Milyen hatása lesz a SZÉP-Kártya-szabályok változásának?

Akár jelentős forgalomnövekedést is hozhat a boltoknak a Szép-kártya-szabályok módosítása. A kormány a legújabb gazdaságvédelmi akcióterv keretében jelentette be, hogy a munkáltatók egyszeri, legfeljebb 200 ezer forintos összeget utalhatnak a kártyákra, valamint hideg élelmiszerek vásárlására is felhasználható lesz a kártyán lévő összeg. Így idén 650 ezer forintra emelkedik a Szép-kártya kedvezményes kerete.

Augusztustól Szép-kártyával vásárolhatjuk a kenyeret, a zsemlét, a kiflit, valamennyi pékárut és még sok mást.

A kisebb boltok mellett a pékséghálózatok is arra törekednek, hogy minél több üzletükben elérhető legyen a Szép-kártyás fizetés. Azt mondják ez közös érdekük a vásárlókkal.

„Vásárlás ösztönzőként hat, és hát értelemszerűen ebből fakadóan forgalomnövekedést is várunk, és bízunk benne, hogy a számokban is jelentkezni fog” – mondta a Fornetti kereskedelmi igazgatója.

A zöldségért és a gyümölcsért is lehet majd a fizetésen felüli juttatásból vásárolni.

Vannak, akik ennek segítségével több dolgot rakhatnak a kosarukba, készpénzüket pedig másra fordíthatják.

Tavaly már lehetett Szép-kártyával fizetni a hideg élelmiszerért. A vásárlók akkor öt hónapig használhatták erre a célra a cafeteriájukat. Az akció népszerűségét mutatja, hogy akkor 41,5 milliárd forintnyi összeget költöttek így el élelmiszerre.

Ebben az időszakban több mint 8500 új üzlet lett Szép-kártya elfogadóhely, és a munkáltatók is szívesen döntöttek a kedvező adózású juttatás mellett.

Erre pedig augusztus elsejétől december 31-ig ismét lehetőségük lesz. A Szép-kártyákat újra fel lehet majd használni az élelmiszerboltokban és vegyeskereskedésekben, húsboltokban, a zöldségeseknél és a pékségekben is.

Szinte bármilyen hideg élelmiszert vásárolhatunk majd Szép-kártyával, ez alól csak a szeszes italok, a dohány- és dohánypótló termékek lesznek kivételek.

A munkáltatók pedig az eddigi 450 ezer forintos kereten felül további 200 ezer forint pluszforrást tölthetnek fel munkavállalóik kártyáira.

„A munkavállalók számára egy népszerű költési terület ez, és hogy ha egy munkáltató abban gondolkodik, hogy milyen módon tudna több juttatást adni a bér mellett a munkatársainak majd a második fél évben, akkor mindenképpen érdemes figyelembe venni” – mondta Fata László cafeteria szakértő.

Jelenleg 120 milliárd forint áll rendelkezésre a Szép-kártyákon.

A cafeteria összegének megemelése és a felhasználási lehetőség kibővítése a szakemberek szerint jelentősen növelni fogja a családok vásárlóerejét. Az intézkedés várhatóan növeli a fogyasztást, ösztönzi a beruházásokat, segíti az élelmiszeripart, ami összességében hozzájárul a GDP növekedéséhez is.

A gazdaságvédelmi akciótervvel több mint ötezer vállalkozást szabadít ki a kormány a fix áras áramszerződéseikből – írta az Energiaügyi Minisztérium (EM) hétfő éjjel közleményében.

Kiemelték: a gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett áramárplafon július elsejétől összesen 40 milliárd forinttal csökkenti a korábban magas szinten rögzített árú szerződéseik miatt hátrányt szenvedő cégek rezsiterheit.

Versenyképességük erősítése érdekében a feldolgozóiparban működő, szálláshely-szolgáltatással vagy raktározással foglalkozó vállalkozások sokkal olcsóbban jutnak villamos energiához 2023 második felében.

A háború tavaly nyár végén, ősz elején súlyos ellátási bizonytalanságokat és drasztikus áremelkedést okozott a nemzetközi energiapiacon. Sok magyarországi versenypiaci fogyasztó csak rendkívül magas áron tudta biztosítani a működéséhez szükséges árammennyiséget.

A történelmi csúcsokról azóta kezelhetőbb szintre csökkentek a világpiaci árak, a korábban rögzített költségek így mára jelentősen rontják az érintett cégek versenyhelyzetét.

A kormány a gazdaságvédelmi akcióterv egyik első intézkedéseként döntött a jogszabályi beavatkozás mellett – közölték.

A kapcsolódó kormányrendelet a főtevékenységként feldolgozóiparral, szálláshely-szolgáltatással vagy raktározással (szállítást kiegészítő tevékenységgel) foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó meglévő áramvásárlási szerződésében fixált árat csökkenti le.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Koncz Zsófia: Brüsszel újabb támadást indított a rezsicsökkentés ellen, a baloldal hallgat

Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetésére emlékezett pénteken az Országgyűlés. Napirend előtt szó volt a recski természeti katasztrófáról és a pedagógusok helyzetéről.

Az egységesen alkalmazandó áramárplafon július elsejétől megawattóránként legfeljebb nettó 200 euró lesz. A ráépülő további díjakkal együtt ez a jelenlegi árszinthez közelítve kilowattóránként mintegy bruttó 125 forintos kiadást jelent. Összehasonlításképpen: az MVM Csoport 2022 végén az úgynevezett Váltó fix tarifák bevezetésével segítette azokat a piaci ügyfeleket, akik ennek hiányában ellátatlanul maradtak volna.

A kormány korábbi döntése május elsejétől megfelezte az e körbe tartozó fogyasztók energiadíjait. E cégek és intézmények így jelenleg körülbelül bruttó 134 forintos egységáron kapják a villamos energiát. A gazdaságvédelmi akciótervvel megsegített vállalkozások tarifája tehát még ennél is kedvezőbb lesz júliustól az év végéig – ismertették.

Az áramárplafon automatikusan a szerződések részévé válik, érvényesítése érdekében a vállalati ügyfeleknek nincs teendőjük.

A kedvezményezetteknek 2023. június 1-jén a rendeletben rögzített TEÁOR-számok szerinti főtevékenységet kell végezniük, és fix áras áramszerződéssel kell rendelkezniük. Az árcsökkentés fejében a cégek növelik gyártási kapacitásaikat, és az év végéig nem emelnek árat. E vállalások betartását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrzi majd.

Az energiakereskedők a döntés nyomán összesen mintegy 40 milliárd forint bevételtől esnek el. A teljes tétel nagyjából háromnegyede az állami tulajdonú MVM Csoportnál jelentkezik, de

a kormány a többi áramkereskedőt is 100 százalékban kompenzálja – közölték.

„A szankciós intézkedések nem vetettek véget a háborúnak, ám gazdasági hatásaikat az uniós tagállamok mindegyike súlyosan megszenvedi. A kormány az átlagfogyasztásig fenntartott rezsivédelemmel garantálja Európa legalacsonyabb áram- és gázárait a magyar családok számára” – fogalmaztak.

A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései – köztük a leginkább érintett ágazatok vállalkozásainak kiszabadítása a fix áras áramszerződésekből – a nemzetgazdaság védelmét szolgálják a háborús infláció elleni küzdelem jegyében – olvasható a közleményben.

A gazdaságvédelmi akcióterv első három intézkedése

Áramárplafon a vállalkozásoknak

Árplafont vezet be a kormány az áramra három szektorban – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a Kormányinfón.

Kikre vonatkozik?

Gulyás Gergely közölte, az árplafont július 1-jétől nettó 200 euró/megawattórában állapítják meg, és az a feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra, valamint a raktározásra, szállításra vonatkozik. A miniszter indoklása szerint olyan szektorokról van szó, amelyek a gazdaság teljesítményére és az inflációra a legnagyobb hatással vannak, mivel ezek termelő- vagy termeléshez kapcsolódó tevékenységek.

Cserébe azt várják, hogy ne emeljék az árakat

Hozzátette: a kormány cserébe azt várja, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásukat és az év hátralévő részében ne emeljék az árakat; ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja ellenőrizni.

Jelezte, az intézkedés több mint ötezer vállalkozást érint, és 40 milliárd forintos költségvetési kiadása van.

Hideg élelmiszerre újra felhasználható Szép-kártyák

A gazdaságvédelmi akciótervbe illeszkedő döntésként a kormány arról határozott, hogy lehetővé teszi a Szép-kártyák felhasználását hideg élelemre.

Mikortól?

Kiemelte: augusztus 1-jétől december 31-ig erre korlátlanul lesz lehetőség, és ezzel egyidejűleg azt is lehetővé teszik, hogy ebben az időszakban a munkáltatók a Szép-kártya keretét, amelynek maximális összege 450 ezer forint, további 200 ezer forinttal megemeljék a kedvezményes szabályoknak megfelelően.

Kedvezmény a extraprofitadóból a gyógyszergyártóknak

A gyógyszerforgalmazó cégek esetében a kormány arról döntött, hogy július 1-jétől az extraprofitadójuk felét leírhatják, ha azt beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják.

A gyógyszergyártók esetén pedig a jövő évben megfelezik az extraprofitadót, és ezt még egyszer meg lehet felezni, tehát ennek a fele is leírható, ha az érintett cégek beruházásra, illetve kutatás-fejlesztésre költik ezt az összeget

– mondta Gulyás Gergely.