Nagyon sok a kérdés a felrobbantott ukrán erőmű körül

Támadás ért egy vízerőművet az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai Herszonban. A robbanás miatt átszakadt a tározó gátja, és hatalmas mennyiségű víz öntötte el a környéket. Mintegy 80 települést fenyeget az ár, több helyen megkezdődött a lakosság kitelepítése. A Krím félsziget és a zaporizzsjai atomerőmű vízellátása is veszélybe került. Az oroszok és ukránok egymást vádolják a támadással. Közben ismét légiriadó volt szinte az összes nagyobb ukrán városban a rakétatámadások miatt.

Monumentális víztömeg látható az M1 által bemutatott légi felvételen, de még ez sem adja vissza a gát és a víztározó valós méreteit. A 3,2 kilométer hosszú, 30 méter magas betonfal mögött

tíz Balatonnak megfelelő mennyiségű víz volt, ami most a Dnyeper folyó völgyére zúdul.

A gátszakadás több mint 80 település 16 ezer lakosát veszélyezteti közvetlenül, de a több mint 18 köbkilométernyi, hömpölygő víztömeg útjában hidak, utak, gyárak és erőművek is állnak.

Hajnali kettőkor érte rakétatalálat a zsiliprendszert a helyi oroszbarát hatóságok szerint. A létesítményben keletkezett kár súlyos fennakadásokat okozhat az oroszok által 2014-ben elfoglalt Krím félsziget vízellátásában és a szintén orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű hűtővízáramlásában. A szakadár oroszbarát hatóságok szerint a helyzet egyelőre nem fenyeget komoly veszéllyel az atomerőműben. Ezt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megerősítette, és közölték: folyamatosan követik a fejleményeket.

Egymásra mutogatnak

A gáton épült vízerőművet is találat érte: a felső része megsemmisült, az erőművet vízzel ellátó kisebb tározó azonban sértetlen maradt – közölte az orosz megszállás alatt tartott Nova Kahovka polgármestere. A frontvonal túloldalán az ukrán kormányzó viszont felszólította a lakosságot: meneküljenek.

„A vízszint öt órán belül eléri a kritikus szintet. Az evakuáció már megkezdődött. A készenléti szolgálatok működésbe léptek. Arra kérek mindenkit, hogy csak a személyi igazolványaikat és a legszükségesebb holmijukat vigyék magukkal”

– mondta a kormányzó.

Az ár hamarosan el is érte az alacsonyabban fekvő területeket: Herszon megye több települése víz alá került.

Kijev az oroszokat, Moszkva az ukránokat vádolja a gát felrobbantásával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: a gát elpusztítása egy újabb terrortámadás, ami igazolja, Ukrajna minden sarkából el kell üldözni az oroszokat.

Az oroszbarát szakadár hatóságok az ukránokat vádolják. Novo Kahovka polgármestere kedd délelőtt is arról számolt be: újabb és újabb, Ukrajna felől érkező rakéták csapódnak be a gát környékén.

A vizet fegyverként használják

A vízerőművet és a hozzá tartozó víztározót 2022 áprilisában foglalták el az oroszok, azóta folyamatosak a gát felrobbantásának tervéről szóló hírek. Moszkva és Kijev már augusztusban a gát elleni támadásokkal vádolta egymást, majd októberben és novemberben több rakétatámadás is érte az erőművet és az annak otthont adó települést, ám mostanáig a gát szerkezete sértetlen maradt.

Nem ez volt az első eset, hogy a vizet fegyverként használják a háborúban: tavaly májusban az ukrán hadsereg felrobbantott egy gátat az Irpiny folyón, hogy feltartóztassa az orosz hadsereg előre nyomulását. Egyes elemzők szerint most is hasonló történhetett: az oroszok az ukrán ellenoffenzívát akarják hátráltatni.

A frontvonal túloldalára is valóságos rakétazápor hullott keddre virradóra: Ukrajna csaknem összes nagyvárosát találat érte az éjjel. A második legnépesebb ukrán város, Harkiv központjában rakéta robbant, több épület és egy vízvezeték megrongálódott, sérültekről nem tudni. Kijevet is rakéták vették célba, a légvédelem azonban – ukrán közlés szerint – mindet megsemmisítette. Összesen 35 robotrepülőgépet kellett néhány óra alatt hatástalanítani.

Elérte az ár Nova Kahovka települést, miután „az ukrán hadsereg csapásai lerombolták a kahovkai vízi erőművet” – jelentette ki Vlagyimir Leontyjev, a város orosz hatóságok által kinevezett polgármestere kedden a Rosszija 1 tévécsatornának.

Nova Kahovkában rendkívüli állapotot vezettek be. Leontyjev azt mondta, hogy a város elleni ukrán tüzérségi csapások a Dnyeper jobb partjáról a nap folyamán is folytatódtak. A „terrorcselekményekért” a kijevi hatóságokat tette felelőssé és azokat, „akik őket irányítják”.

A polgármester fő feladatként a lakosság elszállítását és az áramütés lehetőségének kizárását nevezte meg. Mint mondta,

ennek érdekében lekapcsolták a folyam alsóbb szakaszán fekvő települések áramellátását. Úgy vélekedett, hogy az erőművet helyreállítani már nem lehet, csak teljes újjáépítéséről lehet szó.

A rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma arra figyelmeztette Herszon megye part menti területeinek lakóit, hogy a vízszint hirtelen megemelkedhet a gátrendszer egy részének megsemmisítése miatt. A tárca szerint katasztrofális áradás léphet fel Nova Kahovka, Hola Prisztany és Aleski város körzetében.

A lakosokat felszólították a legszükségesebb személyes tárgyak, iratok, valamint három napra elegendő élelmiszer és ivóvíz összekészítésére, valamint a gáz és a víz elzárására. Nova Kahovkában tíz méterig, Dnyiprjanyban nyolc méterig, Korsunkában pedig 5,3 méterig emelkedett a vízszint, és ez az állapot szakemberek szerint körülbelül 72 órán át tarthat.

A kahovkai vízerőműtől lefelé 14 települést áraszthat el a folyó, a területen mintegy 22 ezer ember él. Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részén a RIA Novosztyi hírügynökség szerint nyolc települést áraszt el a víz.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy

Ukrajna „szándékos diverziót” hajtott végre az erőmű ellen, ami potenciálisan több tízezer ember számára járhat nagyon súlyos következményekkel.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva határozottan visszautasítja az ukrán vezetés vádját, miszerint köze lenne a létesítmény elleni rakétacsapáshoz, és hangsúlyozta, hogy a felelősség a történtekért a „kijevi rezsimet” terheli. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap a helyzetről.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által kinevezett ügyvezető kormányzója a Telegram-csatornáján azzal vádolta meg Kijevet, hogy a vízi erőmű lövetésével a régió élelmiszerbiztonságát akarja aláásni, és igyekszik elterelni a fegyelmet az ukrán ellentámadás „kudarcáról”.

Úgy vélekedett, hogy

a bal parton nem lesz szükség evakuálásra, noha a helyi hatóságok felkészültek erre, és kifejezte meggyőződését, hogy az orosz hadsereg a történtek dacára képes lesz megvédeni állásait.

Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a kahovkai vízerőmű tönkretétele miatt nem fenyeget árvíz a félszigeten, de fennáll a veszélye annak, hogy az Észak-krími Csatorna vízmennyisége megcsappan. Hangsúlyozta, hogy az ivóvízkészletek több mint elegendőek, a hatóságok azon dolgoznak, hogy minimalizálják a csatorna vízveszteségét.

A zaporizzsjai atomerőmű részéről kiadott tájékoztatás szerint a vízszint csökkenése nem jelent veszélyt a nukleáris biztonságra, a létesítmény ugyanis más forrásból biztosítja vízszükségleteit.

A biztonsági szolgálatokra hivatkozva orosz hírügynökségek éjszaka jelentették, hogy az ukrán tüzérség hétfő este lerombolta a kahovkai vízierőmű felső részét. A beszámolók szerint a csapást feltehetően az Vilha típusú, ukrán gyártmányú sorozatvetőkkel hajtották végre. A gáton lévő zsilipek egy része megsemmisült, aminek következtében „szabályozatlan vízleeresztés kezdődött”, de maga a gát nem sérült meg.

A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától 5 kilométerre található. A létesítményt és a várost az orosz hadsereg már a „különleges hadművelet” kezdetekor ellenőrzése alá vonta, az ukrán tüzérség azóta folyamatosan támadásokat intéz ellene.

A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az orosz küldöttség az ENSZ Biztonsági Tanácsában októberben köröztetett állásfoglalásában sürgette, hogy

a világszervezet politikai döntéshozó testülete akadályozza meg az ukrán hadsereg által célzottan támadott gát és az erőmű lerombolását.

Az RBK orosz gazdasági lap felidézte, hogy az erőműnél május 7-én ellenőrzött vízleeresztésbe kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást.

A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található.