Orosz támadás rakéta-raktárak ellen

Légi indítású, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel hajtott végre csoportos csapást az orosz hadsereg ukrán rakétaraktárak ellen, amelyekben külföldi gyártmányú fegyvereket is tároltak – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a támadás minden kijelölt célpontot elért. Beszámolója szerint az ukrán fegyveres erők a legaktívabban a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában, illetve Donyeck környékén próbálkoztak támadással.

Azt mondta, hogy az első frontszakaszon az ukrán fél több mint 130 katonát, valamint egyebek mellett öt harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet, és egy lengyel gyártmányú Krab önjáró löveget, a másodikon több mint kilencven katonát, valamint egyebek mellett két páncélozott harcjárművet és egy lőszerraktárt veszített.

Az érintkezési vonal egyéb szakaszain az orosz katonai szóvivő szerint mintegy 160 katona esett el. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek az orosz hatóságok pénteken ukrán tüzérségi támadást. Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod megye kormányzója közölte, hogy a régiót az elmúlt nap folyamán mintegy száz különböző típusú belövés érte.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a TASZSZ hírügynökség székházában tartott sajtótájékoztatóján megismételte azt az állítást, miszerint Moszkvának értesülése volt arról, hogy Ukrajna nyugati sugallatra tavaly február végén – március elején nagyszabású „büntetőműveletet” tervezett végrehajtani a Donyec-medencében.

Közölte, hogy a „különleges hadművelet” során ezt alátámasztó dokumentumokat találtak.

Az ukrán légierő bejelentette, hogy a péntekre virradó éjszaka megsemmisített 13 orosz robotrepülőgépet, amelyek egy katonai repülőteret támadtak Ukrajna nyugati részén.

A Telegramon közzétett tájékoztatása szerint a légvédelem a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyében „mind a tizenhárom Kh-101 és Kh-555-ös típusú rakétát megsemmisítette.

 Az ukrán légierő szerint a rakétacsapások éjfél körül, a Kaszpi-tenger irányából kezdődtek, és a rakétákat négy Tu-95MS bombázó repülőgépről indították.

Hmelnyickij polgármestere, Olekszandr Szimtcsicin robbanásokról számolt be a városban, amelynek lakossága az orosz támadás 2022. februári kezdete előtt 275 ezer volt.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője pénteken némi előrenyomulásról is beszámolt délen, ahol csapataik szavai szerint „részleges sikereket” értek el. Kijelentette, hogy Keleten az ukrán hadsereg „továbbra is féken tartja az orosz csapatok offenzíváját, a térségben különösen nehéz harcok folynak”.

„Védelmi erőink feltartóztatták az ellenséges támadást Kupjanszk és Liman térségében” – tájékoztatott péntek reggel Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Telegramon.

„Az ukrán fegyveres erők megállították az ország keleti részén fekvő Kupjanszk és Liman városa irányába kezdeményezett orosz offenzívát, és erőik délre nyomulnak előre” – közölte Maljar.

Elmondta, hogy az orosz erők célja továbbra is az, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egészét ellenőrzésük alá vonják. Hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők Ukrajna déli részén indított művelete a tervek szerint halad, a csapatok előrenyomulnak, bár aknamezők lassítják haladásukat.

„Minden nap tovább nyomulunk előre. Erőink fokozatosan megvetik lábukat ezeken a területeken, és folyamatosan haladnak előre” – állította a miniszterhelyettes.

Őrizetbe vettek az orosz hatóságok öt személyt, akik egy kilogrammnyi radioaktív cézium-137 izotópot szándékoztak külföldre csempészni, amelyet a „különleges hadművelet” során orosz nukleáris csapás színlelésére és Moszkva lejáratására használtak volna fel – közölte pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint az orosz belügyminisztérium segítségével tetten ért öt gyanúsított egy szervezett bűnözői csoport tagja, amelynek tevékenységét egy ukrán állampolgár koordinálta. A tájékoztatás szerint a kör egy meg nem nevezett külföldi megrendelő érdekében eljárva lépéseket tett, hogy 3,5 millió dollárért egy kilogramm cézium-137 izotópot szerezzen be.

Az FSZB azt állította, hogy a radioaktív anyagot az országból kicsempészve a „különleges hadművelettel” összefüggésben orosz érdekek kárára, Moszkva lejáratására szándékoztak felhasználni, tömegpusztító fegyverek bevetését színlelve. A szolgálat szerint a letartóztatott gyanúsítottak beismerő vallomást tettek, ellenük radioaktív anyagok illegális birtoklása és kicsempészésére való előkészítése címén indult eljárás.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a cézium-137 radioizotópot a gamma-defektoszkópiában, ellenőrző és mérőberendezésekben, élelmiszerek és gyógyszerek sugárfertőtlenítésére, rosszindulatú daganatok sugárterápiájára használják. Ugyanakkor az egyik leggyakoribb hasadási termékként képződik atomreaktorokban az urán-235 és más hasadó izotópok maghasadása során, szakértők szerint „piszkos bomba” megtöltésére használható.

A magyarok 75 százaléka egyetért az azonnali tűzszünet követelésével az orosz-ukrán háborúban. Miközben a baloldali pártok ellenzik, még a baloldali szavazók 58 százaléka is helyesnek tartja a fegyveres harcok azonnali felfüggesztését – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásáról szóló összegzésben, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.

A közlemény szerint közel 500 nappal az orosz-ukrán háború kitörését követően még mindig kisebbségben vannak a békepárti tábor képviselői a hazai és nemzetközi háborúpárti hangokkal szemben. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy mi a magyar választók véleménye abban a kérdésben, hogy helyes-e azonnali tűzszünetet követelni Ukrajnában.

Az elemzés szerint egyértelmű békepárti álláspont mutatkozik a kérdésben, hiszen a magyarok háromnegyede (75 százalék) szerint helyes az azonnali tűzszünet követelése Ukrajnában, és mindössze 15 százalék helyteleníti azt. Az azonnali fegyvernyugvás célja egyaránt népszerű a békés évtizedekben született 18-39 év közöttiek (73 százalék), a hidegháború idején született 40-59 év közöttiek (77 százalék) és a huszadik század fegyveres konfliktusokkal és megtorlásokkal terhelt időszakában született 60 év felettiek (76 százalék) körében is.

Kiemelték: a kormánypárti szavazók szinte kivétel nélkül (91 százalék) egyetértenek a kormány által is képviselt politikával, amely a háborúzó felek tárgyalóasztalhoz ültetését, és a fegyveres konfliktus békés rendezését követeli.

A felmérés eredménye szerint a baloldali szavazók 58 százaléka tartja helyesnek az azonnali tűzszünet követelését Ukrajnában, s kevesebb mint harmaduk (30 százalék) tartja azt helytelennek.

Ezek alapján a baloldali pártok nem a baloldali választókat képviselik, mivel véleményük közelebb áll külföldi támogatóik álláspontjához: továbbra is a fegyverszállítások mellett érvelnek, valamint következetesen támadják a magyar kormány fegyverszünetet követelő, békepárti álláspontját – írták.

Emlékeztettek arra is, hogy Gyurcsány Ferenc a háború kitörésének egyéves évfordulóján úgy fogalmazott, Magyarországnak kötelessége lenne egyértelműen támogatni Ukrajna honvédő háborúját”, és hogy a magyar kormány békepártisága Putyin diktálta békét takar. Hasonló véleményen van Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke is, aki szintén kiáll a direkt fegyverszállítások mellett. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke szerint a fegyverszünet oroszpárti narratíva, és szerinte Magyarország számára is hadüzenet érkezett, nemcsak Ukrajna számára. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere sem a háborúba sodródás megelőzésében látja a legnagyobb kihívást, hiszen ő is úgy fogalmazott, hogy „háborúban állunk” Oroszországgal – olvasható a Nézőpont Intézet összefoglalójában.

A közvélemény-kutatás június 12-14. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült.