kulcsár edina
Magyar Péter ámokfutása büdös szavazóktól, nők, nyugdíjasok folyamatos gyalázásáig
POLITIK
Létrehozva: 2023.06.05.
Mi történik, ha Oroszországban kihirdetik a hadiállapotot?
Gyökeresen megváltozik a helyzet...
Az utóbbi időben rendre előkerül a nemzetközi és a magyar sajtóban Oroszországgal kapcsolatban a hadiállapot, illetve az általános mozgósítás kérdése. A legtöbb országhoz hasonlóan Oroszországban is a parlament, illetve annak az alsóháza jogosult a hadiállapot kihirdetésére. Az orosz alkotmány szerint ezt a rendelkezést vagy a kormány, vagy pedig az elnök, jelen esetben Vlagyimir Putyin javaslatára hoznák meg.
Tóth Norbert nemzetközi jogi szakértő szerint a hadiállapot kihirdetése komoly változásokat hozna az országban, többek között azt, hogy azonnal megkezdődhetne a mozgósítás, vagyis a 18 és 55 év közötti, korábban sorkatonaként szolgáló férfiak behívása. Az általános mozgósításhoz azonban katonai biztosok és hadbiztosok kinevezésére is szükség van, akik lebonyolítják a több millió embert érintő műveletet.
A hadiállapot bevezetése után bizonyos emberi jogokat is átmenetileg korlátozhat az állam. – A vélemény- és a sajtószabadság tipikusan az a két szabadságjog, amely ilyen esetben elsőként állami kontroll alá kerülne, azaz megjelenne a cenzúra annak érdekében, hogy a katonai műveletek a lehető legsikeresebbek legyenek – mondta el lapunknak a szakértő, aki szerint a mozgás szabadságát is korlátozniuk kellene a hatóságoknak.
Tóth Norbert hozzátette: egy ilyen helyzetben a katonai szolgálatra alkalmatlannak ítélt emberek sem menekülnének meg a kötelező szolgálattól, ezeket az állampolgárokat ugyanis polgári feladatok elvégzésére osztanák be.
Oroszország a mozgósítás szempontjából előnyös helyzetben van számos nyugati országhoz képest, ugyanis az egykori Szovjetunióban, illetve annak összeomlása után sem törölték el a sorkatonaságot, így a katonakorú férfiak döntő többsége kapott korábban valamilyen alapkiképzést.
Alapvetően Oroszországban kétfajta katonaság van: az egyik a szerződéses, a másik pedig a sorozott állomány. Azonban ezen két opciót is tovább lehet bontani. A szerződéses katonák között az orosz állampolgárok 18–40 éves kor között szolgálnak, a külföldieknek pedig 18–30 éves kor között van lehetőségük a hadsereg állományába tartozni. A sorozott állományba pedig mindenki beletartozik, aki szolgálatra alkalmas. Ezekből tevődik össze az orosz föderáció hadserege, amelynek a teljes állománya több mint hárommillió embert számlál
– tette hozzá a szakértő.
Azonban az elnöknek jogában áll kihirdetnie az általános mozgósítást az alsóház engedélye nélkül is, amennyiben úgy véli, hogy megtámadták az országot. Oroszország esetében egyszerre kell nemzetközi jogi és orosz nézőpontról is beszélni. Orosz szempontból ugyanis kijelenthető, hogy a háború jelenleg is Oroszországban, a nemrég az országhoz csatolt területeken zajlik, ez alapján pedig bármikor dönthet az elnök az általános mozgósítás elrendeléséről.
Ugyanakkor a nemzetközi jog szerint ezek a területek Ukrajna részét képezik, vagyis Oroszország esetében nem lehet arról beszélni, hogy a saját területén is harcok folynak. Ennek ellenére az általános mozgósításnak több negatív hatása is van, emiatt az orosz vezetés valószínűsíthetően egyelőre nem fog ehhez az eszközhöz nyúlni – magyarázta Tóth Norbert.
Az egyik ilyen ok, hogy a mozgósítás rengeteg pénzt és erőforrást emésztene fel, ugyanis több millió embert kellene mozgósítani, laktanyákba vezényelni és a teljes ellátásukról gondoskodni. A másik tényező a közhangulat, hiszen mostanáig a részleges mozgósítás során főleg a Távol-Keletről és az ukrán határ menti régiókból hívták be az embereket, Oroszország európai részét és a nagyvárosokat pedig elkerülte a mozgósítás, ahol jellemzően a politikailag aktívabb lakosság él.
A polgárok mellett a gazdasági szereplőket is erőteljesen érintené a hadiállapot bevezetése, ugyanis a kritikus ágazatok működtetését hadbiztosok és hadbiztosok által megbízott személyek vennék át.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy egy ilyen helyzetben a parlament bizonyos hatásköreit részben a végrehajtó, részben pedig a törvényhozó szervek vennék át. Ez majdnem minden országban így lenne, a cél ugyanis az, hogy minél inkább felgyorsítsák a döntéshozatali folyamatot. Ezeknek a szerveknek pedig utólag be kellene számolniuk a parlamentnek a döntéseikről, illetve azok következményeiről
– mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Norbert.
Ukrajna törvényjavaslatot készít elő, amely büntetné azokat a katonakorú férfiakat, akik a hadiállapot idején illegálisan átlépték a határt – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter május végén. A határrendészet adatai szerint a múlt év végéig több mint 12 ezer ukrán férfi próbálta illegálisan elhagyni az országot, akik el akartak menekülni a besorozás és a háború elől. A harcokban már rengetegen vesztették életüket, egyes becslések szerint pedig egy katona várható élettartama a fronton csupán négy óra.
Törvényjavaslatot készít elő az ukrán belügyminisztérium, amely alapján büntetnék azokat a katonakorú férfiakat, akik a hadiállapot idején illegálisan átlépik a határt, vagyis azokat, akik külföldre menekülnek a besorozás elől – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Jelenleg nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogyan lehet felelősségre vonni azokat, akik illegálisan utaznak külföldre, most elkezdik kidolgozni a részleteket és a háború befejezése után hoznak végleges döntést, közölte Ihor Klimenko belügyminiszter. – Most beszéltünk erről, és elkezdjük tanulmányozni a nemzetközi tapasztalatokat – mondta.
Hogyan bánjunk azokkal a polgárainkkal, akik már egyszer megszegték a törvényt? Felelősségre kell vonni őket a törvényszegésért. Azt hiszem, minden polgár ezt akarja, és meg fogja érteni, ha az állam korlátozza ezeknek az állampolgároknak a további mozgását, legalább külföldön
– fogalmazott a miniszter a The New Voice of Ukraine angol nyelvű ukrán hírportál szerint. Az ukrán törvények szerint a 18–60 év közötti férfiaknak – bizonyos kivételekkel – tilos külföldre utazniuk a hadiállapot idején.
Az ukrán határrendészet adatai szerint a hadiállapot kihirdetésétől a múlt év végéig több mint 12 ezer ember próbálta meg illegálisan elhagyni Ukrajnát, közülük 15-en meghaltak. Több mint 2100 büntetőeljárást indítottak okmányhamisítás, illegális személyszállítás és behívóelkerülés miatt. Vádat emeltek 950 ember ellen, és több mint 350-et vontak büntetőjogi felelősségre. A szolgálat közölte, hogy 12 vízbe fulladt ember holttestét találták meg az ukrán–román határ folyószakaszai mentén, és további három holttestet a hegyekben.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint ugyanakkor már több mint 8,2 millió ember menekült el Ukrajnából csak Európába, akik között szintén sok a férfi. Egy részük legálisan hagyta el a háborúban álló országot, sokan azonban ezzel megszegték a hatályos törvényeket, ők azok, akik megpróbáltak elmenekülni a besorozás és a háború elől.
Érthető ugyanakkor, hogy sokan ki akarnak bújni a szolgálat alól, a harcokban ugyanis már így is rengetegen vesztették életüket. A legfrissebb információk szerint 124-131 ezer ukrán áldozata volt eddig a háborúnak, közülük 15-17 ezren vesztették életüket.
Az elmúlt hónapokban a leghevesebb harcok Bahmut környékén folytak. A város nem rég orosz fennhatóság alá került. Korábban az ott folyó összecsapásokat egy ott harcoló amerikai katona úgy jellemezte, hogy egy igazi „húsdaráló”.
Mint mondta, a kelet-ukrajnai frontvonalon egy katona átlagosan mindössze négy órát él. Látható tehát, miért menekültek el rengetegen Ukrajnából.
Arról azonban nincs adat, hányan rettegnek attól, hogy bármikor besorozhatják őket az országban, akár kényszerrel elhurcolva az utcáról őket.
Arról, hogy ukrán férfiakat hogyan kényszerítik katonák arra, hogy velük tartsanak, számos videó felkerült a közösségi oldalakra, bár ezek hitelességét nem lehet ellenőrizni.
Az ukránok ellenállása a besorozás ellen azonban érthető, hiszen nap mint nap telnek meg a temetők gyászoló családokkal, nap mint nap kapnak rossz híreket hozzátartozók a fronton harcoló szeretteikről.
Az ukrajnai háború elhúzódásával egyre több esemény mutat a konfliktus szélesebb körű eszkalációja felé. − Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen − fogalmazott a minap a cseh hadsereg vezérkari főnöke. Karel Rehka leszögezte: ebben az esetben Csehország a kezdetektől fogva részese lenne a konfliktusnak, a haderő nagyobbik része a NATO tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba. Noha a védelmi szövetség alapítószerződésének híres 5. cikkelyének − amely szerint egy tagállamot érő külső agresszió esetén a többi tagállam saját maga elleni külső agresszióként tekint rá, ezáltal pedig kollektívan lépnek fel ellene − alkalmazását sok rejtély és kérdés övezi, az szinte biztos, hogy a legtöbb tagállam Csehországhoz hasonlóan hadviselő féllé válna egy ilyen forgatókönyv esetében. Ez pedig azt is jelentené, hogy a hadseregek mozgósításba kezdenének.
Annak ellenére, hogy sok országban hasonlók a szabályozások, a NATO-nak továbbra sincsk egységes sorozási mechanizmusa. A tagországok többségében már nincs kötelező sorkatonai szolgálat, azonban így is vannak olyanok, ahol ez a rendszer a mai napig működik.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
