Létrehozva: 2023.07.04.
Módosítva: 2023.07.04.

Nem akarnak dolgozni a migránsok

Fejőstehénnek nézik Nyugat-Európát....

Tavaly év végén 2,2 millió olyan kiskorú élt Németországban, akik nem rendelkeztek német állampolgársággal. 40,2 százalékuk részesült szociális segélyben, vagyis közel 900 ezren kaptak havi rendszeres juttatást. Az adatokat René Springer, az AfD képviselője kérte ki a szövetségi kormánytól. A létszámkimutatás nem tartalmazza azok számát, akik eredeti állampolgárságuk mellett német állampolgársággal is rendelkeznek. 

ALL
Rengeteg a kiskorú bevándorló Németországban (Képünk illusztráció) Fotó: FABRICE COFFRINI

2010 óta háromszorosára nőtt a segélyezettek száma. A nagy ugrás 2015 után következett be, amikor Angela Merkel akkori kancellár megnyitotta a határokat minden menedékkérő előtt

A fiatalkorú külföldi segélyezettek száma 2010-ben 303 962 fő volt. 2015-ben már 376 ezren kapták a Hartz IV-nek hívott segélyt, ami helyébe az állampolgári ellátás lépett, amit 888 212-en kaptak tavaly. A növekedés tehát jelentős. Springer arra hívja fel a figyelmet, hogy ezzel szemben egyre kevesebb német gyerek és fiatal részesül állampolgári ellátásban. Míg 2015-ben 1,44 millióan voltak, most már csak 931 517-en vannak, ami 35,3 százalékos csökkenést jelent. Ha ez a tendencia folytatódik, jövőre több külföldi gyerek részesülhet állampolgári ellátásban, mint német gyermek.

Közösségi oldalán René Springer azt írja: 

a külföldi állampolgárságú gyermekek negyven százaléka kap szociális ellátást a munkaügyi központból, és a költségek az egekbe szöknek. Németországnak  azonnali migrációs fordulatra van szüksége, beleértve a bevándorlásra ösztönző szociális támogatások visszavágását.

160 ezer forintnyi eurót kapnak a 14-17 év közötti bevándorlók

Korábban a Bild arról írt, hogy a „menedékkérők ellátásáról szóló törvény” értelmében az országba belépő menedékkérők  pénzbeli és természetbeni juttatásokra jogosultak. Az egyedülálló felnőttek havi 410 eurót ( kb. 150 ezer forint), az egy háztartásban élő felnőttek 369 eurót kapnak.  

Gyermekek esetében ez az összeg életkor szerint változik: 

  • 14-17 évesek: 364 euró;
  • 6-13 évesek: 304 euró; 
  • 0-5 éves korig: 278 euró.

Az elismert menekültek már  jogosultak az állampolgári ellátásra (korábban „Hartz IV”). Egyedülálló személy esetében ez 502 euró, átszámítva 190 ezer forint. Az egy háztartásban élők fejenként 451 eurót kapnak. Gyermekek esetében ez az összeg életkor szerint változik: A 14-17 évesek 420 eurót, átszámítva 160 ezer forintnyi összeget kapnak. Nem csoda, hogy sokan igyekeznek ebből a korosztályból Németországba. A 6-13 éves korosztály esetében fejenként  348 euró, míg a 0-5 éves korúak esetében 318 euró értékű az állampolgári ellátás.

A német kormány migrációs politikája szembe megy a többségi akarattal – derül ki a Bild című napilap felkérésére az INSA közvélemény-kutató által készített felmérésből. A lap szerint az eredmény magáért beszél, ugyanis a németek többsége elutasítja az idegen országokból nagy számban érkezőket.

A Bild hétfői cikkében arról írt, hogy az elutasítottság oka az elmúlt hónapokban tapasztalt migránshullám lehet, melynek során migránsok tízezrei érkeztek illegálisan Németországba.

Csak októberben 13 425 migráns érkezett illegálisan Németországba, így az év eleje óta 85 308 migráns lépte át szabálytalanul az államhatárt, amely a tavalyi, valamivel több mint 57 ezer illegális belépéshez képest komoly emelkedést jelent

– emlékeztetett a napilap.

Az INSA kutatása kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmadában,

azaz 68,3 százalékukban aggodalmat kelt a menekültek számának ilyen mértékű növekedése.

Ezzel szemben a válaszadók mindössze 23,5 százaléka vélte úgy, hogy számára ez nem jelent problémát.

A megkérdezett személyek között a különböző német pártokkal szimpatizáló választók is reprezentálva voltak, akik közül a legtöbb párt szavazóinak több mint ötven százaléka mondta azt, hogy aggódik a menekültek száma miatt. Egyedül a Zöldpárt választói körében mutatott más eredményt a felmérés, ugyanis 55 százalékuk nem tekint aggodalommal a helyzetre.

A kutatás továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy

a válaszadók 48,4 százaléka szerint Németország az oda érkező migránsok miatt hátrányára változik.

Mindössze 16,3 százalékuk vélte úgy, hogy a migráció által Németország egy jobb hely lesz, minden harmadik válaszadó (31,4 százalék) pedig úgy gondolja, a migráció semmilyen változást nem okoz az országban.

A választói csoportok között mutatkozott egy lényeges különbség is, ugyanis a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártunióra és a Szabaddemokrata Pártra (FDP) szavazók úgy ítélik meg, hogy a migránsok az országot egy rosszabb helyé teszik.

Ezzel szemben a Szociáldemokrata Pártra (SPD) és a Zöldekre (Die Grüne) voksolók szerint a migráció semmilyen változást nem okoz Németországban.

A németek többsége kritikusan tekint az iszlám országokból érkező migránsokra

A korábban éles vitákat kiváltó kölni nagymecset 2013. február 5-én. Az Innere Kanalstrassén emelkedõ 5000 négyzetméteres alapterületû, 1200 személyes központi mecset és a kulturális központ építése mintegy 25 millió euróba került. (MTI/EPA/Oliver Berg)

A megkérdezettek 46 százaléka vélte úgy, hogy nem jó dolog, ha migránsok iszlám országokból érkeznek, míg 35 százalékuknak ez mindegy és csupán 16 százalékuk tartja jó dolognak a muszlimok érkezését.

A konzervatív CDU/CSU pártunióra szavazók 50,5 százaléka szerint a migránsok érkezése az iszlám világból rossz dolog, a Szociáldemokrata Pártra szavazók relatív többsége pedig (36,5 százalék) elutasítja a muszlimok bevándorlását.

Fordulóponthoz érhet a német társadalom?

A CDU politikusai már arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs politika miatt a lakosság összetétele is megváltozhat, melynek következtében egy fordulóponthoz érkezhet el a német társadalom.

„Ha évente 400 ezer migráns érkezik Németországba akkor ez hamar bekövetkezhet. Ha a lakosság túlnyomó többsége bevándorlói háttérrel rendelkezik, akkor Németország visszafordíthatatlanul meg fog változni”

– fogalmazott Stefan Heck a CDU politikusa.

Christopher de Vries belügyi szakértő szerint „Németország nem fog megbirkózni a migránsok integrációjával. Az integráció függ a tömegtől és a kulturális közelségtől.”

A szakértő emiatt úgy gondolja, hogy Németország jobban teszi, ha csak olyan országokból toboroz munkaerőt, amelyek kultúrája és alapértékei hasonlóak.

A CDU és CSU ifjúsági szervezetének új vezetője, Johannes Winkel több bevándorlót követel, szerinte ugyanis, ha egyetlen migrációs hátterű ember sem maradna az országban, akkor Németországban már semmi sem működne. Úgy gondolja továbbá, hogy az államnak gyakrabban kell köszönetet mondania azoknak az embereknek, akik Németországba jönnek azért, hogy itt keményen dolgozzanak.

A Junge Union új elnöke, Johannes Winkel a Németországba irányuló migráció növelése mellett foglalt állást, ugyanis szerinte a helyzet nem csupán a szakmunkásokat érinti. A jelenleg ellenzékben lévő Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) pártok ifjúsági szárnya tehát radikális fordulatot hajtott végre, amely idáig meglehetősen szkeptikusan állt a migráció kérdéséhez – számolt be a Junge Freiheit a Der Spiegelben megjelent cikk alapján.

Johannes Winkel szerint „ha az Alternatíva Németország (AfD) pártjának kívánsága megvalósulna és Németországban egyetlen migrációs hátterű ember sem maradna, akkor még az AfD tiszteletbeli elnöke, Alexander Gauland is rádöbbenne, hogy ebben az országban semmi sem működne”.

Bevándorlóország vagyunk és szükségünk van a bevándorlásra

– fogalmazott a Junge Union elnöke, aki hozzátette: Németországnak szüksége van az állandó migrációra, hogy fenntartsa demográfiai szintjét. Ezt a tényt a CDU/CSU pártunió már hosszú ideje nem akarja elismerni.

A politikusok mondjanak köszönetet azoknak, akik az országba jönnek dolgozni

Johannes Winkel arra a kérdésre, hogy az állandó migráció terén csupán a szakmunkások bevándorlását érti-e, azt a választ adta, hogy „mindkét fajta bevándorlóra szükség van.”

„Általánoságban a politikusok gyakrabban köszönetet mondhatnának azoknak az embereknek, akik Németországba jönnek, hogy itt keményen dolgozzanak”

– hangsúlyozta.

Mindemellett a politikus az új bevándorlási reform tervezetét is kritikával illette: „Elég bátornak kell lenni, hogy meghatározzuk, a bevándorlás célja a munkavállalás kell legyen. Jelenleg a bevándorlók jó része a szociális segélyrendszert használja ki. Hosszútávon ezt nem fogjuk bírni.”

Németország mágnesként vonzza a migránsokat és menedékkérőket, azonban a munkaerőhiány ellenére – amely már a gazdaságot is fojtogatja –, az érkezők szakképzettség és nyelvtudás hiányában mégsem alkalmazhatók. Közgazdászok becslése szerint a német gazdaságnak 2035-ig közel hétmillió munkahelyet kellene feltöltenie, annak érdekében hogy a nyugdíjba vonuló munkavállalók utánpótlását fedezni tudja.

2016-ban, a migránsválság zsúfolt időszakában – amikor sok százezer közel-keleti ment Németországba –, Ingo Neupert professzor úgy döntött, segítő kezet nyújt. A szociális munka területén tevékenykedő szakember képzési programot indított Nyugat-Németországban, melynek keretein belül 25 fiatal kapott lehetőséget arra, hogy egészségügyi asszisztenssé vagy pedig ápolóvá válhasson.

Ingo Neupert azonban azzal szembesült, hogy a 4 és fél éves képzést végül csupán hárman végezték el, míg egy második, rövidebb időt igénybe vevő tanfolyamot pedig a jelentkezők körülbelül egyharmada abszolvált sikerrel. A tanfolyamok jelenleg szünetelnek – mutatott rá a képzéseknek otthon adó Esseni Egyetemi Kórház.

Németország egy paradoxonnal szembesült

A rekordméretű migráció következtében – melynek során évente egy nagyváros lakosságával egyenlő mennyiségű migráns érkezett az országba –, jelenleg minden hatodik lakos külföldön született Németországban, míg ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban (USA) minden hetedik személy rendelkezik ilyen háttérrel – számolt be a The Wall Street Journal cikkében.

A napilap azonban kiemelte, hogy

míg az USA-ban az újonnan érkezettek sikeresen találnak munkát, ezzel szemben Németországban nem ez tapasztalható, annak ellenére, hogy már a gazdasági helyzetet is fojtogató munkaerőhiány lépett fel.

A közgazdászok becslése szerint a német gazdaságnak – amely Európában vezető szerepet tölt be –, 2035-ig közel hétmillió munkahelyet kellene feltöltenie, annak érdekében hogy a nyugdíjba vonuló munkavállalók utánpótlását fedezni tudja.

A szakértők régóta azzal érvelnek, hogy a befogadás az ellenszere a német piacon tapasztalt munkaerőhiánynak, így az országnak évente mintegy 400 ezer képzett bevándorlóra van szüksége, ezzel szemben viszont az érkező migránsok nem felelnek meg ezen kritériumoknak.

A migránsok ugyanis alkalmatlanok a magasabb képzést igénylő munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, továbbá Németország képzési rendszerét is kritika éri.

Németországban menedékjogot kapott szíriaiak német nyelvtanfolyamon vesznek részt egy hannoveri nyelviskolában 2016. április 14-én. A német vezetés ezen a napon bejelentette, hogy törvényt dolgoznak ki a menedékkérők és menekültek beilleszkedéséről, a munkaerőpiaci integrációjuk előmozdításáért. (Fotó: MTI/EPA/Julian Stratenschulte)

Mindemellett a hivatalos adatok is azt mutatják, hogy

a Németországban élő mintegy 800 ezer munkaképes korú szíriai és afgán állampolgárnak csak egyharmada rendelkezik adófizető munkahellyel – szemben a németek kétharmadával –, mindezt annak ellenére, hogy a legtöbbjük több mint öt éve érkezett.

Továbbá fontos szempont az is, hogy a munkanélküliség a külföldiek körében 12 százalék, a németek polgárok esetében azonban még az 5 százalékot sem éri el – hívta fel a figyelmet az amerikai napilap.

Új bevándorlási rendszer bevezetését tervezi Németország

A helyzet kezelésére a német kormány jövőre egy új, pontozási rendszerrel kiegészített bevándorlási szisztémát tervez bevezetni az ausztrál és a kanadai rendszer mintájára, remélve, hogy ezzel képzettebb külföldieket csábíthat az országba.

A szakértők azonban szkeptikusak az intézkedéssel szemben, ugyanis még ha az előbb említett célt sikerül is elérni,

Németország valószínűleg továbbra is nagyszámú menedékkérőt fog befogadni, akiket nem tud foglalkoztatni, és akik a segélyezettek körét gyarapítják, vagy pedig a bűnözési statisztikákat növelik, ahol már így is túlreprezentáltak.

A menekültek és azok a migránsok, akik munkát vállalni jönnek, ugyanazért az infrastruktúráért fognak versenyezni” – fogalmazott Thomas Liebig, a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) migrációs szakértője.

A Németországba újonnan érkező migránsok közül jelenleg csak minden tizedik, míg Kanadába minden harmadik migráns jön munka céljából. A képzett külföldiek bevonzására irányuló korábbi európai program – az úgynevezett a kék kártya program –, az elmúlt évtizedben összesen mintegy 70 ezer munkavállalót vonzott az országba.

Emelkedő számok

A menekültek száma a világjárvány idején tapasztalt szünet után most ismét ugrásszerűen megnőtt, amit az ukrajnai háború, valamint a Közel-Keletről, Afrikából és Afganisztánból történő növekvő kivándorlás okoz. Az év első felében több mint egymillió ember költözött Németországba, számottevően több, mint 2015-ben, amikor Angela Merkel akkori kancellár szíriai migránsokat fogadott be.

Ukrajnából menekült emberek érkeznek Lengyelországból a berlini központi vasútállomásra 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Wolf-Detlef Zeising a közép-németországi Kassel városában működő munkaügyi központban elmondta, hogy mozgalmas évet zárt, ugyanis több száz ukrán menekültet készített fel a német munkaerőpiacra való belépésre. A nyár folyamán húsz ukrán tolmácsot is bevetett. Munkatársai továbbá arról számoltak be, hogy naponta 60 százalékkal több embernek adnak tanácsot, mint korábban ez megszokott volt.

Ennek ellenére Wolf-Detlef Zeising kiemelte,

nem számít arra, hogy az újonnan érkezettek közül sokan 2024 előtt munkát kapnak Németországban, mivel csúszások tapasztalhatók a megfelelő nyelvi és beilleszkedési tanfolyamok részvételi lehetőségeit illetően.

A német vállalkozások fele csökkenti kapacitását vagy pedig külföldre települ

A német vállalkozások jelezték, azért csökkentik kapacitásukat vagy pedig települnek külföldre, mert nem találnak elég munkaerőt. Németországban a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék, ami közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz.

A valóság az, hogy bevándorlók vagy semmi” – mondta Anke Dobbeck, aki egy fűtés- és vízvezeték szerelő céget vezet Berlin délnyugati részén. Nemrégiben vett fel egy fiatal afgánt, aki cégénél korábban egy 3 és fél éves szakképzésen vett részt.

A beilleszkedési folyamat „sok kitartást és támogatást igényelt”, illetve a férfinak a dokumentumok és a lakhatás intézésében is segítségre volt szüksége. Egy másik migráns annak ellenére, hogy aláírta a tanulószerződést, már az első nap után nem jött többet dolgozni – említette a cégvezető.

A német vasúttársaság, a Deutsche Bahn idén mintegy 26 ezer új alkalmazottat vett fel, részben azért, hogy betöltse a munkaerőhiányt, mivel az idősebb alkalmazottak nyugdíjba vonulnak.

Kerstin Wagner, a Deutsche Bahn tehetségszerzésért felelős ügyvezető alelnöke kiemelte, a vállalatnak 900 toborzással foglalkozó munkatársa van, és a cég több mint tíz országban folytatja aktívan ezt a tevékenységet.

Az idén felvett új alkalmazottak közel 23 százaléka Németországon kívül született

– tette hozzá.

A bevándorlók toborzása még így is csekély, ugyanis az ügyvezető elmondása szerint a vállalat idén 3200 potenciális ukrán munkavállalóval beszélt, amelyből csupán 65 főt vett alkalmazásba.

A vállalat újonnan felvett munkatársainak körülbelül 3,5 százaléka származik a hagyományosnak mondható menekülteket küldő országokból, többek között Szíriából, Ukrajnából, Afganisztánból, Irakból, Dél-Szudánból, Venezuelából és Mianmarból.

A képzettség jelenti itt is a fő problémát, mivel a szíriai migránsoknak körülbelül csak az egyharmada rendelkezik középiskolai vagy szakiskolai végzettséggel, ezzel szemben a Lengyelországból érkező bevándorlóknak 70 százaléka – hangsúlyozta a The Wall Street Journal a német Szövetségi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva.

Az alábbi ábrán a legalább középiskolai vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező személyek lakossághoz mért aránya látható. A legalsó oszlop az ukrán polgárok végzettségének százalékos arányát mutatja, felette a szíriaiakét, utána következnek az afgánok és végül pedig a német lakosok találhatók.

Megjegyzés: Az ukrán adatok a háború előtti népességre vonatkoznak.
Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal/The Wall Street Journal

Akadályok a külföldi álláskeresők előtt

Ugyanakkor az álláskeresők is nagy akadályokkal szembesülnek a merev munkaerőpiacon, amely védi a hivatalban lévőket, továbbá hosszadalmas gyakornoki időt követel meg, és ritkán ismeri el a külföldi diplomákat, így gyakran még a szakembereket is arra kényszeríti, hogy a nulláról kezdjék újra a képzést.
 

KÜLFÖLD

Így játszák ki a migráció szabályait

A migráció öngerjesztő folyamat, ezt mutatják az adatok.

KÜLFÖLD

Így játszák ki a migráció szabályait

A migráció öngerjesztő folyamat, ezt mutatják az adatok.

 

 

Ez is érdekelhet

origo.hu

Itt a NASA döbbenetes bejelentése: valami egészen hihetetlent találtak

origo.hu

Vasvári Vivien bikinije alig takarja a hatalmas melleit - kép

life.hu

Íme, azok a csillagjegyek, akiket a legokosabbnak tartanak: te köztük vagy?

vg.hu

Még most lehet érdemes eurót váltani a nyaralásra, ugyanis a 425 forintos árfolyam sem kizárt

life.hu

Zöld dzsungel, buja kert: így fest Palvin Barbi és férje álomotthona Hollywoodban

vg.hu

Tesztelték a beépíthető sütőket: egy jó minőségű márka több terméke is a leggyengébbek között végzett

origo.hu

Kim Kardashian hatalmasat bakizott, rajta nevet a fél világ - videó

origo.hu

Így csökkentsük felére a kert költségeit (hirdetés)

life.hu

A stressztől is felborulhat a menstruációs ciklusod (hirdetés)

life.hu

A hüvelyflóra sokszínűsége: a mikrobiomunk egyéni mintázata (hirdetés)

she.life.hu

Így szüntette meg a cikluszavaromat a barátcserje (hirdetés)

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Ezek lesznek az új gyermekvédelmi törvénycsomag legfontosabb változásai

POLITIK

Neonácik életveszélyesen megfenyegették a XII. kerület alpolgármesterét

POLITIK

Ezer traktor Brüsszel utcáin, a gazdák haragja eléri az EU központját

POLITIK

Páratlan luxusingatlanba költöznek Gyurcsányék, csak az előleg 500 millió

POLITIK

Orbán Viktor optimista a következő két év gazdaságpolitikáját illetően

POLITIK

Kötelező lesz a gyermekvédelmi intézményvezetők pszichológiai alkalmassági vizsgálata

POLITIK

Szijjártó Péter: A közel-keleti konfliktus újabb világháborús kockázat

POLITIK

Orbán Viktor: Jobb, ha mi keresünk másokon, mint, ők rajtunk