kulcsár edina
Naponta több száz...
Jóval az eddigi napi átlag felett több mint ötszáz migránst tettek partra szombaton magánhajók a dél-olaszországi Lampedusa szigetén.
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Handout / Guardia Costiera
Az olasz hatóságok közleménye szerint a Lampedusán szombaton partra tett több mint ötszáz migránst a tunéziai és líbiai partoknál vették fedélzetükre a hajók. Az idén januártól májusig napi átlagban 334 migráns érkezett Olaszországba, ami több mint kétszerese a tavalyi azonos időszakban érkezettek számának.
Az olasz hatóságok már pénteken közigazgatási felügyeletet rendeltek el két német NGO-hajóra, mert megsértették a magánhajók által végzett tengeri keresési és mentési műveletekre vonatkozó új, idén januárban életbe léptetett szabályokat, amelyek értelmében a kimentett migránsokat és menekülteket szállító NGO-hajóknak az első mentést követően közvetlenül a hatóságok által kijelölt kikötőbe kell hajózniuk, anélkül, hogy a keresési és mentési területen maradnának vagy máshol folytatnák a keresést.
A „Sea Eye 4” a kapott utasítás értelmében a közép-olaszországi Ortona kikötőjébe kellett volna hogy szállítsa a fedélzetére felvett migránsokat, ehelyett egy másik csónak felé vette az irányt, amelyhez már az olasz parti őrség hajója is úton volt, majd Lampedusára hajózott. A „Mare*go” hajójának Trapani kikötőjét jelölték ki a hatóságok, de Lampedusa kikötőjét választotta, mert az „közelebb volt”. Nicola Molteni belügyminisztériumi államtitkár szombaton üdvözölte a német nem kormányzati szervezetek által üzemeltetett Mare*Go és Sea Eye 4 hajókra már pénteken kiadott közigazgatási végzést. „A kormány a határellenőrzési, keresési és mentési feladatokat nem delegálja magántulajdonban lévő, külföldi zászló alatt hajózó, külföldről finanszírozott hajókra” – fogalmazott az Instagramon közzétett üzenetében. Ha ugyanazok a hajók ismét megszegik a szabályokat, akkor le lesznek foglalva – tette hozzá.
A januárban bevezetett szabályok megszegése 50 ezer euróig terjedő pénzbírsággal, ismételt elkövetés esetén pedig a hajó elkobzásával jár.
Rekordszintet ért el, 292 százalékkal növekedett az illegális határátlépések száma a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult migrációs útvonalon a január és április között az előző év azonos időszakához képest – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) hétfőn.
Frontex: Rekordszintű az illegális migráció a Földközi-tenger középső medencéjében (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Eliano Imperato
A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint az év első négy hónapjában az Európai Unió külső határain csaknem 80 700 illegális határátlépésről számoltak be az illetékes nemzeti hatóságok, ami közel 30 százalékos emelkedést jelent a múlt év hasonló időszakához képest.
A Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon észlelt illegális határátlépések száma 2023 első négy hónapjában 42 156-ra emelkedett, azaz megnégyszereződött az előző év azonos időszakához képest. Ez a legmagasabb január–áprilisi adat, amióta a Frontex 2009-ben megkezdte a vonatkozó adatgyűjtést – jegyezték meg.
Áprilisban az észlelések száma ezen az útvonalon a márciusi, 13 ezret is meghaladó számokhoz képest 14 474-re nőtt.
A Nyugat-Balkán országain keresztül főként Magyarországra és Horvátországba vezető migrációs útvonal a második legaktívabb volt a január és április közötti időszakban. Ebben a térségben 22 546 esetben kellett intézkedniük az illetékes hatóságoknak, ez 21 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A visszaesés okait elemezve az uniós ügynökség megjegyezte: a térség unión kívüli országai összehangolták vízumpolitikájukat az EU vonatkozó szabályozásaival, Magyarország pedig megerősítette határellenőrzési kapacitásait.
A régióban áprilisban 7140 illegális határátlépésről számoltak be az illetékes hatóságok, míg ez az adat márciusban 6181 volt – közölték.
A Nagy-Britanniával közös tengerszakaszon az év első négy hónapjának összesített adatai szerint 12 149-en próbálkoztak a tengeri átkeléssel, ami négyszázalékos visszaesést jelent a tavalyi adatokhoz képest. Ugyanitt áprilisban 4656 illegális átkelést jegyeztek fel, míg márciusban 1888-at.
Az Európai Unió keleti, Fehéroroszországgal közös határán januárban, februárban, márciusban és áprilisban – a tavalyi azonos hónapokban feljegyzett adatokhoz képest – 20 százalékos csökkenést regisztráltak, 1561-en lépték át illegálisan az EU keleti határait. Amíg márciusban mindössze 27-en próbálkoztak ezzel, addig számuk áprilisban 47-re emelkedett – derül ki a jelentésből.
A Földközi-tenger keleti térségében kialakult, Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon 31 százalékkal kevesebb, 7856 ember próbált meg bejutni az EU területére. Közülük április folyamán 1473-an, amíg márciusban 1899-en.
Az uniós ügynökség az illegális migrációs számok csökkenéséről számolt be a Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalat érintően is. Ebben a térségben az év első négy hónapjában 2876 jogtalan határátlépést jeleztek, ami 15 százalékkal marad el a tavalyitól. Ugyanitt áprilisban 830 illegális határátlépést észletek, amíg márciusban 796-ot. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken 3420 illegális migráns szállt partra az év elején, 47 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Áprilisban ugyanitt 1203, márciusban 332-en próbálkoztak ezen a tengerszakaszon Európába jutni – közölték.
Az uniós ügynökség hozzátette: noha idén eddig a magukat szír állampolgároknak valló bevándorlók voltak a legtöbben, számuk az elmúlt hónapokban csökkent. Az afgán állampolgárok száma pedig valamivel több mint a felére esett vissza. Ezzel szemben a szubszaharai országok állampolgárai jelentősen emelkedő számban próbáltak illegálisan az Európai Unióba jutni. Az elefántcsontpartiak száma nyolcszorosára nőtt, a guineai állampolgárok száma pedig megötszöröződött az év elején – jegyezték meg.
Az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktuma reformjának tervezetében az Európai Bizottság nem a migránsok kötelező tagországok közötti elosztását, hanem a migráció frontországai számára a többi tagország részéről kötelező szolidaritásvállalást javasol – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken.
A tervezet lényege, hogy a tagállamok segítsék azokat az uniós országokat, amelyek területére, és ezzel az EU területére is a migránsok érkeznek
Az uniós szóvivő a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte, az Európai Bizottság javaslatai alapján a tagállamok jelenleg a kötelező szolidaritás formáiról tárgyalnak.
„A migráció uniós frontországainak szüksége van erre a támogatásra” – fogalmazott Hipper, majd hozzátette: a tárgyalás alatt álló tervezet a többi tagország számára lehetőséget biztosít arra, hogy válasszanak a szolidaritás különböző formái közül.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa „nagyon világosan kijelentette, hogy kötelező szolidaritásról van szó, és ezt mondjuk mi is” – mondta a szóvivő, aki megerősítette: a szolidaritás formáiról még zajlik a vita.
A tervezet nem a migránsok tagállamok közötti kötelező elosztása mechanizmusának bevezetéséről, hanem a szolidaritás kötelező vállalásáról szól – tette hozzá.
Eric Mamer, az uniós bizottság vezető szóvivője a sajtótájékoztatón közölte, az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformtervezetében az olvasható, hogy az unió milyen eszközökkel támogatja a migráció frontvonalában található tagországokat a kihívások kezelésében. A tervezet lényege, hogy a tagállamok segítsék azokat az uniós országokat, melyek területére, és ezzel az EU területére a migránsok megérkeznek – tette hozzá Mamer.
Az EU új migrációs és menekültügyi paktumának részleteit ismerő uniós források szerint az új jogszabály előírná, hogy azok a tagországok, amelyek nem fogadnak be kvóta szerint meghatározott számú, Európába délről és keletről érkező migránst, 22 ezer eurót kellene fizetniük minden egyes bevándorló elutasítása fejében.