„Meg kell őriznünk ezt a kultúrát, ez a közös kincsünk”

Ha ápoljuk kultúránkat, megőrizzük identitásunkat, akkor cselekvőképesek leszünk – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Duna-nap megnyitóján szombaton, Torockón.

A miniszter felidézte: idén három, kétszáz évvel ezelőtti eseményt ünnepel az ország: 1823-ban véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát, született Petőfi Sándor és Madách Imre.

Ez a magyar kultúra gyökérzete, ami olyan sűrűn szövött, hogy amikor összetartozásról beszélünk, akkor az nem vágyálom, nem múltba révedés, hanem ennek „a szövetnek az ápolása” – mondta a miniszter, aki szerint ezért fontos, amit a Duna Médiaszolgáltató Torockón és minden nap 24 órában végez.

„Meg kell őriznünk ezt a kultúrát, ez a közös kincsünk” – fogalmazott.

Csák János úgy folytatta: meg kell őriznünk az anyanyelvünket, nem csak a beszélt anyanyelvet, hanem a táncos, énekelt anyanyelvet is. Azt a páratlan magyar kulturális kincset, ami a kezünkben van – tette hozzá. A kultúra adja az identitásunkat, kultúra nélkül olyanok vagyunk, mint a porszemek, elfúj bennünket a szél – hangsúlyozta.

Ha ápoljuk a kultúránkat, megőrizzük az identitásunkat, akkor leszünk cselekvőképesek – mutatott rá. Kifejtette: gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos családokra van szükség a Kárpát-medencében. Mi magyarok vagyunk, nem várhatunk a csodára, nekünk magunknak kell megtennünk a magunkét – fogalmazott.

Csák János kultúránk másik lábaként a magyar sors tanulságait jelölte meg. Ezeregyszáz éve mindig a határvidéken élt a magyarság, és megvolt az a gyökérzete, hogy akármilyen seregek jöttek, továbbmentek vagy kimentek, de a magyarság itt maradt – mondta. Ez az identitásunk alapja, ebből nem engedhetünk, sem a zsidó-keresztény hagyományokból, sem abból, hogy az őseinktől tanuljunk – közölte.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve immár kilencedik alkalommal rendezik meg Torockón a magyar közmédia szervezésében a Duna-napot és tárják szélesre a Duna Ház kapuját.

Rámutatott:

idén a 200 éve született Petőfi Sándor áll a Duna-nap középpontjában, az ő szellemét idézik meg a kiállítások, a koncertek, az irodalmi beszélgetések.

A közmédia legfontosabb feladatai közé tartozik őrizni a külhoni magyarság szellemi örökségét, bemutatni történelmi, kulturális értékeit és megismertetni azt a Kárpát-medencében és a világ más szegleteiben élő nemzettársainkkal – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki rámutatott: kötelességük a magyar kultúra, a nemzeti identitás és az anyanyelv megőrzésének segítése, az anyaországgal való kapcsolattartás biztosítása, a nemzeti egység tudatának erősítése.

Kiemelte: a Duna-nap célja, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve a magyarlakta vidékekről érkező művészek előadásaival, koncertjeivel, kicsiknek és nagyoknak szóló programjaival erősítse a nemzeti összetartozás érzését.

A Duna-nap idén először már nem egy nap, hanem három, ahol nemcsak az erdélyi és az anyaországi, hanem a külhonban élő összmagyarság találkozik. Így idén először képviselteti magát a Felvidék, a Délvidék, az Őrvidék, vagy épp Kárpátalja: itt vannak az ősi mesterségek tudói, a hagyományok őrzői, énekesek, muzsikusok szerte a Kárpát-medencéből – sorolta.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója a Petőfi-busznál mondott megnyitó beszédében úgy vélte, hogy négy fogalom keveredik a mai közbeszédben: szülőföld, ország, állam és haza, és a nemzeti összetartozás napja környékén érdemes rendet tenni a fogalmak között.

„Szerencsés az, akinek a szülőföldje és a hazája egy országhatáron belül található, szerencsétlen az, akinek se szülőföldje, se hazája, csak országa van” – jelentette ki a székelyföldi születésű politikus. Saját példájával élve elmondta: Székelyföld a szülőföldje, Erdély az otthona, Magyarország a hazája.

Hozzátette: az elszakított nemzetrészekhez tartozóknak az elmúlt évtizedekben nehéz volt megértetniük az anyaországiakkal, milyen volt szeretni azt a hazát, amelynek nem voltál polgára, amely lemondott rólad, de évtizedek nemzetpolitikai építkezésének köszönhetően ma már nagyon jó érzés otthonról hazamenni.

„A nemzeti összetartozás nem az épp aktuális országhatárok, hanem a mélyről jövő, zsigeri hazaszeretet függvénye” – mondta Demeter Szilárd, hozzátéve, hogy ezt tanította Petőfi Sándor és a Himnusz írója, Kölcsey Ferenc is.

Programkavalkád várja a torockói Duna-nap szombati látogatóit. A rendezvényen többek között Petőfi-kiállítás, hagyományőrző programok és filmvetítések, irodalmi műsorok, interaktív mesejáték, valamint Baricz Gergő, Dolhai Attila, Miller Zoltán és Keresztes Ildikó részvételével nagykoncert várja a helyszínre látogatókat.

A szervezők tájékoztatása szerint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. szervezésében megvalósuló Duna-napon a nagyközönség megtekintheti a Petőfi Sándor életéről és költői munkásságáról összeállított mozgókiállítást a Petőfi-buszon, valamint a Hazajárók, magyarok a Kárpát-medencében címmel összeállított szabadtéri tárlatot is.

A 2022-es Duna Nap mesterségbemutatójának sikerén felbuzdulva a szervezők idén még közelebb hozzák a szervezők a mestereket és tanítványaikat:

a látogató nem csak az adott mesterség folyamataiba nyerhetnek betekintést, hanem próbára tehetik ügyességüket is kézműves mesterek útmutatásával

– olvasható a Duna-nap honlapján.

Mint írják, az idén három naposra bővül rendezvényen emellett többek között íjászatot, torockói népviselet-bemutatót és kézműves vásárt is szerveznek. Az Ízek utcájában gasztronómiai élmények várják az érdeklődőket.

A Tündérkertben gyerekprogramokat, egyebek mellett Petőfi Sándor életútját bemutató kincskereső játékot, interaktív mesejátékot, akadálypályát, valamint kézműves foglalkozásokat szerveznek. A Városháza dísztermében a különböző korosztályok számára a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült filmeket vetítenek, az Unitárius templomban pedig megtekintő lesz a Szent Korona másolata.

A Pilvax udvaron Gyimesi Emese történész Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca címmel tart előadást, majd a Kifordulás című, egyszemélyes eposzparódia lesz megtekinthető A helység kalapácsa nyomán Molnár Bence előadásában.

Ugyanezen a helyszínen Mi a szerelem? címmel kerekasztal-beszélgetést tartanak Gyimesi Emese történész, valamint Kucserka Zsófia, Rózsafalvi Zsuzsanna és Kovács Sándor irodalomtörténészek részvételével – olvasható a honlapon.

A Pódiumszínpadon fellép Szvorák Katalin és zenekara; Napjaink Petőfije… címmel Petőfi szavalásokat és zenés produkciókat adnak elő Bánföldi Szilárd és Boros Erzsébet közreműködésében; valamint Járok, kelek én is zöld erdőben címmel a torockói kisiskolások előadását ismerheti meg a közönség – írják.

A Nagyszínpadon a Cimbaliband, a Balkan Fanatik, a Csík Zenekar koncertezik, valamint ugyanitt az Összetartozás koncert részeként Baricz Gergő, Dolhai Attila, Miller Zoltán és Keresztes Ildikó lép fel.

A szombati program zárásaként a tűzijátékot a Szent Efrém Férfikar élőben kíséri a Nagyszínpadról.

A Duna-napot 2014 óta tartják meg a június 4-i nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó hétvégén az Europa Nostra-díjas Torockón. A Duna-nap célja, hogy a magyarlakta vidékekről érkező művészek előadásaival, koncertjeivel, gyermekeknek és felnőtteknek szóló programokkal erősítsék a nemzeti összetartozás érzését.

Az anyaországból, Délvidékről, Őrvidékről, Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkező fellépőknek köszönhetően a Duna-nap programjaira ellátogatók részesei lehetnek az ősi kultúra, a hagyomány és a modern világ találkozásának. A Duna-nap részletes programja a www.dunanap.com oldalon olvasható.