem indokolja semmi, hogy a NATO változtasson nukleáris védelmi berendezkedésén – emelte ki.

Közölte, a kétnapos találkozó folyamán a védelmi miniszterek áttekintik majd az NATO védelmi iparának a gyártásra vonatkozó új cselekvése tervét a lőszerek rendelkezésre állásának felgyorsítása és a készletek feltöltése érdekében. „Ez megerősíti mind az önvédelmi képességünket, mind pedig Ukrajna támogatását” – emelte ki.

Tájékoztatása szerint a miniszterek emellett az Egyesült Királyságban működő tengerészeti parancsnokságon belül új központ létrehozásáról egyezhetnek meg a tenger alatti létfontosságú infrastruktúra védelme érdekében. „Az új központ növelni fogja helyzetismeretünket, és fokozni fogja a tengeri jelenlétünket az elrettentés és a védelem érdekében” – fogalmazott.

Elmondta, a szakminiszterek megvitatják majd azt a többéves támogatási csomagot is, amely biztosítani kívánja, hogy Ukrajna hosszabb távon meg tudja védeni magát, és segítse az országot a szovjet korszakból a NATO-szabványokra való átmenetben a teljes együttműködő képesség elérésére.

A főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a július közepén Vilniusban tervezett NATO-csúcstalálkozón a tagállamok vezetői kinyilvánítják, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van.

„A vilniusi csúcstalálkozón határozott üzenetet fogunk küldeni Ukrajna támogatásáról és a szolidaritásról” – fogalmazott.

Kérdésre válaszolva közölte továbbá, hogy a nemrégiben folytatott törökországi tárgyalásai során történt némi előrelépés Svédország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikálásának ügyében.