Így játszák ki a migráció szabályait

Németország  179 000 tartózkodási engedélyt adott ki családegyesítés címén 2022-ben. 37 775 fő német állampolgárságú rokonához érkezett, 19 733 ember pedig Németországban tartózkodó uniós állampolgár rokonához. 121 912-en voltak azok, akiknek harmadik országbeli rokona élt Németországban. A házastársuk után érkezők száma 54 601 fő volt, jellemzően indiaiak, szírek, törökök, oroszok és koszovóiak. Ez is magyarázza, hogy miként nőtt az ország lakossága 8 év alatt több mint 4 millióval. Az is látható volt korábban, hogy a 2015-ös menekülthullámhoz egy családegyesítési hullám is hozzáadódik. A Ripost is írt arról, hogy a német külügyminisztérium 2015-től 2017 közepéig mintegy 102 000 családegyesítési vízumot adott ki szíriaiak és irakiak számára. 

Az AfD parlamenti képviselője, Gottfried Curio szerint a harmadik országokból származó családtagok számára 2022-ben kiadott 180 ezer tartózkodási engedély azt mutatja, hogy a migráció, ha már megtörtént, további migrációhoz vezet. Úgy vélte, különösen riasztó, hogy a Németországba költözők közül több mint 50 ezer ember nem is házastárs vagy kiskorú gyermek volt, hanem a már Németországba érkezett bevándorló távolabbi rokona.

 A képviselő úgy nyilatkozott a „csak kiegészítő védelemre jogosultak” újraegyesítését haladéktalanul le kell állítani a teljesen túlterhelt önkormányzatok megsegítése érdekében.  A „kiegészítő védelemre jogosult személyek” alatt azokat a bevándorlókat kell érteni, akik nem tartoznak az 1951. évi genfi menekültegyezmény hatálya alá – akiket nem üldöznek például nemzetiségük, vallásuk vagy politikai véleményük miatt –, de akiket például kínzás, vagy halálbüntetés fenyeget a saját országában. Ilyen okok miatt nem lehet például kiutasítani azokat a szír, afgán, szomáliai illegális bevándorlókat, akik súlyos bűncselekményeket követtek el akár odahaza, akár Németországban.

A német kormány migrációs politikája szembe megy a többségi akarattal – derül ki a Bild című napilap felkérésére az INSA közvélemény-kutató által készített felmérésből. A lap szerint az eredmény magáért beszél, ugyanis a németek többsége elutasítja az idegen országokból nagy számban érkezőket.

A Bild hétfői cikkében arról írt, hogy az elutasítottság oka az elmúlt hónapokban tapasztalt migránshullám lehet, melynek során migránsok tízezrei érkeztek illegálisan Németországba.

Csak októberben 13 425 migráns érkezett illegálisan Németországba, így az év eleje óta 85 308 migráns lépte át szabálytalanul az államhatárt, amely a tavalyi, valamivel több mint 57 ezer illegális belépéshez képest komoly emelkedést jelent

– emlékeztetett a napilap.

Az INSA kutatása kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmadában,

azaz 68,3 százalékukban aggodalmat kelt a menekültek számának ilyen mértékű növekedése.

Ezzel szemben a válaszadók mindössze 23,5 százaléka vélte úgy, hogy számára ez nem jelent problémát.

A megkérdezett személyek között a különböző német pártokkal szimpatizáló választók is reprezentálva voltak, akik közül a legtöbb párt szavazóinak több mint ötven százaléka mondta azt, hogy aggódik a menekültek száma miatt. Egyedül a Zöldpárt választói körében mutatott más eredményt a felmérés, ugyanis 55 százalékuk nem tekint aggodalommal a helyzetre.

A kutatás továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy

a válaszadók 48,4 százaléka szerint Németország az oda érkező migránsok miatt hátrányára változik.

Mindössze 16,3 százalékuk vélte úgy, hogy a migráció által Németország egy jobb hely lesz, minden harmadik válaszadó (31,4 százalék) pedig úgy gondolja, a migráció semmilyen változást nem okoz az országban.

A választói csoportok között mutatkozott egy lényeges különbség is, ugyanis a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártunióra és a Szabaddemokrata Pártra (FDP) szavazók úgy ítélik meg, hogy a migránsok az országot egy rosszabb helyé teszik.

Ezzel szemben a Szociáldemokrata Pártra (SPD) és a Zöldekre (Die Grüne) voksolók szerint a migráció semmilyen változást nem okoz Németországban.

A németek többsége kritikusan tekint az iszlám országokból érkező migránsokra

A korábban éles vitákat kiváltó kölni nagymecset 2013. február 5-én. Az Innere Kanalstrassén emelkedõ 5000 négyzetméteres alapterületû, 1200 személyes központi mecset és a kulturális központ építése mintegy 25 millió euróba került. (MTI/EPA/Oliver Berg)

A megkérdezettek 46 százaléka vélte úgy, hogy nem jó dolog, ha migránsok iszlám országokból érkeznek, míg 35 százalékuknak ez mindegy és csupán 16 százalékuk tartja jó dolognak a muszlimok érkezését.

A konzervatív CDU/CSU pártunióra szavazók 50,5 százaléka szerint a migránsok érkezése az iszlám világból rossz dolog, a Szociáldemokrata Pártra szavazók relatív többsége pedig (36,5 százalék) elutasítja a muszlimok bevándorlását.

Fordulóponthoz érhet a német társadalom?

A CDU politikusai már arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs politika miatt a lakosság összetétele is megváltozhat, melynek következtében egy fordulóponthoz érkezhet el a német társadalom.

„Ha évente 400 ezer migráns érkezik Németországba akkor ez hamar bekövetkezhet. Ha a lakosság túlnyomó többsége bevándorlói háttérrel rendelkezik, akkor Németország visszafordíthatatlanul meg fog változni”

– fogalmazott Stefan Heck a CDU politikusa.

Christopher de Vries belügyi szakértő szerint „Németország nem fog megbirkózni a migránsok integrációjával. Az integráció függ a tömegtől és a kulturális közelségtől.”

A szakértő emiatt úgy gondolja, hogy Németország jobban teszi, ha csak olyan országokból toboroz munkaerőt, amelyek kultúrája és alapértékei hasonlóak.

Európa legnagyobb gazdaságának évente több százezer új munkavállalóra van szüksége a nyugdíjasok helyettesítésére. Olaf Scholz német kancellár ennek érdekében több külföldi munkavállaló bevonását sürgeti, továbbá arra buzdította a 60 év felettieket, hogy halasszák el a nyugdíjaztatásukat. A cél, hogy megelőzzék az ország állami nyugdíjrendszerének esetleges válságát.

A Deutsche Welle hétfői cikkében arról írt, hogy a német kancellár, Olaf Scholz vasárnap kijelentette, megpróbálja csökkenteni a korán nyugdíjba vonulók számát, hogy megelőzze az ország állami nyugdíjrendszerének esetleges válságát.

A közgazdászok egy ideje arra figyelmeztetnek, hogy Európa legnagyobb gazdasága munkaerőhiánnyal néz szembe, és nincs elég munkavállaló, akinek járulékbefizetése biztosítaná a nyugdíjak kifizetését.

„Azok számát, akik valóban a nyugdíjkorhatárig tudnak dolgozni, emelni kell”

– fogalmazott a német kancellár.

A német hírportál megjegyezte, annak ellenére, hogy Németország tervei szerint 2031-re 65-ről 67 évre emelné a nyugdíjkorhatárt – valamint további emelésről is folynak viták –, egyre több munkavállaló hagyja el 63-64 éves korban a munkaerőpiacot. A német munkavállalók ugyanis 2014 óta már 63 éves kortól levonások nélkül vehetik fel az állami nyugdíjat abban az esetben, ha 45 évnyi kötelező járulékot már befizettek.

Tavaly közel 270 ezren mentek idő előtt nyugdíjba

A kormány számításai szerint évente mintegy 200 ezer ember megy így idő előtt nyugdíjba. Csak tavaly közel 270 ezren éltek ezzel a lehetőséggel az ország nyugdíjbiztosítási alapjának adatai szerint. A korengedményes nyugdíjasok száma továbbá az összes, állam által fenntartott frissen nyugdíjba lépett személyek számának 26,3 százalékát tette ki.

A német munkavállalók azonban készek elfogadni a nyugdíjcsökkentés lehetőségét is abban az esetben, ha elegendő járulékfizetési év nélkül mehetnek korábban nyugdíjba

– mutatott rá a Deutsche Welle. Az előbb említett csoport – amely átlagosan 28 hónappal korábban ment így nyugdíjba –, az összes tavaly először nyugdíjban részesülő mintegy negyedét tette ki.

Több nőre és külföldi munkavállalóra van szükség

A német kormány azt is szeretné, ha nőne a nők aránya a munkaerőpiacon. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, ki kell bővíteni az egész napos szolgáltatásokat a gyermekgondozásban és az iskolákban – hívta fel a figyelmet Olaf Scholz.

Korábban a német kancellár a Berlin melletti Potsdam városában egy lakossági fórumon arról is beszélt, hogy a kormány már dolgozik azon, hogy több külföldi szakképzett munkaerőt ösztönözzön annak érdekében, hogy „a show folytatódjon”.

Ezzel egybevágóan a múlt hónapban a miniszterek már a bevándorlási törvény reformjának terveiről is megállapodtak, mivel Berlin igyekszik megnyitni a német munkaerőpiacot az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók előtt. A német vezetés ugyanis azt szeretné, ha a migránsoknak könnyebb lenne a vízumigénylés, továbbá azt is javasolta, hogy a jelenlegi nyolc év helyett öt év után kapjanak a külföldiek állampolgárságot, valamint kettős állampolgárságot.

„A Németországba érkező bevándorlókat sokáig úgy kezelték, mintha később ismét elhagynák az országot. Az állampolgárság megszerzése nem volt prioritás, de mi már régóta bevándorlóország vagyunk, és most szeretnénk összhangba kerülni a nemzetközi normákkal”

– hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár.

Szakemberhiány Németország-szerte

Szakértők szerint Németországnak évente közel 400 ezer szakképzett bevándorlóra van szüksége, mivel az ország munkaerő-állománya elöregedik, emiatt a foglalkoztatottak száma csökken.

A hírportál szerint különösen sok álláshely üresedik meg az egészségügyi, informatikai és az építőipari ágazatban. A kancellár azonban kiemelte, a tervek szerint a kormánynak nem kell jelentős emelést bevezetnie a nyugdíjjárulékok estében mandátumának 2025-ben esedékes lejárta előtt.

Németország lakossága idén 1,2 millióval emelkedhet – főként az Ukrajnából érkező nagyszámú menekült miatt –, és ezáltal a 84 millió főt is elérheti – tette hozzá a Deutche Welle.

A kormány statisztikai hivatala szerint ha a bevándorlás szintje ilyen magas marad, akkor a népesség 2070-re a 90 millió főt is kiteheti.