Egyre többen élnek Németországban, mégis egyre kevesebb a német

Németországban 2014 óta 81,2 millióról 84,1 millóra nőtt nőtt a népesség a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) friss jelentése szerint. Ezen belül 2014 vége és 2022. június 30. között 4,4 millióval, 12,8 millióra nőtt a Németországban élő külföldiek száma, arányuk pedig már 15 százalékos a teljes lakosságon belül. Jelentősen, 1,5 millióval, 72.8 millóról 71,3 millióra csökkent ugyanebben az időszakban a német útlevéllel rendelkezők száma. 

Folyamatosan érkeznek a bevándorlók Szíriából, Irakból és Afganisztánból, Európán belülről pedig  Romániából, Bulgáriából, Lengyelországból és Ukrajnából. A bevándorlás 2022 első felében rekordot ért el, összesen 1,4 millió külföldi érkezett az országba, köztük 740 ezren voltak az ukránok. 
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a bevándorlók fiatalabbak, mint a németek, és lényegesen több körükben  munkaképes korú, ennek ellenére nagyon eltérően képviseltetik magukat a munkaerőpiacon.

Például a németországi lengyelek 78 százaléka kereső tevékenységet folytat, a románok 75 százaléka. Az afgánoknak azonban csak 45 százaléka dolgozik, a szíriaiak pedig a lista végén vannak, mindössze 35 százalékos foglalkoztatási rátával. A lengyelek 70 százaléka rendelkezik szakképesítéssel vagy érettségivel, a szíreknél  ez a mutató 38, az afgánoknál 21 százalék. Emiatt sokkal többen élnek közülük szociális segélyből.

2022 októberében mintegy 443 000 ukrán állampolgárságú, munkaképes személyt tartottak nyilván a munkaügyi központokban és munkaközvetítőkben, ezek kevesebb mint fele (197 000) volt munkanélküli.
Összességében elmondható, hogy Németország lakossága gyorsan nőtt az elmúlt hét és fél évben, de a németek száma folyamatosan csökkent.

Újabb migrációs válság alakulhat ki Németországban, és a kormány nem készült fel a helyzet kezelésér – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban.

Az Európai Parlament legnagyobb frakcióját alkotó jobbközép pártcsalád német vezetője a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a németországi befogadóközpontok megteltek, és a menedéket kereső emberek elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatok súlyos terhelés alatt dolgoznak.

Ráadásul azzal kell számolni, hogy télen ismét jelentős számban érkeznek ukrán menekültek az Európai Unióba, így sokan Németországba is, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „terrorista rezsimje folyamatosan rombolja az ukrajnai energetikai infrastruktúrát” – mondta a Németországban ellenzékben lévő bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Kiemelte:

attól tart, hogy „drámai” folyamatok indulnak be télen,

így például a 2015-ben elmélyült európai migrációs válság idejéhez hasonlóan ismét egyre több tornatermet kell átalakítani befogadóközponttá, korlátozva az iskolai testnevelést és a sportegyesületek működését.

A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormánya nem készült fel erre a helyzetre, és „egyszerűen figyelmen kívül hagyja a kihívásokat” – mondta a CSU-s politikus.

Arra a felvetésre, hogy nemcsak Ukrajnából, hanem Afrika felől, a Földközi-tengeren is egyre több menekült érkezik az EU-ba, hangsúlyozta, hogy Olaszországnak támogatásra van szüksége, ezért Németországnak is inkább Olaszországnak kellene segítséget nyújtania, „ahelyett, hogy eurómilliókkal támogatja a tengeri mentést folytató civil szervezeteket, ami csak még vonzóbbá teszi az irreguláris migrációt”.

Mint mondta, észszerű lenne, ha a német, az olasz és az EU-hatóságok együtt ellenőriznék a Földközi-tengeren húzódó EU-s külső határt. Azokat pedig „azonnal haza kell szállítani”, akiknek nincs vízumuk, útlevelük vagy alapos okuk arra, hogy menedékjogot kérjenek a közösség területén – emelte ki Manfred Weber.

Hozzátette: azt is erősen szorgalmazza, az afrikai országokban a helyi kormányok közreműködésével alakítsanak ki „diplomáciai övezeteket”, ahol a kérelmezők benyújtják, EU-tisztségviselők pedig elbírálják a menedékjogi kérelmeket. Ez a megoldás „megkíméli a migránsokat a veszélyes tengeri úttól, és kiszárítja az embercsempészek bűnös bizniszét” – mondta az EPP elnöke.

A többi között arról is szólt, hogy az EPP-t nem helyezik nyomás alá a populista erők, a jobbközép pártcsalád magabiztos és erősödik.

Ezt jelzik a csehországi, a lettországi, a bulgáriai és a svédországi választások eredményei, és „Lengyelországban és Spanyolországban is jók az esélyek jövőre”, vagyis az EPP lendületben van – mondta Manfred Weber.

A Welt am Sonntag egy másik összeállításában a németországi menekültügyi helyzetről azt írta, hogy az idén elérheti az 1,2 milliót a háborús menekültek és menedékkérők száma, vagyis többen kereshetnek menedéket az országban, mint 2015-ben, a legutóbbi menekülthullám csúcsán. Akkor 890 ezer új menedékjogi kérelmet regisztráltak a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF).

Az idén egyedül Ukrajnából nagyjából egymillióan érkeztek. Ők külön eljárás nélkül kapnak tartózkodási engedélyt. Menedékjogi eljárást október végéig 181 612-en indítottak, főleg szíriai, afganisztáni, törökországi és iraki állampolgárok. Novemberben tovább nőtt a menedékjogi kérelmek száma, és a hatóságok arra számítanak, hogy az év végére eléri a 200 ezres határt – írta a Welt am Sonntag.

A 2015-ös migrációs válság alatt érkezőkét is meghaladja az idén Németországba tartó bevándorlók száma, ugyanis csaknem egymillió ukrán menekült és várhatóan további 200 ezer menedékkérelmet beadó migráns érkezhet az országba. A német önkormányzatok a jelentések szerint a nagyszámú újonnan érkezett bevándorlók feldolgozásában már a határokat feszegetik, ami aggodalmat váltott ki például Armin Schusterből, Szászország kereszténydemokrata belügyminiszteréből.

Idén november végéig többen kértek menedékjogot Németországban, mint 2015-ben, az európai migránsválság csúcspontján – számolt be a Deutsche Welle hírtelevízió a Welt am Sonntag értesüléseire hivatkozva. A német politikai napilap szerint

a bevándorlók száma idén 1,2 milliót is elérheti, ami 35 százalékos növekedés 2015-ös hullámhoz képest, amikor is 890 ezer migráns és menekült, köztük főként a szíriai háború elől menekülők érkeztek az országba.

Az idei előrejelzés a több mint egymillió ukrán menekült érkezése – akiket Németországban fogadtak be az orosz–ukrán háború kibontakozása óta –, valamint az év végéig várhatóan beérkező 200 ezer menedékkérelemre alapozva született meg. Október végéig mintegy 181 612 menedékkérelmet regisztráltak, akik főként szíriai, afgán, török és iraki állampolgárok – mutat rá a Welt am Sonntag.

Nyomás alatt az önkormányzatok: még több migráns érkezhet a téli időszakban

A német önkormányzatok a nagyszámú újonnan érkezett bevándorlók feldolgozásában már a határukat súrolják, ami aggodalmat váltott ki olyan politikusokból, mint Armin Schuster, aki Szászország belügyminisztere.

„Idén megközelítjük a kétszázezer menedékkérőt. A legutóbb a törvényhozásban ezt a számot határozták meg felső határként” – fogalmazott Armin Schuster, továbbá hozzátette, tartománya továbbra is „kiáll Ukrajna mellett, így ebben ez esetben nincsen ha és de sem”, azonban leszögezte, hogy a befogadókapacitás hamarosan eléri a felső határát.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és a Keresztényszocialista Unió (CSU) politikusa

„drámai télre” figyelmeztetett, utalva ezáltal a migránsok számának a téli hónapokban történő megugrására.

Elemzők szerint várhatóan ukránok százezrei menekülnek el az országukból, mivel az orosz haderő továbbra is célzottan támadja az energetikai infrastruktúra létesítményeit, ami súlyos áramkimaradásokhoz vezet a téli hidegben.

„Németország jelenleg alva jár, és így közeledik egy új migrációs válság felé” – jegyezte meg Weber, hozzátéve továbbá, hogy Hollandiában, Belgiumban és Ausztriában is hasonló nyomás nehezedik a hatóságokra.

Több forrásra lenne szükségük a tartományoknak

A Welt am Sonntag különböző tartományi bevándorlási hatóságok meg nem nevezett tisztviselőit idézte cikkében, akik egyetértettek abban, hogy az ország számos területén már elérték a felső határt, és sürgősen további szövetségi kormányzati támogatásra van szükségük.

A német kormány közölte, hogy idén 3,5 milliárd euróval támogatja a tartományi önkormányzatokat a migránsok elhelyezésében, 2023-ra pedig további 2,75 milliárd eurót irányzott elő, és több mint 67 ezer új szálláshelyet biztosít.

Armin Schuster szerint azonban Németország migrációs politikájának több kell a „kedves szavaknál”, ezért a politikus „hatásos fékeket” sürgetett a földközi-tengeri migrációs útvonalon keresztül érkezők számára a menedékjog-kérelmezés során. A belügyminiszter ezzel arra utalt, hogy minden eddiginél több migráns érkezik Törökországon és Görögországon keresztül az Európai Unió területére.

Esély a Törökországgal kötött megállapodás kibővítésére

Szászország belügyminisztere továbbá hangsúlyozta, hogy az unió és Törökország között 2016-ban létrejött megállapodást – melynek keretében Brüsszel hatmilliárd eurót fizetett Ankarának az Európába tartó menedékkérők török területen tartásáért vagy visszaszállításáért – ki kellene terjeszteni azokra az országokra is, ahonnan a migránsok útra kelnek.

„Ha elveszítjük az emberiesség és a rend közötti egyensúlyt, a német menekültügyi rendszer összeomlik” – fogalmazott Schuster.

A német parlament, a Bundestag alsóháza pénteken elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felgyorsíthatja a menekültstátuszuk megtagadása ellenére évek óta az országban elő személyek letelepedését. Azok a migránsok, akik öt éve élnek az országban és nem követtek el bűncselekményt, 2023. január 1-től jogosulttá válnak az ott-tartózkodásra, illetve a letelepedésre.

A német kormány megegyezésre jutott az új bevándorlási törvény ügyében, ugyanis a kabinet megállapodott az intézkedés keretét illetően. „A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt, és mindemelett javítani fogunk az integrációjukon is” – fejtette ki álláspontját Robert Habeck alkancellár a tervezettel kapcsolatban.

A német szövetségi kormány meg szeretné könnyíteni a külföldi szakmunkások beáramlását Németországba, ennek következtében a kabinet egy új törvény irányvonalát dolgozta ki.

„Németországnak a jövőben szüksége lesz szorgos kezekre és okos fejekre. A szakmunkások biztosítása egyenlő a jólét biztosításával” – mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter az új tervezet bemutatása során – a Tagesschau híroldal beszámolója szerint.

A szociáldemokrata politikus továbbá hozzátette, hogy 2035-ig a gazdaság szinte minden területén – így a betegápolásban, a gyermekgondozásban, illetve az önkormányzatok esetében is – legalább egymillió új munkaerőre lesz szükség.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a szakemberek meg is érkezzenek hozzánk. Ehhez viszont szükség van azokra a lépésekre, amelyek megkönnyítik a külföldi munkavállalók hozzáférését a német munkahelyekhez. A német kormány első körben toborozni akar, ez fontos és nagy lépést jelent a stratégiánkban”

– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter.

A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt

Robert Habeck alkancellár és gazdaságért felelős miniszter kiemelte, az éghajlatvédelem és a digitalizáció mellett a demográfiai átalakulás is komoly változást hozhat a munkaerőpiacon, ezért a szakmunkások bevándorlását gyorsan és pragmatikusan kell lebonyolítani.

„A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt, és mindemelett javítani fogunk az integrációjukon is”

– ígérte meg a zöldpárti politikus. Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter is bizakodóan nyilatkozott, továbbá úgy gondolja, hogy az új törvénytervezetet hamarosan végleges formájában fogja bemutatni.

Nancy Faeser német belügyminiszter felszólal a Németország. A bevándorlás nemzete. Párbeszéd a részvételért és a tiszteletért című rendezvényen a berlini Festsaal Kreuzbergben 2022. november 28-án. Olaf Scholz német kancellár, aki szintén felszólalt a rendezvényen, ismertette kormánykoalíciójának tervét, amely szerint enyhítenék a külföldi lakosok előtt álló akadályokat a német állampolgárság megszerzése előtt (Fotó: EPA/Sean Gallup)

Hubertus Heil közölte, hogy a szakmunkások bevándorlását érintő kérdéseket a német parlament a jövő év elején veszi napirendre.

Szakmai tapasztalat a célkeresztben

A javaslat továbbá azt is rögzíti, hogy az elismert külföldi szakmunkások a jövőben olyan területen is dolgozhassanak, amely eltér eredeti foglalkozásuktól és végzettségüktől.

Egy szerelő például raktárosként, míg egy rendőr pedig akár felszolgálóként is dolgozhatna. A szakmai tapasztalat sokat nyomna a latban a munkavállalói vízum igénylésekor – ismertette a híroldal.

Mindemellett a német hatóságokkal az otthon megszerzett végzettséget nem lenne kötelező elismertetni a beutazást megelőzően. A felsőoktatásban tanuló diákok pedig – úgy ahogy eddig is – egyszerűsített eljárás segítségével léphetnének be az ország területére.

Ezenfelül az ígéretesnek tűnő, harmadik országból származó munkakeresők egy pontrendszer segítségével érkezhetnének Németországba, annak érdekében, hogy helyben munkahelyet találhassanak.

A minisztériumok között történt megállapodás értelmében az értékelés olyan kritériumok alapján történne, mint a végzettség, nyelvtudás, szakmai tapasztalat, Németországhoz való viszonyulás, valamint az életkor. Ebben az új rendszerben is szintén a szakmai tapasztalat számítana a legnagyobb mértékben – jegyezte meg a Tagesschau.

További viták várhatók a pontrendszert illetően

A pontrendszer részletei miatt további vitákra lehet még számítani a zöldek, a liberálisok, illetve a szociáldemokraták között, kérdéses ugyanis, hogy hány pontot érhet majd például a nyelvismeret foka vagy pedig a személyes viszony megléte Németországgal szemben.

Az utóbbival kapcsolatban a híroldal kiemelte, hogy

a beilleszkedés mértéke magasabbnak számít, ha például az egyén korábban már többször járt az országban, esetleg hazájában már egy német cégnek is dolgozott, vagy pedig rokonai élnek Németországban.

Annak kérdése, hogy a rokonokra milyen kritériumok vonatkoznának – például, hogy szintén munkavállalónak kellene lenniük –, még nem került kidolgozásra.

Honosítási reform – „esélyt adó tartózkodási engedély”

A könnyített szakmunkás-bevándorlás csak egy része a migrációs és menekültügyi törvényjavaslati csomagnak, ugyanis Nancy Faeser hamarosan a kabinet elé terjeszti azon tervezetét, amely a német állampolgárság felvételét könnyítené meg az országban élő külföldi polgárok számára.

Pénteken dönt a német parlament az úgynevezett „esélyt adó tartózkodási engedélyről”,

amely a már évek óta Németországban élő, jól integrálódott, azonban még nem rendezett tartózkodási joggal rendelkező külföldiek számára adna lehetőséget, hogy az országban maradjanak és munkát vállaljanak.

Az a személy, aki 2022. október 31-én bizonyítottan öt éve tartózkodik az országban, továbbá büntetlen előéletű, egy 18 hónapos ideiglenes tartózkodási engedélyt kapna, mely idő alatt lehetősége nyílik legális státuszának intézésére, nyelvtanfolyamra járhat, valamint munkát szerezhet – tette hozzá a Tagesschau.

Az állampolgárság megadása a német társadalomba való sikeres beilleszkedés eredménye kellene, hogy legyen – hangzott el a német kormányt alkotó koalíció honosítási reformterveinek vitájában. Az új reform lehetővé tenné a német állampolgárság könnyebb megszerzését. Az elképzeléssel kapcsolatban Reem Alabali-Radovan, a szövetségi kormány integrációs biztosa kijelentette: „modern bevándorlóországot akarunk létrehozni, amibe beletartozik az is, hogy gyorsabban, jobban és több embert honosítunk.”

Vita alakult ki a német kormányt alakító koalícióban, ugyanis a Szabaddemokrata Párt (FDP) a szociáldemokrata Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter által kezdeményezett honosítási reform ellen emelt hangot.

„Nem most van itt az ideje az állampolgársági törvény egyszerűsítésének, hiszen nem történt előrelépés sem a visszatoloncolások, sem pedig az illegális migráció elleni küzdelem terén” – hívta fel a figyelmet Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkára.

Faeser terveire reagálva az FDP főtitkára továbbá hangsúlyozta, szerinte

„az állampolgárság megadása a német társadalomba való sikeres beilleszkedés eredménye kellene, hogy legyen, ezáltal (az állampolgárság megadását) nem szabad az integrációs folyamat elejére helyezni”.

A három párt alkotta kormánykoalícióban – amely az FDP-ből, az SPD-ből és a Zöldpártból áll – megállapodtak abban, hogy a Németországban élő külföldiek számára megkönnyítik az állampolgárság megszerzését, azonban az elképzelés részletei még nem kerültek kidolgozásra – számolt be a  Tagesspiegel hétfőn közzétett cikkében.

A belügyminiszter szeretne előre lépni a kérdésben, ezáltal a belügyminisztérium már egy tervezetet is kiadott, amelyben leírtak szerint azok a lakosok, akik már több éve Németországban élnek, könnyebben juthatnának német állampolgársághoz.

Faeser a Tagesspiegelben közölt cikkében fejtette ki elképzelését. Mint írta, a reform szerint azok a minősített tartózkodási joggal rendelkező külföldiek – akik letelepedett munkavállalónak minősülnek –, a jelenlegi nyolc év helyett öt év után lennének honosíthatók.

A különösen jól beilleszkedett személyek esetében hároméves időszakot kellene alkalmazni.

 „Az új állampolgársági törvénnyel tehát az integrációra ösztönzünk, ahelyett, hogy akadályokat állítanánk fel és hosszú várakozási időt írnánk elő”

– fogalmazott a szövetségi belügyminiszter.

„Modern bevándorlóországot akarunk létrehozni”

Az ellenzékben politizáló Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) is szkeptikusan nyilatkozott a belügyminiszter terveiről. A CDU főtitkára, Mario Czaja úgy fogalmazott, hogy a német útlevelet nem szabad leértékelni, valamint továbbra is érvényesnek kell lennie annak a mottónak, hogy „először az integráció, aztán pedig állampolgárság” következik.

Reem Alabali-Radovan, a német kormány integrációs biztosa, az SPD politikusa ezzel szemben védelmébe vette a honosítási reformterveket.

„Modern bevándorlóországot akarunk létrehozni, amibe beletartozik, hogy gyorsabban, jobban és több embert honosítunk”

 – fogalmazott a szociáldemokrata politikus. Kiemelte: „Németországnak olyan szakképzett munkaerőre van szüksége, aki szívesen jön és marad nálunk. Ha ez nem történik meg, akkor az ország gazdasági erejét és jólétét tesszük kockára.”

Reem Alabali-Radovan ezzel Alexander Dobrindt a CSU frakcióvezetőjének azon véleményére utalt, mely szerint

„a német állampolgárság odaajándékozása nem az integrációt segíti elő, hanem éppen az ellenkezőjét váltja ki, és további mágneshatást okoz az illegális migráció terén”.

Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője a Funke Médiacsoport hétfői műsorában egyet értett abban, hogy Németországnak modern bevándorló országgá kell válnia, azonban kiemelte, a migránsok integrációjának nem a társadalombiztosítási rendszerekbe való beillesztését kell jelentenie, hanem a munkaerőpiacra történő irányítását, így a jövőben az állampolgársági jogot is pontosan ehhez kell igazítani.

„Aki keményen dolgozik és jól beilleszkedik, annak lehetőséget kell adni, hogy német állampolgár lehessen, aki nem akar integrálódni, az hagyja el újra az országot” – mutatott rá a frakcióvezető.