Novák Katalin: Az államfő független a kormánytól

A köztársasági elnök szerint Magyarország legfontosabb problémája, hogyan tud a világnak ezen „a huzatos részén” erős, szuverén országként megmaradni. Novák Katalin a 24.hu-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy nem tartja az államfő feladatának sem a kormány, sem az ellenzék kritizálását.

Kijelentette: az államfő független a kormánytól, nem a kormány döntéseit magyarázza, hanem igyekszik a magyar embereket és Magyarországot képviselni.

„Ez a feladatom, ez következik az alaptörvényből” – jelentette ki. Megítélése szerint arról, hogy mi történik Magyarországon, „hogyan élünk itt”, mi foglalkoztatja a magyar emberek többségét, érdemes beszélni.

Hozzátette: külföldi partnereivel tárgyalva az a tapasztalata, hogy viszonylag kevés erről a tényszerű tudás. Ez pedig abból következik, hogy a partnereik „nem feltétlenül tárgyszerű információkból tájékozódnak” – mondta Novák Katalin.

Az államfő nemmel felelt arra kérdésre, hogy amióta hivatalban van, minden esetben egyet tudott-e érteni a magyar kormány döntéseivel, nyilatkozataival, vétóival. Példaként említette, hogy annak örült volna, ha a kormánytöbbség már hozzájárul Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjához.

Az Országgyűlés szuverén jogköre, hogy ebben az ügyben döntést hozzon, azt gondolja azonban, hogy ez már időszerű lenne – mondta, megemlítve, álláspontját közölte a külügyminiszterrel és a kormányfővel is. Hozzátette: azt az ígéretet kapta a kormányfőtől, nem Magyarország lesz az akadálya annak, hogy Svédország csatlakozhasson a NATO-hoz.

Beszélt arról is, hogy

külföldi útjain nem kellett magyarázkodnia a kormány döntései miatt.

Elmondta, amennyiben volt információja, és tudott, válaszolt az érdeklődő kérdésekre. Ő is tett fel kérdéseket, és kapott rájuk válaszokat – közölte, hozzátéve: jó kapcsolatban van Európa szinte mindegyik államfőjével, ahogy a kormányfők jelentős részével is volt alkalma már találkozni.

Arra a felvetésre, az, hogy államfőként ennyire aktív külföldön, mennyire volt saját és mennyire a kormányfő döntése, azt válaszolta: ez az ő döntése elsősorban, de a kormányfő szándékaival sem ellentétes. A miniszterelnökkel időről időre megosztja elképzeléseit, rendszeresen szokott vele találkozni, és a kormányfő is elmondja, éppen milyen döntéseket tervez – jelezte Novák Katalin.

Azzal kapcsolatban, hogy Varsóba vezetett az első külföldi útja, megerősítette, a magyar-lengyel kapcsolatokat kiemelkedően fontosnak tartja. Úgy fogalmazott,

„Tény, hogy nehezebb ez az időszak a háború kitörése óta magyar-lengyel viszonylatban, mint amilyen az azt megelőző években volt.” Ugyanakkor nemmel felelt arra a kérdésre, hogy „hidegek most a magyar-lengyel kapcsolatok?”. Értékelése szerint nincsenek rosszabb állapotban, mint egy éve.

Kitért arra is, hogy nem tartja az államfő feladatának sem az ellenzék, sem a kormány kritizálását. Arra a kérdésre, van-e olyan pont, lehet-e olyan belpolitikai döntés az országban, amikor úgy érzi, ki kell fejeznie a véleményét, azt mondta: „feltétlenül”.

Közölte: az államfő „minősített pillanatokban” szólal meg. Ilyen egy nemzeti ünnep vagy a szilveszteri beszéd, de lehet ünnepi alkalomtól független is a megszólalás. Ezek a helyzetek alkalmasak arra, hogy a hangsúlyokat oda tegye, ahol azt fontosnak érzi – mondta, hozzátéve, aki figyelemmel kíséri, hogy mikor szólal meg és mit mond, érzékelheti, hogy mit tart olyan kérdésnek, amellyel foglalkozni kell.

Novák Katalin megfogalmazása szerint az alaptörvény értelmében az államfő egyik legfontosabb, de talán a legnehezebb feladata is, hogy kifejezze a nemzet egységét.

Megtalálja azt a mélységet és magasságot, ahol a nemzet magától értődő összetartozása van, ahol azt érezhetik a magyar emberek, hogy van valami, „ami összeköt bennünket”, és nem arra koncentrálni, ami szétválaszt. „Hiszen számtalan dolog mentén tudunk éket verni magunk közé”, de vannak olyan értékek, helyzetek, amelyek összehozzák a közösséget, és nem megosztják – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja függetlennek magát Orbán Viktortól, úgy fogalmazott: pont annyira, amennyire a köztársasági elnöknek függetlennek kell lenni a kormányfőtől. Közlése szerint több dologban is mondott már nemet a miniszterelnöknek.

Arra a felvetésre, ha Magyarországnak baloldali kormányfője lenne, az ő véleményét is ilyen gyakran kikérné-e, azt mondta, ez nyilván két emberen is múlik, de biztosan törekedne arra, hogy legyen köztük rendszeres kapcsolat.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Orbán Viktor és a saját álláspontja közötti különbséget firtató kérdésre úgy válaszolt: van különbség abban, hogy mennyire árnyalt az álláspontjuk.

„A lényegi kérdésekben egyetértünk a miniszterelnökkel. Az én álláspontom talán kevésbé árnyalt, mint az övé, ezt vállalom”

– mondta Novák Katalin.

A köztársasági elnök az egyik legnehezebb döntésnek nevezte a Budaházy Györgyéknek adott kegyelmet. Általában a kegyelmi jogkör a legnehezebb jogköre az államfőnek, nincs olyan kegyelmi döntés, amely ne lenne megosztó, ez a dolog természete – jegyezte meg.

Értékelése szerint Budaházy György nem ártatlan, és nem is hős, egy bűncselekményért elítélt ember. Ahogy mindenki, aki végrehajtási kegyelemért folyamodik – közölte, hangsúlyozva, a bíróság döntését tiszteletbe tartva hozta meg ezt a döntést, amely nem politikai döntés volt.

Az államfő tízes skálán hetesre értékelte a magyar közoktatás állapotát, és azt mondta: azt tartja a legfontosabb kérdésnek, hogy a pedagógusok kellő megbecsültséggel, motiváltan és lelkesedéssel végezhessék a munkájukat. Novák Katalin azt mondta: a pedagógusok béremelését a brüsszeli forrásoktól függetlenül is fontosnak tartja.

A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci konzervatív lap interjút közölt csütörtökön Novák Katalin köztársasági elnökkel A szankciók többet ártottak nekünk, mint Oroszországnak címmel.

Az államfő a koszovói válságról szólva kiemelte, hogy „természetesen elsősorban Ukrajnára figyelünk”, de nem szabad megfeledkezni a Nyugat-Balkánról, és fel kell gyorsítani a térségbeli országok EU-csatlakozását.

Mint mondta, „ha Koszovóban történik valami, a helyzet gyorsan eszkalálódhat, ezért nagyon aggódunk, és reméljük, hogy a helyzet gyorsan lecsillapodik, és minden szereplő szem előtt tartja, mennyire törékeny a béke”.

Kifejtette, hogy Nyugat-Európában a bővítési fáradtság jelei mutatkoznak, de Ukrajna és Moldova tagjelölti státusza azt jelenti, hogy kellő politikai akarattal bármi lehetséges. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a nyugat-balkáni országoknak várniuk kell az új jelöltek felzárkózására, hogy egyszerre csatlakozhassanak. Ukrajna és Moldova előtt „még nagyon hosszú út áll” – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy Szerbia esetében a jogállami elvek érvényesülése nem felel meg az EU-s követelményeknek, azt mondta, hogy a tagságnak vannak objektív feltételei, főleg a gazdaság területén, a jogállamiság viszont „sokkal szubjektívebb” ügy, és nagyobb figyelmet kell fordítani az értékekre, hiszen a szerbek az európai értékeknek és életmódnak megfelelően élnek, és „kulturálisan nagyon közel állnak hozzánk”.

Az európai értékek ukrajnai helyzetéről elmondta, hogy a kisebbségek, köztük a magyarok jogait sértő új törvények visszalépést jelentenek. A kisebbségi jogok az európai közösség lényegéhez tartoznak, a jogszabályok ügye ezért „nem pusztán kétoldalú probléma” – mondta Novák Katalin, hozzátéve, hogy nem látszanak pozitív változások.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az első pillanattól kezdve elítélte az orosz agressziót, és „egész Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett”.

Kifejtette: mint minden nagy konfliktusra, az ukrajnai háborúra is érvényes, hogy „a nagyhatalmak a háttérben tevékenykednek”, de „Ukrajna szuverén ország, amelyet megtámadott a szomszédja, és polgárai védelmében mindent megtesz, ami csak emberileg lehetséges”.

Ukrajna a „saját erejéből” védekezik, de sok ország támogatásával, ami „természetesen befolyásolja a háború menetét” – fűzte hozzá.

„Oroszország nem érheti el katonai céljait, ezt nem engedhetjük meg”, azt viszont nem tudja senki megmondani, hogy miként lehet eljutni a tartós és igazságos békéhez – mondta.

Hozzátette, egyetért Ukrajna támogatásával, de attól tart, hogy a katonai támogatás még inkább felszítja a háború lángját. A támadó műveletekre való nehézfegyverek „gyorsan eszkalációhoz” vezethetnek, az viszont „más, amikor a lakosság védelméről van szó”.

Elmondta, Magyarország továbbra is kitart eddigi álláspontja mellett, miszerint nem enged át a területén Ukrajnának szánt fegyvereket, éppen úgy, mint Svájc, amely még erősebb korlátozást alkalmaz, az országban gyártott fegyverek Ukrajnába szállítását sem engedélyezi.

Az Oroszország elleni szankciókról kifejtette, hogy az érzelmi indíttatású cselekvés nem gátolhatja a racionális értékelést, amely azt mutatja, hogy a szankcióknak van ugyan hatásuk, de többet ártottak nekünk, mint Oroszországnak.

„Ha elismerjük, hogy a magas európai infláció az energiahordozókra kivetett szankciók következménye is, akkor alternatívákon kell gondolkodnunk” – fogalmazott, hozzátéve: Magyarország mindig ellenezni fogja a gazdaság életképességét veszélyeztető intézkedéseket.

Az Oroszországhoz fűződő energetikai kapcsolatokról kiemelte: támogatja, hogy a lehető legjobban függetlenítsük magunkat az orosz gáztól és olajtól, de ehhez idő kell. A paksi atomerőmű bővítéséről szólva hozzátette, hogy az áramellátáshoz atomenergiára is szükség van, a beruházásban pedig az orosz Roszatom mellett nyugati cégek, a Siemens és a Framatome/Westinghouse is részt vesz.

A magyar-orosz kapcsolatok jövőjéről kijelentette: a kapcsolatokat meghatározó keretet az alkotja, hogy Magyarország az EU és a NATO tagja, és ebben nem lesz változás.

Az EU-hoz és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonnyal kapcsolatban kiemelte, hogy külföldi szereplők erőteljesen beavatkoznak Magyarország belügyeibe, és „megpróbálják megváltoztatni a politikai vezetést és keresztény-konzervatív irányvonalunkat, de mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a kormányt demokratikusan választották meg.

A jogállamiságra vonatkozó bírálatokról kijelentette: jogos a kritika, ha törvényt sértünk, de gyakran csupán az országonként eltérő körülmények puszta értékeléséről van szó. „Itt azonban önkritikus is vagyok: talán néha nem magyarázzuk el elég pontosan külföldön, hogy mi a magyar álláspont és mi a társadalmi-kulturális kontextusa – mondta a köztársasági elnök.

A jogállamisági mechanizmusról azt mondta, hogy a végrehajtás megkérdőjelezhető, gyakran nevetséges, hiszen az eredeti feltételek teljesítése után mindig új feltételeket szabnak, ami sérti Magyarország szuverenitását és azzal fenyeget, hogy elvész a magyarok EU iránti egyértelmű támogatása.

Arra a kérdésre, hogy miként látja szerepét Orbán Viktor kormányfő tevékenységéhez viszonyítva, elmondta, hogy az alaptörvény szerint államfőként van szerepe a nemzetközi kapcsolatokban, „ha úgy tetszik, én vagyok Magyarország első számú nagykövete”.

„Az a célom, hogy elmagyarázzam az álláspontjainkat és életmódunkat, valamint az, hogy kompromisszumokat találjak európai partnereinkkel. Hivatalomat és befolyásomat arra használom, hogy javítsam európai kapcsolatainkat. Hiszek az európai együttműködésben, még akkor is, ha az intézmények olykor rossz irányba haladnak” – mondta Novák Katalin.