London több millió dollárt ad Ukrajnának

A brit kormány több milliárd dolláros pénzügyi csomagot állított össze az ukrán gazdaság stabilizálására.

A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint a kezdeményezés – amelyet Rishi Sunak brit miniszterelnök jelent be a Londonban kezdődő kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencián – egyebek mellett brit kormányzati garanciavállalást tartalmaz 3 milliárd dollárnyi világbanki hitelre, amelynek célja a létfontosságú ukrajnai közszolgáltatási intézmények, köztük az iskolák és a kórházak működésének finanszírozása.

A brit kormány emellett saját forrásból további 240 millió font (105 milliárd forint) kétoldalú pénzügyi támogatást is folyósít életmentő programokra, köztük aknamezők felszámolására, katasztrófaelhárító felszerelések szállítására, reformprogramokra és energiaipari beruházásokra.

Ebből a csomagból 127 millió fontot lehet fordítani közvetlen humanitárius célokra az ENSZ és a vöröskereszt bevonásával, mások mellett olyanok megsegítésére, akik az ukrajnai harcok frontvonalában élnek.

London mindezeken felül 250 millió font új tőkével látja el a brit kormány nemzetközifejlesztés-finanszírozási és befektetési intézményét (Development Finance Institution – British International Investment, BII).

E finanszírozási csomag célja a Downing Street szerdai tájékoztatása szerint elsősorban a magánszektorból érkező beruházások támogatása nagyszabású ukrajnai infrastrukturális, energiapiaci, pénzügyi szolgáltatási és mezőgazdasági programokban.

A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint eddig 38 országból négyszáznál több nagyvállalat jelezte, hogy kész bekapcsolódni az ukrajnai újjáépítésbe.

Az ismertetés szerint e vállalatok összesített éves forgalma meghaladja az 1600 milliárd dollárt.

A jelentkezők között van mások mellett a Virgin vállalatbirodalom, a Sanofi gyógyszeripari konglomerátum, a Philips technológiai cég, a Hyundai Engineering ipari csoport és Citi pénzügyi szolgáltató.

A londoni konferencián részt vesz a feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is, amely Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője.

Az EBRD 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra, és idei éves közgyűlésén jelezte: várhatóan tőkeemelést kér még az év vége előtt a részvényes országoktól és szervezetektől ahhoz, hogy hozzájárulhasson az ukrajnai újjáépítés finanszírozásához.

A londoni székhelyű bank becslése szerint az ukrajnai helyreállítási költségek meghaladhatják a 410 milliárd dollárt.

Ukrajnát további gazdasági reformokra ösztönözte az amerikai külügyminiszter, amikor Londonban találkozott az ukrán külügyminiszterrel a kedden megrendezett nemzetközi adományozói konferencián.

Antony Blinken a kétoldalú találkozóról kiadott közlemény szerint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek kifejezte az Egyesült Államok elkötelezettségét az ukrajnai gazdaság talpra állítása iránt, és hangsúlyozta, hogy ebben számít az együttműködésre a magánszektorral.

A két politikus beszélt annak szükségességéről is, hogy Ukrajna folytassa a reformokat a befektetésbarát környezetet kialakítása és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében.

Az amerikai külügyminiszter a találkozó előtt tett nyilatkozatban szükségesnek mondta, hogy Ukrajna ne csak a harctéren kerüljön ki győztesen az orosz agresszióból, hanem Európába integrált gazdaságot alakítson ki, megerősítve demokráciáját annak érdekében, hogy vonzó hellyé váljon a vállalkozások számára.

Dmitro Kuleba elmondta, hogy ugyan a londoni adományozói konferencia Ukrajna újjáépítéséről szól, de a jelenleg zajló ukrán ellentámadás sikeréhez országának szüksége van a katonai szállítások fenntartására. Egyben köszönetet mondott az Egyesült Államoknak az eddigi segítségért.

Korábban Antony Blinken közölte, hogy az Egyesült Államok szerdán újabb jelentős katonai csomagot jelent be Ukrajna számára.

Ursula von der Leyen azt mondta: azt javasolják, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen ötvenmilliárd euró, vagyis mintegy tizenkilencezermilliárd forintnyi segélyt nyújtsanak Ukrajnának. A bizottság elnöke ezt azután jelentette be, hogy felülvizsgálták a 2027-ig tervezett költségvetést. Németország máris jelezte: nem engedheti meg magának, hogy több pénzt fizessen be az uniós költségvetésbe. Elemzők szerint Brüsszel Ukrajnára költötte a pénzt és most még többet akar.

„Ukrajnával kapcsolatban a következő négy évre ötvenmilliárd eurós pénzügyi tartalékot javaslunk” – jelentette ki Ursula von der Leyen kedden, miután felülvizsgálták az Európai Unió többéves költségvetését. Az eddigi támogatások ugyanis kimerítették a meglévő kereteket.

Az Európai Bizottság elnöke szerint az újabb keretösszeg magában foglalja a vissza nem térítendő támogatásokat és hiteleket is. A testület vezetője arról is beszélt, hogy a költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az unió számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a változékony háborús fejleményekhez igazítsa, emellett más adományozókat is ösztönözhet.

Ursula von der Leyen két további területre kért költségvetési bővítést: az illegális bevándorlás fékezésére 15 milliárd eurót, vagyis az Ukrajnának szánt összeg mintegy harmadát, míg a kulcsfontosságú iparágak fejlesztésére a háborús támogatás tizedét javasolta az Európai Bizottság.

„Fontos, hogy költségvetésünket stabil finanszírozási pályára állítsuk. A többéves pénzügyi keret átfogó felülvizsgálatával arra kérjük a huszonhét tagállamot, hogy biztosítson számunkra hatvanhatmilliárd eurót az általam említett három kiemelt feladat megvalósításához, amelyek: Ukrajna, a migráció és a versenyképesség” – összegezte az új költségvetési javaslatot Ursula von der Leyen. Ezt a pénzt viszont Brüsszelnek a tagállamoktól kellene beszednie, kérdés azonban, hogy sikerül-e ezt megszavaztatni.

Németországból nincs több pénz az Európai Uniónak a berlini pénzügyminiszter szerint – erről írt Die Welt. Christian Lindner még múlt pénteken úgy fogalmazott: tekintettel a német költségvetésben szükséges megszorításokra, nem tudnak további hozzájárulásokat nyújtani a brüsszeli költségvetésnek. A tárcavezető szerint az EU 2027-ig tartó költségvetését nagyrészt kimerítették az Ukrajnának nyújtott bőséges segélycsomagok.

A legfrissebb brüsszeli adatok szerint eddig az EU 72 milliárd eurót (csaknem 27 ezer milliárd forint) adott Kijevnek a háború kitörése óta. A német pénzügyminiszter szerint a további igényeket a már rendelkezésre álló források átcsoportosításával kellene fedezni.

Dánia 21,9 milliárd dán korona (1100 milliárd forint) értékben tervez katonai támogatást nyújtani 2023 és 2028 között Ukrajnának – jelentette be hétfőn a dán védelmi minisztérium.

Az állásfoglalás szerint a segélyt egy márciusban létrehozott alapon keresztül fogják eljuttatni Ukrajnának, miután Koppenhága azt tűzte ki célul, hogy a kijevi vezetés „egyik legjelentősebb támogatója legyen”.

Az alap 7 milliárd dán koronával kezdte működését, amit humanitárius, katonai és gazdasági újjáépítési célokra szántak. Egyelőre nem világos, hogy az összegből eddig mennyit használtak fel.

„Büszke vagyok, hogy Dánia továbbra is jelentős hozzájárulást tesz. Ukrajna változatlanul nagyban függ a katonai támogatástól” – jelentette ki Troels Lund Poulsen védelmi miniszter.