Mennyire népszerű az ukrán elnök Európában?

Közreadta idei, a közép-európai országokkal foglalkozó tanulmányát a Globsec nevű biztonságpolitikai kutatóhálózat. Az Egységben (még mindig) talpon című összeállítás alapját 2023 márciusában Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia lakosságának egy reprezentatív mintáján elvégzett közvélemény-kutatások adják.

Nincs egység

A felmérés egyik fő tanulsága, hogy az Ukrajnának szánt támogatás mikéntjéről  megoszlanak a vélemények: az Oroszország ellen kivetett gazdasági szankciók kapcsán Lengyelországban a megkérdezettek 61 százaléka, a romániai válaszadók 60 százaléka, a szlovákiai résztvevők 56 százaléka úgy gondolja, hogy a szankciók nem hatásosak, és nem ártanak Oroszországnak. Erre hívta fel a figyelmet Anton Spisak, az egyesült királyságbeli Tony Blair Intézet kutatója is.

Magas egyetértés van a támogatások ügyében Lettországban, Lengyelországban, Litvániában. Lengyelországban ez csökkenő tendenciát mutat; ez utóbbi oka a kutatók szerint az, hogy Lengyelországban az ukrán menekültek többsége – túlnyomórészt nők és gyermekek – a legnagyobb lengyel városokban koncentrálódik, óriási terhet róva a helyi közigazgatásra, a lakhatásra, az iskolákra, a munkaerőpiacra és az egészségügyre a nagyszámú érkezők társadalomba való beilleszkedése során.

Nem csak Oroszország felelős a harcokért?

A felmérés felidézi, hogy az ukrajnai háború kitörése után végzett adatfelvételek esetében a közép-európai régióból Magyarország, Bulgária és Szlovákia esetében alacsony, mindössze 50 százalék körüli volt azon válaszadók aránya, akik szerint Moszkva felelős a háború kitöréséért. 

A Globsec szerint az eredmény mögött az áll, hogy az ukrajnai háború meghatározó téma lett a két állam belpolitikai életében, mivel idén előrehozott választásokat tartanak. A kutatók szerint ebből a két országból érkezett a legtöbb Oroszországot támogató hozzáállást sejtető válasz.

Szlovákia, Bulgária és Románia esetében a nyugati támogatás egyik motorjának számító Egyesült Államok megítélése is ellentmondásos: ezen országokban a megkérdezettek abszolút többsége vélekedik úgy, hogy az Egyesült Államok azért rángatja bele országukat a háborúba, mert abból haszna származik. Magyarországon az ilyen vélekedések aránya 33 százalék.

Csökken a szimpátia Zelenszkijjel szemben

A Globsec politikai vezetők támogatottságát is vizsgálta a térségben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök népszerűsége egyáltalán nem egyhangú a régióban: de hazánk mellett például Bulgáriában és Szlovákiában és Romániában is magas.

Utóbbiban ráadásul kevesebb mint a lakosság harmada vélekedik pozitívan az ukrán elnökről, miközben a pozsonyi vezetés Ukrajna támogatásának egyik élharcosa.

Ukrajna és Zelenszkij lakosságbeli támogatottsága kapcsán Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője lapunknak elmondta, ez annak köszönhető, hogy a nyugati sajtóban is megjelentek az ukrán elnököt kevésbé előnyös színben lefestő írások, melyek aztán ezen országok közvéleményét is formálni kezdték.

– utalt Demkó Attila Zelenszkij kiszivárgott terveire, melyek szerint a kőolajvezeték felrobbantása is napirenden volt az ukrán döntéshozásban, és ami egyértelműen befolyásolta a válaszadást a szakértő szerint.

Az EU vizet prédikál és bort iszik

A tanulmány az Európai Unió lakossági támogatottságáról megállapítja, hogy Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában a megkérdezettek minimum hetven százaléka érzi úgy, hogy az Európai Unió megmondja országuknak, mit tegyen, és így valójában nincs ráhatása a döntéshozatalra. Demkó Attila szerint ez a Magyarországot és Lengyelországot ért eljárások miatt lehet így. 

„Egyértelmű, hogy nem fair módon tárgyal az Európai Bizottság. Kis országokkal szemben az EU vizet prédikál és bort iszik” – fogalmazott a szakértő.

 – összegzett.

Orosz falvak elfoglalása, a Magyarországra is olajat szállító vezeték bombázása, és nagy hatótávolságú rakéták kilövése az orosz határon túli célpontokra – ezek is szerepeltek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök radikális tervei közt, amelyekről amerikai kémek szereztek tudomást.

Az interneten kiszivárgott amerikai katonai hírszerzési dokumentumokból kiderül, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz határokon túli támadásokat tervezett, így akart befolyás és lépéselőnyt szerezni a háborús konfliktusban – számolt be róla a The Washington Post amerikai lap. 

Egy januári megbeszélésen például azt javasolta, hogy Ukrajna mérjen csapásokat Oroszországra azzal, hogy orosz falvakat foglal el. Egy másik megbeszélésen az ukrán vezető azon siránkozott, hogy Ukrajnának nincsenek olyan nagy hatótávolságú rakétái, amelyek képesek lennének elérni az Oroszországban állomásozó orosz csapatokat, és nincs semmi, amivel megtámadhatná azokat. Ennek érdekében ilyen fegyverek beszerzését sürgette.

Emlékezetes, hogy Ukrajna többször is azzal fenyegette meg a magyar kormányt, hogy megakadályozza a kőolaj behozatalát a vezetéken keresztül, ha nem áll be a sorba az uniós szankciókat illetően Oroszországgal szemben. Egy tavaly májusi megbeszélésen az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója, korábbi külügyminiszter-helyettes azt találta mondani, hogy 

A csővezeték déli ágán – amelynek a felrobbantásáról az ukrán elnök beszélt – keresztül évente csaknem nyolcmillió tonna orosz olaj érkezik. Ennek kiesése súlyos problémát okozna a magyar gazdaságban, nem hiába kapott a magyar kormány mentességet az orosz kőolajra vonatkozó tilalom alól. Még úgy is lenullázódhatna a magyar ipar, hogy egyébként a hazai tartalékok több hónapra elegendők, illetve az Adria vezetéken lehet pótolni az esetlegesen kieső mennyiség egy részét, bár ez közel sem ennyire egyszerű folyamat – írja a Világgazdaság, amely megjegyzi azt is, hogy az amerikai kémek információi alkalmasak arra, hogy még inkább lerontsák Magyarország és Ukrajna egyébként is terhelt viszonyát. Felmerül a gyanúja annak is, hogy az ukránoknak közük lehet az egyébként gyakori működési zavarokhoz a Barátság vezeték körül. Legutóbb éppen pár napja, május 10-én derült ki, hogy támadás érte a csővezetéket a brjanszki töltőállomáson.