Lengyel miniszter: AZ EU-bírósága súlyosan téved

Téves, nem helytálló tényeken alapszik az Európai Unió bíróságának döntése a 2019 decemberében elfogadott lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban – jelentette ki hétfőn az uniós ügyekért felelős lengyel miniszter.

Szymon Szynkowski vel Sek arra reagált, hogy a luxembourgi székhelyű törvényszék úgy ítélte meg: a lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot. A lengyel miniszter hangsúlyozta, hogy „az ítélet tartalma nagyrészt egy nem létező jogi helyzetre hivatkozik”.

Mint mondta,

a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa, amelynek függetlenségét és pártatlanságát az Európai Bizottság megkérdőjelezte, meg lett szüntetve, és egy másik testülettel váltották fel.

Szynkowski vel Sek fontosnak tartotta kiemelni, hogy az Európai Unió bírósága nem veszi figyelembe a jogi helyzetben időközben beállt változásokat.

Az új lengyel szabályozás szerint a bírák fegyelmi ügyei ugyanis a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter elutasította a bírósági döntést, mondván:

„azt nem bírák, hanem politikusok írták, mert az nyíltan az európai uniós szerződések megszegését jelenti. Az EU legfőbb bírósága korrupt… az ítéleteket vadászatokon és alkohollal kísért fogadásokon írják”.

Ziobro szerint „az európai sajtó már évekkel ezelőtt lerántotta a leplet a hatalmas (korrupciós) botrányról”.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság az uniós bíróság részéről annak megállapítását kérte, hogy a 2019. december 20-án elfogadott, a rendes bíróságok, a közigazgatási bíróságok és a legfelsőbb bíróság szervezetére vonatkozó nemzeti szabályokat módosító törvény által létrehozott rendszer sérti-e az uniós jog különböző rendelkezéseit.

Az uniós bíróság ítélete szerint megállapítást nyert, hogy nincs biztosítva a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége és pártatlansága. A tanács működése a bírák függetlenségének befolyásolására alkalmas, ugyanis egy ilyen fórum hozhat döntést a jogállásukkal és a feladataik ellátásával kapcsolatban.

A 2019 decemberében elfogadott lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot, ugyanis nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság követelményének egyebek mellett a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működése – közölte ítéletét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága hétfőn.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság az uniós bíróság előtt annak megállapítását kérte, hogy a 2019. december 20-án elfogadott, a rendes bíróságok, a közigazgatási bíróságok és a legfelsőbb bíróság szervezetére vonatkozó nemzeti szabályokat módosító törvény által létrehozott rendszer sérti az uniós jog különböző rendelkezéseit.

Az uniós bíróság ítélete szerint megállapítást nyert, hogy nincs biztosítva a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa függetlensége és pártatlansága. A tanács működése a bírák függetlenségének befolyásolására alkalmas, ugyanis egy ilyen fórum hozhat döntést a jogállásukkal és a feladataik ellátásával kapcsolatban.

Engedélyezi a velük szembeni büntetőeljárás megindítását vagy az őrizetbe vételüket, vagy elfogadja az őket illető munkajogi, társadalombiztosítási vagy nyugdíjazási szabályok lényeges szempontjaira vonatkozó határozatokat

– emlékeztettek.

A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy a bírákra vonatkozó fegyelmi rendszert és az esetleges szankciókat arra használják, hogy megakadályozzák a nemzeti bíróságoknak, hogy értékeljék: valamely bíróság vagy bíró megfelel-e az uniós jogból eredő hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos követelményeknek.

A lengyel jogalkotó által így elfogadott intézkedések nem egyeztethetők össze a törvény által előzőleg létrehozott független és pártatlan bírósághoz való fordulás biztosítékaival

– húzták alá.

Az ítélet szerint sérti az uniós jogot az is, hogy a módosító törvény egyetlen nemzeti fórumra, nevezetesen a legfelsőbb bíróság rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanácsára ruházta a hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos megfelelés vizsgálatának hatáskörét.

A módosító törvénnyel bevezetett kizárólagos felülvizsgálat a hatékony bírói jogvédelemhez való, az uniós jog által biztosított alapvető jog további gyengítéséhez járulhat hozzá – közölték.

Végezetül az uniós bíróság szerint a bíráknak a személyes adatok védelméhez és a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogát sértik azok a rendelkezések, melyek arra kötelezik a bírákat, hogy írásbeli nyilatkozatot tegyenek valamely szervezethez, nonprofit alapítványhoz vagy politikai párthoz való tartozásukról, és előírják ezen információk online közzétételét.

Az ilyen adatok online közzététele nem alkalmas a bírák pártatlanságának erősítésére irányuló állítólagos cél elérésére, ezekből kiderülhet ugyanis a bírák vallási, politikai vagy világnézeti meggyőződése – emelték ki.

Az ilyen online közzététel továbbá alkalmas arra, hogy kitegye a bírákat az indokolatlan megbélyegzés kockázatának, alaptalanul befolyásolva a nyilvánosság általi megítélésüket – tette hozzá ítéletében az uniós bíróság.

Az elmúlt tizenhárom évben intézményesült a magyarellenesség az Európai Parlament baloldali többségében a magyar elnökség előkészítéséért felelős kormánybiztos szerint.  

A kormány szerint nem osztottak lapot az Európai Parlamentnek (EP) Magyarország soros uniós elnökségének ügyében. Kovács Zoltán államtitkár, aki egyben a magyar elnökség előkészítéséért felelős kormánybiztos is, a Mandiner podcastadásában azt mondta: az elmúlt tizenhárom évben intézményesült a magyarellenesség az Európai Parlament baloldali többségében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádióban pedig úgy fogalmazott: az Európai Parlament mindent megtesz, hogy Magyarország és az unió kapcsolatát mérgezze.

A hazai baloldal gőzerővel dolgozik azon, hogy megakadályozza: Magyarország jövő júliustól fél évig az Európai Unió elnöke lehessen – erről beszélt Kovács Zoltán a Mandinernek. Az államtitkár, aki egyben a 2024-es magyar uniós elnökség előkészítéséért felelős kormánybiztos is, hozzátette: ez nem egy jog, ami elvehető, hanem kötelesség, a lisszaboni szerződésben rögzített, intézményileg kialakult rendje van.

„Az EP az elmúlt években, jó évtizedben egyre markánsabban próbál behatolni olyan területekre, amelyekbe az EU joga és a rögzített szerződések neki nem adnak feladatot és lehetőséget”

– hangsúlyozta Kovács Zoltán.

Intézményesült a magyarellenesség

Kovács Zoltán azt mondta: az elmúlt tizenhárom évben intézményesült a magyarellenesség az EP baloldalában. Tipikus példa erre a magyar kormány orosz–ukrán háborúval kapcsolatos békepárti álláspontja, illetve annak folyamatos kritizálása.

Az EP balliberális többsége – köztük a magyar baloldal brüsszeli képviselőivel – csütörtökön elfogadta azt a javaslatot, amely megfosztaná Magyarországot a jövő évi uniós soros elnökség betöltésétől.

Az egyik előterjesztő a Magyarországot rendszeresen támadó Gwendoline Delbos-Corfield baloldali EP-képviselő volt, aki el is szólta magát:

a háború miatt nem mindegy, hogy ki lesz az unió soros elnöke.

A háborúpárti magyar balliberális EP-képviselők is Magyarországot támadták. Így például a DK-s Molnár Csaba és a momentumos Donáth Anna is.

Gát Ákos Bence, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója a Kossuth Rádióban arról beszélt: az Európai Parlament baloldali többsége évek óta támadja Magyarországot.

„Az EP 2019 óta, amióta a jelenlegi többség irányítja az EP-t, amely erőteljesen balliberális irányba húz, mindent megtesz, hogy Magyarország és az unió kapcsolatát mérgezze, illetve Magyarország pozícióját nehezítse az Európai Unión belül. Ez a politikai célkitűzésük, és úgy látják, hogy a közelgő uniós soros elnökség egy kiváló támadási felületet biztosít”

– magyarázta Gát Ákos Bence.

A kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a féléves magyar elnökség azért is kiváló lehetőség Magyarországnak, mert sokkal hatásosabban tudná bemutatni saját politikai álláspontját, azt mindenki alaposabban megismerhetné.

Elemzők rámutatnak: az EP határozatának semmilyen jogi következménye nincs, a valós döntéseket meghozó tanács jelenlegi soros elnökségét adó svéd kormány jelezte: nem kívánja ezt a vitát kinyitni.