Magyarország nemmel szavaz a rezsicsökkentést támadó EU-s javaslatra

Magyarország nemmel szavaz a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra, az ugyanis elvenné a tagállamok kormányainak azon jogát, hogy alacsonyan tartsák a rezsiköltségeket – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt a kontinens energiapiacán továbbra is rendkívül törékeny a helyzet, a földgáz ára újra emelkedésnek indult, még ha jóval alatta is van a tavalyi csúcsnak, bőven a történelmi átlag felett van.

Nem épülnek ki elég gyorsan a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadásához kellő kapacitások, miközben a kereslet újabb lendületet vett Kelet-Ázsiában a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával, illetve az időjárás is komoly bizonytalansági tényező, nem csak a következő téllel, hanem az idei nyáron szükséges vízfelhasználással kapcsolatban is – sorolta.

„Ebben a helyzetben a magyar kormánynak a célja és a felelőssége kettős. Először is, biztosítanunk kell Magyarország energiaellátásának stabilitását, másrészt pedig biztosítanunk kell a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését”

– szögezte le.

„Sajnos a közelmúltban Brüsszelből komoly támadás indult a magyar rezsicsökkentés ellen, és a magyar rezsicsökkentés elleni brüsszeli támadásnak ma a jogszabályi előterjesztésével is itt szembe találtuk magunkat” – tette hozzá a most megkezdett, villamosenergia-piaci reformról szóló vita kapcsán.

Majd kifejtette, hogy az Európai Bizottság javaslata elvenné a tagállamok jogát, hogy megvédjék a saját polgáraikat a magas energiapiaci áraktól, Brüsszel magához akarja venni a jogot, hogy eldöntse, mikor van energiaválsághelyzet, s hogy ekkor engedélyezi-e egy-egy államnak a rezsicsökkentés bevezetését. Szavai szerint „ez rendkívül súlyos visszalépés lenne a jelenlegi helyzetből”.

„Ez azért nonszensz, mert az elmúlt időszak egyik legfőbb tanulsága pont az volt, hogy a tagállamok, az országok helyzetfelismerése és gyors reakciója tud segíteni” – vélekedett.

„A tagállamok saját döntései tudják jelenteni a megoldást a nehézséghekre. Nem a brüsszeli, rendkívül hosszú, rendkívül nehézkes, rendkívül bürokratikus eljárások” – közölte.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarország korábban az Európai Bíróságon is pert nyert ebben az ügyben, és ez is mutatja, hogy a brüsszeli testületnek nincs joga ezen nemzeti kompetencia elvételére.

„Mi, magyarok ragaszkodunk ehhez a nemzeti hatáskörünkhöz, ragaszkodunk ahhoz, hogy mi magunk dönthessük el, hogy mikor alkalmazunk csökkentett rezsiárakat”

– fogalmazott.

„Európában a magyar emberek fizetik a legalacsonyabb rezsiárakat. És mi ezt a helyzetet fenn akarjuk és fenn is fogjuk tartani” – figyelmeztetett. „Számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy Brüsszelből elvegyék ezt a jogunkat, ezért természetesen nemmel fogunk szavazni a villamosenergia-piaci reform tervezetére” – fűzte hozzá.

A miniszter a nukleáris energia kérdését illető szembenállásra is kitért, s rámutatott, hogy a támadások nem ültek el, de Franciaország vezetésével elég erős atomenergia-koalíció jött létre többek között Magyarország részvételével.

„Nukleáris energia nélkül nincs ellátásbiztonság Európában, enélkül a környezetvédelmi célkitűzéseink elérése is teljes egészében lehetetlen” – jelentette ki, aláhúzva, hogy a német kormány ezúttal is előállt azzal a kezdeményezéssel, hogy szankciókat kellene bevezetni az orosz Roszatommal szemben.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország villamosenergia-felhasználásának felét a paksi erőmű fedezi, így ha ez a javaslat formálisan is napirendre kerül, akkor azt a kormány a leghatározottabban ellenezni fogja. „Ahogyan most több kollégával is beszéltem, úgy világos, hogy ebben abszolút nem vagyunk egyedül” – mondta.

Kiemelte, hogy

a német érvelés szerint az orosz nukleáris ipar elleni szankciók Ukrajnát segítenék.

Szijjártó Péter végül szót ejtett a következő fűtési időszakra való felkészülésről is, aláhúzta, hogy ebben Magyarország jobban áll az európai átlagnál, hazánkban a földgáztárolók töltöttsége már most az éves fogyasztás 39 százalékát fedezi, szemben a kontinensen regisztrált 22 százalékkal.

Fontosnak nevezte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét, mivel „nonszensz”, hogy pár hónapja terrortámadás érte az Északi Áramlat gázvezetéket, és „máig mindenki látványosan és feltűnően kerüli ennek a kivizsgálását”, ezért a Török Áramlat megerősített védelmére van szükség.

Kiemelte:

emellett fejleszteni kell a délkelet-európai szállítási útvonalakat, ugyanis ez elengedhetetlen lenne a diverfizikációhoz. „Mivel ez fizikai kérdés, nem politikai álmok kérdése, ezért itt is felelőssége van az Európai Bizottságnak” – tudatta.

Valamint fellépésre szólította fel Brüsszelt az ellen, hogy egyes EU-s tagállamok és harmadik országok „meglehetősen koordináltnak tűnő módon, abszolút igazságtalan mértékben emelik a tranzitdíjakat”.

„Ez nem egy baráti, nem egy korrekt és nem a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést feltételező gesztus” – szögezte le.