Magyarországot ismét a békepárti álláspontja támadták

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben a képviselők elítélték, hogy az uniós értékek szisztematikus aláásására szándékos erőfeszítéseket tesznek Magyarországon, ez pedig aggodalomra ad okot, mert jövőre Magyarország tölti be az uniós tanács elnökségét – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

A 442 szavazattal, 144 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hitelesen tudná-e betölteni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 második felében.

Az EP hangsúlyozta, hogy a tanács elnökségét betöltő ország fontos szerepet játszik a jogalkotási folyamatban, az uniós menetrend folytonosságának biztosításában és az uniós intézményekkel fenntartott kapcsolatokban.

A képviselők megkérdőjelezték, hogy

Magyarország hogyan lesz képes hitelesen ellátni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy „nem felel meg az uniós jognak és értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének”.

Ezért arra kérték az uniós tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldást. Emlékeztetek arra, hogy az Európai Parlament hozhat intézkedéseket, ha a tanács nem találna ilyen megoldást.

Az EP-képviselők kifejezték aggodalmukat az uniós értékek magyarországi helyzetével kapcsolatban is, amely a „kormány szisztematikus és szándékos” eljárásai miatt – véleményük szerint – tovább romlott, dacára annak, hogy az EP aktiválta az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárást.

Az állásfoglalás elítélte a magyar kormány EU-ellenes kampányait, melyek – mint írták – azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az unió alapértékeitől való magyarországi eltérésről és az országban elharapódzott rendszerszintű korrupcióról.

A képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy a választásokat a nemzetközi szabványok szintjére emeljék, tekintettel a 2024-es európai választásokra. Felhívták a figyelmet a megfélemlítést célzó eljárásokra is, köztük „a titkosrendőrség látogatásaira bizonyos, az ipar stratégiai ágazatához tartozó vállalatoknál”, melyek – véleményük szerint – célja hogy a miniszterelnökhöz közel álló körök kiterjeszthessék befolyásukat ezekre.

Az EP továbbá aggodalmak sorát fejezte ki a befagyasztott helyreállítási támogatások és a vonatkozó reformok késlekedése miatt is.

Hidvéghi Balázs azzal összefüggésben, hogy az EP brüsszeli plenáris ülésén Magyarországot elítélő állásfoglalást fogadott el, kijelentette:

Magyarországot ismét a békepárti álláspontja miatt támadják és ítélik el újra meg újra Brüsszelben. Folytatódik és fokozódik a Magyarországot célzó nyomásgyakorlás.

Emlékeztetett: csütörtökön elfogadott állásfoglalás szerint az EP elvenné Magyarországtól a jövő évben esedékes uniós tanácsi elnökséget. Ez a hatályos uniós szerződések durva megsértését jelenti, ami bizonyítja: ha van jogállamisági, valamint korrupciós probléma, az itt van Brüsszelben és nem Budapesten – hívta fel a figyelmet a fideszes EP-képviselő.

Hatvanhét jobboldali, konzervatív uniós parlamenti képviselő kiállt Magyarország mellett, és az Európai Bizottságnak címzett levélben felszólította a testületet, hogy ne engedjen az Európai Parlament zsarolásának és nyomásgyakorlásának – nyilatkozta Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője szerdán Brüsszelben az MTI-nek.

A napokban az Európai Parlament öt frakciójának vezetői levelet intéztek a bizottsághoz, amelyben ismételten súlyos valótlanságokat állítva kifejezték aggodalmukat egyes magyarországi jogalkotási fejlemények ügyében. A levélben annak a politikai elvárásuknak adtak hangot, hogy – egyes Magyarországon tervezett jogszabálymódosításokat ürügyként megemlítve – a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) forrásaihoz az Európai Bizottság Magyarországnak semmiképpen se engedélyezzen hozzáférést – közölte Gál Kinga.

Mint mondta, a 67 jobboldali konzervatív képviselő rámutatott, hogy tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló uniós rendelet vonatkozó cikkére, az Európai Bizottságnak csupán tájékoztatási kötelezettsége van az Európai Parlament felé a javasolt intézkedésekről, így az Európai Parlament frakcióvezetőinek követelései semmilyen módon nem értelmezhetők a kondicionalitási eljárás részeként.

„A jogbiztonság és az intézmények kiszámítható működése a jogállamiság legfontosabb követelményei közé tartoznak. Az Európai Parlament frakcióvezetőinek beavatkozása a hatáskörükbe nem tartozó ügybe ily módon ezen általános jogelvek érvényesülését veszélyezteti”

– idézte a uniós parlamenti képviselők levelét.

Gál Kinga elmondta, hogy ez a levél a Magyarországgal való szolidaritást tükrözi, továbbá azt, hogy Magyarország nincs egyedül abban a kérdésben, hogy az ilyen típusú nyomásgyakorlást és zsarolást nem szabad értelmeznie Európai Bizottságnak.

„Az Európai Parlament fellépése nem más, mint súlyos zsarolás, ami azért történik, mert a magyar kormány továbbra is kiáll az ukrajnai béke mellett, nem változtat háborúellenes, migrációellenes álláspontján, ahogy továbbra is kiáll a gyermekvédelem mellett”

– hangsúlyozta a fideszes EP képviselő.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szerint a 67 uniós parlamenti delegált nagyon világos, egyértelmű jelzést küldött az Európai Bizottságnak, visszautasítva az Európai Parlament baloldali többségének zsarolását, politikai nyomásgyakorlását, amelynek keretében arra akarják rávenni az Európai Bizottságot, hogy a baloldal politikai szempontjainak az érvényesítése érdekében a Magyarországnak jog szerint járó európai uniós fejlesztési pénzeket továbbra is visszatartsák.

„A levél írói kiállnak amellett, hogy az Európai Bizottság következetesen tartsa be az uniós jogszabályokat, mondjon nemet a politikai nyomásgyakorlásnak, a tények alapján hozzon döntést”

– mondta.

Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal, vállalt kötelezettségeiknek eleget tett, az elfogadott jogszabály-módosítások csütörtökön hatályba lépnek, így ezt követően elhárul minden akadály annak az útjából, hogy Magyarországnak hozzájusson az európai uniós fejlesztési forrásokhoz.

Azonban – tette hozzá – az európai baloldal ezt meg akarja akadályozni, és azért zsarolják az Európai Bizottságot, hogy továbbra is politikai elvárásokat fogalmazzon meg Magyarországgal kapcsolatban.

„Bele akarnak minket kényszeríteni az ukrajnai háborúba, de mi, magyarok a béke mellett köteleződtünk el. Ezen nem kívánunk változtatni, ahogy migrációt és a genderideológiai őrületet elutasító álláspontunkon sem”

– húzta alá Deutsch Tamás.

Mint mondta, „az európai baloldal a magyar dollárbaloldallal karöltve, a létező összes eszközzel és módszerrel támad Magyarországra”. Ezt szolgálta az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának magyarországi látogatása és vizsgálata, amikor már jó előre tudható rágalmaikat fogalmazták meg, továbbá az újabb hetes cikkely szerinti meghallgatás kedden a tanácsban, ezt a célt szolgálja a szerdai uniós parlamenti vita, amely a magyar uniós elnökséget érinti – mutatott rá.

A képviselő szerint az európai baloldal számára másodlagos, mit írnak elő a jogszabályok, ők erőből akarnak célt elérni, felül akarják írni a magyar polgárok demokratikus döntését.

„Azt akarják, hogy Magyarország más irányba haladjon, mint amiről a magyar polgárok döntöttek. Újabb és újabb ötletekkel állnak elő, hogy hogyan lehessen további eszközökkel, még újabb témák megjelölésével fokozni a” politikai zsarolást

– hívta fel a figyelmet Deutsch Tamás.

Az Európai Parlament azért kívánja megakadályozni, hogy a 2024 második félévében Magyarország töltse be az uniós tanácsi elnökséget, mert az intézmény baloldali többségének nem tetszik Magyarország békepárti álláspontja – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden.

Varga Judit, a tagországok európai ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, az EP kezdeményezése az intézmény frusztrációját mutatja, hiszen a magyar tanácsi elnökség egyik prioritása az lesz, hogy a jogállam, a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában is ellenőrizze.

Magyarország ellenőrizni kívánja egyebek mellett, hogy az Európai Parlament, mely „korrupciós botrányokban fürdik”, betartja-e saját szabályait és az uniós jogelveket.

Ellenőrizni akarja továbbá, hogy az Európai Parlament az európai demokráciát és az európai állampolgárok, vagy saját hatalmi érdekeit érdekét szolgálja-e

– emelte ki az igazságügyi miniszter.

„Az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembe megy az európai uniós szerződésekkel” – fogalmazott.

Varga Judit, az uniós tanácsnak a jogállamiság betartása ellenőrzésére, az uniós szerződések hetes cikke szerint Magyarországgal szemben indított eljárásról folytatott keddi meghallgatást „beteg, megfáradt eljárásnak” nevezte. Kijelentette: egyértelmű, hogy az EP kezdeményezésére öt évvel ezelőtt kezdett eljárás esetében továbbra is politikai nyomásgyakorlásról van szó.

„Korábban a bevándorlást ellenző álláspontunk volt a probléma, aztán a családok védelme, majd pedig a magyar kormánynak, a magyar emberek által támogatott békepárti álláspontja nem tetszik az Európai Parlament baloldali többségének” – fogalmazott.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a hetes cikk szerinti eljárás nincs összefüggésben az uniós tanács elnöki tisztségével. Az elnökség kötelesség és megtiszteltetés, nem pedig egy olyan jog, amit el lehetne venni egy országtól – hangoztatta.

Az uniós parlamentnek „nem osztottak lapot” abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját

– húzta alá.

Az Európai Parlamentet a maga helyén kell kezelni. Az EP a megoldás helyett mindig a probléma részévé akar válni. Ahelyett, hogy egyes európai politikusok a saját választóik igényeivel foglalkoznának, egy ország demokratikusan megválasztott kormányát és szavazóit támadják.

Éppen ezért a legfontosabb, hogy az európai polgárok levonják a tanulságot és véleményt mondjanak a jövő nyár elején esedékes európai parlamenti választásokon – tette hozzá Varga Judit.