Így tűnnek el a szocik a süllyesztőben

Újabb öt Pest megyei településen szűnt meg az MSZP alapszervezete: Tápiószelén, Tápiószőlősön, Bicskén, Turán és Gödöllőn – értesült a Magyar Hírlap.

A Pest megyei tagok a Villányi úti pártszékház előtt tüntettek 2020-ban

Fotó: MH-archív/Hegedüs Róbert

Az említett településeken egyszerűen elfogyott a párttagság, így az MSZP legerősebb bástyája is végnapjait éli. Volt, ahol hárman sem maradtak, s az alapszabály értelmében egy alapszervezet működéséhez minimum ennyi párttag szükséges. A másik jellemző indok az volt, hogy ez a mai MSZP már nem az párt, amelyhez egykor csatlakoztak, a mostani már csupán papíron működik. Nem értettek sokan egyet a pártvezetés döntéseivel sem, többek között a pártirodák eladásával.

Ezen közben Kunhalmi Ágnes társelnök a médiában rendszerint arra hivatkozik, hogy az ellenzéken belül éppen a szocialista pártnak van vidéken a legnagyobb hátországa. Ezzel szemben szinte nincs olyan hónap, hogy valahol az országban ne szűnne meg egy MSZP-alapszervezet, ne érkezne hír újabb pártiroda eladásáról. Olyanra viszont, ami most június elején történt, még tényleg nem volt példa – jelezte egy forrásunk, miszerint lényegében egy hét alatt öt alapszervezet is bedobta a törülközőt.

A gödöllői pártiroda eladásáról például tavaly számoltunk be – ahogyan a keszthelyi és az erzsébetvárosi pártszékház rejtélyes eladásáról is –, a pártvezetés pedig egyetlen kérdésünkre sem válaszolt. Főként arra nem, hogy miért és mennyiért értékesítették azokat az ingatlanokat, amelyeket kezdetben az államtól kaptak, később pedig kedvezményesen vásárolhattak meg. A pártiroda után most a gödöllői alapszervezet is kimúlt.

A helyzet Vácott sem jobb, holott a Duna-parti város az MSZP egyik legerősebb bázisa volt, s mint forrásaink jelezték, ott már egy DK-s képviselő toborozza, hívogatja a kirúgott, illetve a pártot otthagyó tagokat.

A váci szervezet azt követően indult bomlásnak, amikor 219-ben Both János volt MSZP-s polgármester és korábban országgyűlési képviselő, a helyi elnök büntetőfeljelentést tett az MSZP-s számlatömbök ügyében. Mint megírtuk, ötvenkét alapszervezeti elnök nevében K. Zsolt egykori irodavezető ellátmányként pénzt utalványozott a helyi alapszervezeti elnököknek, akik azonban a feljelentés szerint semmiféle ellátmányt nem kaptak. A büntetőügyben még mindig tart a nyomozás, ám mint értesültünk, a váci szervezetben már sem tagok, sem aktivisták nem maradtak, bár formálisan ez az alapszervezet nem szűnt meg.

Sokévnyi huzavona és titkolózás után az MSZP vezetése meghozta a döntést: eladnák a párt utolsó „családi ezüstjét”, a Villányi úti székházat. A mintegy félmilliárd forintnyi jelzáloggal terhelt, de akár három-négymilliárdot érő ingatlant Leisztinger Tamás vagy Puch László veheti meg – számolt be a Magyar Nemzet.

Társelnökök lesütött szemmel. Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan

Fotó: MH/Purger Tamás

A lap szerint eladná Villányi úti székházát az MSZP, pontosabban annak alapítványa, a tulajdonos Villányi úti Konferencia-központ és Szabadegyetem Alapítvány. Az erről szóló előterjesztést Tóth Bertalan frakcióvezető már ismertette is a választmánnyal – erősítették meg a Magyar Nemzet szocialista forrásai. Elmondásuk szerint a pártvezetés már évek óta fontolgatta az értékesítést, ám politikai okokból nem merték meghozni a döntést.

Azt írják, hogy az utolsó „családi ezüstként, vörös erődként” emlegetett ingatlan elvesztése ugyanis jól szimbolizálja az egykori kormányzópárt mélyrepülését, teljes eljelentéktelenedését.

A legutóbbi, 2020-ban végeztetett értékbecslés alapján legalább három-, de akár négymilliárd forintot is érhet a Villányi úti épület, amelyen jelenleg közel félmilliárdos jelzáloghitel van, és amelyet Leisztinger Tamás adott fedezetként a szocialistáknak. A Tóth Bertalan által ismertetett tervek alapján az eladás és a jelzálog törlesztése után is csinos summa maradna az alapítványnál, amely állítólag egy új székház, közösségi tér vásárlását tervezi. A Szabad Európa korábban több forrásból is úgy értesült, hogy a Villányi úti komplexumot Leisz­tinger Tamás vagy Puch László veheti meg – írják.

A Magyar Nemzet ez ügyben felkereste az MSZP sajtóosztályát, aki nem reagált a megkeresésükre, információikat azonban megerősíteni látszik, hogy a szocia­listák tavalyi tisztújító kongresszusát megelőző elnökségi ülésen döntés született a párt tizennégy ingatlanának dobra veréséről. Ezek között van budapesti és számos vidéki pártiroda is.

Egy évvel a tavalyi parlamenti választások után és egy évvel a jövőre esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások előtt a baloldal összességében rosszabb állapotban van, amit a közvélemény-kutatások is alátámasztanak – derül ki a XXI. Század Intézet elemzéséből.

Gyurcsány Ferenc vezetésével esélytelen az ellenzék

Fotó: MH/Purger Tamás

A XXI. Század Intézet elemzői rámutatnak: az ellenzéki pártok releváns politikai célok és társadalmi támogatottság híján képtelenek kormányzóképes politikai tényezővé válni, így megpróbálnak egyes társadalmi csoportok elégedetlenkedési megmozdulásaira rátelepedni. A megújulást nehezíti, hogy a kívülről irányított NGO-k és a külföldről finanszírozott kormányellenes médiumok részben átvették a pártok szerepét.

A XXI. Század Intézet elemzése rámutat arra, hogy a baloldali pártok ma összességében rosszabb állapotban és nehezebb helyzetben vannak, mint két évvel ezelőtt, amikor az előválasztás megtartásában, illetve a közös lista felállításában megállapodtak.

Míg a legtöbb európai országban a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági–szociális válság következtében gyengült a kormányok támogatottsága, addig Magyarországon a kormány stabilizálni tudta a helyzetét, mutatnak rá az elemzők, akik szerint ezzel párhuzamosan az ellenzék érdemben nem tudott erősödni, amit az elmúlt hónapokban megtartott időközi választások is alátámasztanak.

Az áprilisban és májusban publikált közvélemény-kutatások  átlagértékét tekintve a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–KDNP-pártszövetség visszaerősödött a 2022-es országgyűlési választások előtti szintre (50 százalék), míg a Jobbik (1–3 százalék), az LMP (2 százalék), az MSZP (2 százalék) és a Párbeszéd (1 százalék) sem jutna be önállóan az Országgyűlésbe, ha most lennének a választások. A baloldalt továbbra is a Demokratikus Koalíció vezeti (19 százalék), amely ugyan az év eleji erősödéséhez képest megtorpant, de még mindig behozhatatlan lépéselőnyben van a szintén stagnáló Momentummal (7 százalék) szemben. Az ellenzéki oldal válságát jellemzi, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt – habár az ő esetükben láthatók a legnagyobb kutatási eltérések – tartósan a bejutási küszöb felett áll (5–8 százalék), és versenyben van a baloldaltól elhatárolódó Mi Hazánk Mozgalommal (8 százalék).

A kutatások rámutatnak arra is, hogy a kormány válságkezelését a többség sikeresnek tartja, így a társadalmi többség továbbra is a stabilitásban bízik, míg az ellenzék összességében nem volt képes új szavazókat maga mellé állítani. Végül kiolvasható az a tendencia is, miszerint az elmúlt hónapok során Gyurcsány Ferenc pártja csupán a többi ellenzéki szereplő kárára tudott erősödni, miközben a Momentum lemaradása középtávon is behozhatatlanná vált, hangsúlyozza a XXI. Század Intézet.