Mi vagyunk a fekete bárányok Brüsszelben?

Az európai uniós intézmények és a mainstream média örökös narratívája szerint mi vagyunk az EU fekete bárányai – fogalmazott a Mandinernek adott interjúban Kovács Zoltán, aki szerint ez egy tizenhárom éve tartó „szappanopera”, amelynek fontos politikai szerepe van. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár kiemelte: minden magyarellenes megnyilvánulás – mint például egy európai parlamenti állásfoglalás is – azért fontos, mert vissza lehet rá utalni, és kvázi jogot vagy jogszabályt keletkeztető hatása is tud lenni adott esetben. Mindig van valamilyen olyan aktuális téma, amely miatt zajlik a nyomásgyakorlás, az elmúlt tizenhárom évben intézményesült egy magyarellenesség az EP baloldalában, ez teljesen nyilvánvaló – mutatott rá. Tipikus példa minderre – folytatta – a magyar kormány orosz–ukrán háborúval kapcsolatos békepárti álláspontja, illetve annak folyamatos kritizálása. Holott, 

– vélekedett az államtitkár. 

A 2024-es soros EU-elnökséggel kapcsolatban – amelyet az Európai Parlament aggályosnak tart – Kovács Zoltán kijelentette: ebben a dologban nem osztottak lapot az Európai Parlamentnek. Ők viszont az elmúlt évtizedben egyre markánsabban próbálnak behatolni olyan területekre, amelyekre az uniós szerződésben foglaltak nem adnak lehetőséget – mutatott rá. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni azt is – jelezte –, hogy 

 – rögzítette az államtitkár.

Arra, hogy továbbra is visszatartják a Magyarországnak járó forrásokat, Kovács Zoltán úgy reagált:

Szóba került a migránsok újraelosztása is, ami ismét megfogalmazódott az unióban. 

Az államtitkár erre válaszul azt mondta: „Ugyanott tartunk nyolc évvel a migrációs válság után, ahol akkor tartottunk.” Felidézte, 2015 után is ugyanez a javaslat került elő, ami félrevezető logikája a szolidaritásnak, ráadásul semmi köze nincs az európai együttműködéshez. Szerinte látható egy olyan cél is, hogy a bevándorlók, akik rendelkeznek már tartózkodási engedéllyel, szavazhassanak a helyhatósági választásokon a baloldali pártokra. 

Varsó határozottan ellenzi az Európai Unión belüli kötelező migránselosztási mechanizmusra vonatkozó új tervet – hangsúlyozta Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pénteken.

Képünk illusztráció

Fotó: AFP/Mahmud Turkia

A szóvivő sajtóértekezleten válaszolt az Európai Bizottság tervét illető újságírói kérdésre.

„Kormányunk álláspontja ez ügyben változatlan. Szerintünk a kényszerű áttelepítés semmilyen mechanizmusára nem kerülhet sor, ez ügyben határozottan tiltakozni fogunk” – fogalmazott Müller.

Az új uniós menekültügyi és migrációs reform tervének fő tételeit pénteken Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője erősítette meg a PAP brüsszeli tudósítójának nyilatkozva.

A PAP hírügynökség szerdán Andrzej Sadost, Lengyelország Európai Unió (EU) melletti állandó képviseletének vezetőjét idézte, aki brüsszeli tárgyalásai során kifogásolta, hogy a migránsok elosztásáról szóló új tervezet szerint azoknak az országoknak, amelyek nem fogadnak be kvóta szerint meghatározott számú, Európába délről és keletről érkező migránst, 22 ezer eurót kellene fizetniük minden egyes bevándorló elutasítása fejében. Sados azzal érvelt, hogy Lengyelországban egymillió ukrán menekült él, akikre az EU eddig összesen 200 millió euró támogatást adott. Egy ukrán menekültre így Brüsszel 200 eurót szánt – mutatott rá a nagykövet, aki „kirívó aránytalanságnak” nevezte a déli és keleti irányból érkezőkre, valamint az ukrajnai menekültekre jutó összeg közötti különbséget.

A tervezetet csütörtökön a lengyel belügyminiszter is bírálta. „Elutasítjuk és el fogjuk utasítani a migránsok kötelező áttelepítését Lengyelországba” – írta Mariusz Kaminski a Twitteren.

Szymon Szynkowski vel Sek lengyel Európa-ügyi miniszter pedig szerda esti Twitter-bejegyzésében felidézte: Lengyelország a korábbi uniós migránselosztási mechanizmusokat is ellenezte. „Igazunk volt, azok a javaslatok ártalmasnak és hatástalannak bizonyultak” – húzta alá Szynkowski vel Sek. Hozzátette: „Varsó következetesen és határozottan ellenezni fogja azokat a próbálkozásokat, amelyek visszatérnének az ilyen ötletekhez."

Az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktuma reformjának tervezetében az Európai Bizottság nem a migránsok kötelező tagországok közötti elosztását, hanem a migráció frontországai számára a többi tagország részéről kötelező szolidaritásvállalást javasol – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken.

A tervezet lényege, hogy a tagállamok segítsék azokat az uniós országokat, amelyek területére, és ezzel az EU területére is a migránsok érkeznek

Fotó: AFP/Federico Scoppa

Az uniós szóvivő a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte, az Európai Bizottság javaslatai alapján a tagállamok jelenleg a kötelező szolidaritás formáiról tárgyalnak.

„A migráció uniós frontországainak szüksége van erre a támogatásra” – fogalmazott Hipper, majd hozzátette: a tárgyalás alatt álló tervezet a többi tagország számára lehetőséget biztosít arra, hogy válasszanak a szolidaritás különböző formái közül.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa „nagyon világosan kijelentette, hogy kötelező szolidaritásról van szó, és ezt mondjuk mi is” – mondta a szóvivő, aki megerősítette: a szolidaritás formáiról még zajlik a vita.

Idén már meghaladta az ötvenezret az Olaszországba érkező migránsok száma

A nyár beálltával és a jobb időjárási viszonyokra tekintettel a hatóságok attól tartanak, hogy ismét magasabb lehet az érkezők száma

Az idén már meghaladta az ötvenezret az Olaszországba érkező migránsok száma – ismertette a belügyminisztérium Rómában.

Idén már meghaladta az ötvenezret az Olaszországba érkező migránsok száma

Fotó: AFP/Anadolu Agency/Stringer

A tárca adatai szerint 2023 januárjától májusig bezáróan 50 405 illegális bevándorló érte el Olaszország partjait. Összehasonlításul: ez több mint kétszerese a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 19 692 menedékkérőnek. Idén ezzel átlagban napi 334 migráns érkezett az olasz partokra.

Statisztikai bontásban május végéig 25 937 tunéziai menedékkérőt regisztráltak, ami csaknem hétszerese a tavalyi számnak (3818). Májusban mindemellett a rossz időjárási körülmények és a tunéziai hatóságok embercsempészekkel szembeni fellépésének köszönhetően kevesebben érkeztek. Az utóbbi harminc napban 7492 illegális bevándorlót regisztráltak Dél-Olaszországban, összehasonlítva a tavalyi év májusával, amikor 8720 migráns érkezését jegyezték fel.

Tunézia egyes partszakaszai mindössze 150 kilométerre vannak a dél-olaszországi Lampedusa szigettől.

A nyár beálltával és a jobb időjárási viszonyokra tekintettel az olasz hatóságok attól tartanak, hogy ismét magasabb lehet az érkezők száma.

A tervezet nem a migránsok tagállamok közötti kötelező elosztása mechanizmusának bevezetéséről, hanem a szolidaritás kötelező vállalásáról szól – tette hozzá.

Eric Mamer, az uniós bizottság vezető szóvivője a sajtótájékoztatón közölte, az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformtervezetében az olvasható, hogy az unió milyen eszközökkel támogatja a migráció frontvonalában található tagországokat a kihívások kezelésében. A tervezet lényege, hogy a tagállamok segítsék azokat az uniós országokat, melyek területére, és ezzel az EU területére a migránsok megérkeznek – tette hozzá Mamer.

Az EU új migrációs és menekültügyi paktumának részleteit ismerő uniós források szerint az új jogszabály előírná, hogy azok a tagországok, amelyek nem fogadnak be kvóta szerint meghatározott számú, Európába délről és keletről érkező migránst, 22 ezer eurót kellene fizetniük minden egyes bevándorló elutasítása fejében.