kulcsár edina
Létrehozva: 2023.06.16.
Húsz év börtönre ítélték Portik Tamást.
Sokan vártak életfogytiglant.
Húsz év fegyházbüntetésre ítélte Portik Tamást az 1996-os ügetői merénylet és gyermekkori barátjának 1999-es meggyilkolása ügyében pénteken első fokon a Fővárosi Törvényszék. A másodrendű vádlott, K. Gábor 14 év fegyházbüntetést kapott.
A bíróság szerint Portik Tamás bízta meg Tanyi Györgyöt, hogy ölje meg a hajtóként dolgozó Lakatos Csabát még 1996-ban. A bíróság ebben az ügyben felbujtóként, aljas indokból elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek Portik Tamást.
A törvényszék szerint ugyancsak Portik Tamás adott megbízást 1999-ben gyermekkori barátjának, Gyüre Józsefnek a megölésére. A férfit a per másodrendű vádlottja, K. Gábor lőtte le, őt ezért 14 év fegyházbüntetéssel sújtották. A bíróság Portik Tamást ebben az ügyben felbujtóként elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek, és halmazati büntetésül húsz év fegyházbüntetésre ítélte.
Az ítélet nem jogerős. A bíróság csaknem hat órán keresztül indokolta döntését. A tárgyalást fokozott biztonsági intézkedések mellett tartották.
A bíróság az ügyészi vádirattal egyezően állapította meg a tényállást az ügetői merénylet ügyében. Eszerint Portik Tamás az 1990-es évek közepétől egy olyan, 15-20 emberből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, a tagoknak végre kellett hajtaniuk az utasításait.
A férfi egy elszámolási vita miatt 1996. november 1-jén Budapesten megölette riválisát, Prisztás Józsefet, és ebben az ügyben hallgatták ki a hajtót, Lakatos Csabát, aki Prisztás barátja volt. A hajtó a kihallgatása után a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy a gyilkosság hátterében szerinte – egy ingatlannal kapcsolatos vita miatt – Portik Tamás állhat.
Portik erről tudomást szerzett és elhatározta, hogy megöleti az általa besúgónak, „vamzernek” tartott férfit, ezért 1996 novemberének elején rávette Tanyi Györgyöt arra, hogy végezzen a hajtóval.
Tanyi György 1996. november 13-án este négy lövést adott le a budapesti ügetőn és három lövedék el is találta Lakatos Csabát, akinek az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Tanyi Györgyöt a Fővárosi Ítélőtábla 2018 januárjában jogerősen 11 év fegyházbüntetésre ítélte. A támadó testvérei és negyedik társuk bűnsegédként működött közre azzal, hogy figyelőként biztosították az elsőrendű vádlott tettét és segítették menekülésében.
A lövöldözés ügyében 2019 augusztusában emeltek vádat Portik Tamás ellen, miután Tanyi György arról beszélt, Portiktól kapott megbízást az emberölésre.
A bíróság ítéletének indoklásakor elhangzott: Tanyi Györgyöt jogerősen elmarasztalta a bíróság az ügetői merénylet miatt, de abban az eljárásban nem derült ki, miért követte el a bűncselekményt, sőt, Tanyi a sértett barátja volt, így nem volt oka, hogy rálőjön. Azonban Tanyi később maga mondta el, hogy Portik Tamás volt a felbujtó. Ehhez az ügyhöz egyesítették 2021-ben az 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyet. A bíróság a váddal egyezően megállapította, hogy Portik fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát – K. Gábort és Sz. Józsefet –, öljék meg a férfit.
A két férfi 1999. április 25-én megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál, és K. Gábor hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést adott le a férfira, aki a helyszínen meghalt. Az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába hajították a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.
Az ügyészség Portik Tamásra és K. Gáborra is életfogytig tartó szabadságvesztést kért.
A bíróság Portik Tamást az ügetői merényletben felbujtóként, aljas indokból elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek pénteken, a másik ügyben pedig felbujtóként elkövetett, előre kitervelt emberölésben, és húsz év fegyházbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlottat, K. Gábort előre kitervelt emberölésben mondta ki bűnösnek a törvényszék, és 14 év fegyházbüntetésre ítélte. Mindketten a büntetésük négyötödének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhetők.
A bíróság Portik Tamás esetében súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy két emberölés miatt már kiszabott börtönbüntetését tölti, K. Gábor esetében pedig mások mellett „az ölési cselekmény maffiaszerű jellegét”.
A harmadik férfival, Sz. Józseffel, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – elkülönített eljárásban.
A harmadrendű vádlottat azzal is vádolták, hogy Fenyő János megölése ügyében bizonyítékokat kínált fel pénzért az ügyben felbujtóként gyanúsított Gyárfás Tamásnak, így törekedve a büntetőeljárás meghiúsítására.
A pénteken kihirdetett ítélet nem jogerős, az ügyész az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett, a vádlottak és védőik pedig felmentésért. Portik Tamás arról beszélt, a rendőrség manipulálja az ellene folyó eljárást, hogy „a valódi elkövető” elkerülje a felelősségre vonást.
Az ítélethirdetés előtt a másodrendű vádlott az utolsó szó jogán tagadta a bűncselekmény elkövetését, és azt mondta, a bizonyítékok cáfolják a harmadrendű vádlott vallomását. Portik Tamás az eljárás során tagadta a bűncselekmények elkövetését.
A vádat képviselő ügyésznő azonban perbeszédében is arról beszélt, hogy a bizonyítékok mindkét bűncselekmény elkövetésére egységes, zárt rendszert alkotnak és alátámasztják a vádban foglaltakat. Ezért Portik Tamásra és K. Gáborra életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.
Sikertelen merénylet
Az ügetőhajtó elleni emberölés vádiratának lényege szerint a most 54 éves Portik az 1990-es évek közepétől egy olyan, 15-20 főből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. Portik 1996. november 1-jén agyonlövette üzleti vita miatt Prisztás Józsefet, és a nyomozás során tanúként kihallgatták Lakatos Csabát, az ügető fogathajtóját, Prisztás barátját is.
Lakatos a tanúkihallgatását követően a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy az emberölés hátterében szerinte Portik Tamás állhat. Az információt azonnal megsúgták Portiknak hatósági kapcsolatai, ezért a vádirat szerint eldöntötte, hogy megöleti az általa besúgónak, ,,vamzernek” tartott Lakatost. Rávette az éjszakai élet erős emberének tartott Tanyi Györgyöt, hogy ölje meg a fogathajtót. Tanyi öt további társát – köztük testvéreit is – bevonta a merényletbe, és beszerzett egy golyós puskát, amit a Fiumei úti temetőben rejtett el. A sírkert fala határos az ügetőpályával, és azon átmászva egy épület tetejéről tervezte a lövések leadását.
Végül 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György négyszer lőtt rá a pályán lévő hajtóra, akit háromszor el is talált, s az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Tanyi bűntársai a szállításban, a menekülés biztosításában, valamint a helyszínre érkező rendőrök figyelemmel kísérésében vettek részt. A merénylő 2018-ban jogerősen 11 év fegyházat kapott, és a tárgyalásán megnevezte megbízóját, Portik Tamást.
Bűntárs az újabb áldozat
A Fővárosi Főügyészség 2021-ben előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat Portik Tamás, K. Gábor és harmadik társuk ellen Gyüre József meggyilkolása miatt.
A vád lényege szerint
Portik az 1990-es évek közepétől egy bűnelkövetői csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. Az ügy későbbi sértettje is ennek a bűnelkövetői csoportnak a tagja volt. Portik már fiatal kora óta ismerte a sértettet (Gyüre Józsefet – a szerző), 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát, hogy öljék meg Gyürét.
Az emberöléssel megbízott két bandatag 1999. április 25-én Gyüre XI. kerületi bérelt lakásához hajtott, leparkoltak, majd felcsöngettek a célponthoz. Gyüre beengedte a gyilkost a lakásba.
A vád szerint a lakásban az emberölés tettese, K. Gábor a fürdőszobába ment, ahol elővette a szatyrából az emberölés végrehajtásához előzetesen beszerzett, hangtompítóval ellátott géppisztolyt, majd a fürdőszobából kilépve a fegyverrel célzott lövést adott le a sértettre, aztán közelebb lépett hozzá és még többször rálőtt.
A sértett a helyszínen életét vesztette. Társa mindössze abban bűnös, hogy odaszállította a helyszínre a végrehajtót, majd utána elvitte. A gyilkosság után a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjéhez hajtott, ahol a lőfegyvert a Dunába hajították. A lőfegyvert később hajléktalanok megtalálták a Duna-parton, és azt leadták a rendőrségen. A sértett holttestét a lakás tulajdonosa által megbízott személy 1999. május 6-án fedezte fel, amikor a bérleti díjért megjelent a lakásban.
A Fővárosi Főügyészség Portik Tamást felbujtóként, előre kitervelten, az emberölés tényleges végrehajtóját pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban.
A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse a Portik Tamás ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntetőüggyel. (A Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni gyilkossági kísérlet ügyével – a szerző.) Ez megtörtént.
Az egyesített ügyben pedig az ügyésznő fenntartotta a vádiratban megfogalmazott büntetést, azaz életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását indítványozta Portikra és K. Gáborra.
Együttműködő
A harmadik férfival, a Gyüre-féle emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – egy elkülönített eljárásban. (A vádlott ügyét végül Portik és K. Gábor ügyével egyesítették, az ítéletet is ebben az ügyben hozzák majd meg ellene.) Őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja; a vád szerint egy 1998-as emberölési ügy (a Fenyő-gyilkosság – a szerző) miatt indult büntetőeljárás későbbi szakaszában, 2017–2018-ban, az emberölés felbujtói ellen indult büntetőeljárás meghiúsítására törekedett oly módon, hogy a birtokában lévő, az ügy szempontjából releváns bizonyítási eszközt nem adott át a nyomozó hatóságnak, hanem azt pénzért ajánlotta fel a felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamásnak, illetve ügyvédjének. Gyárfás ilyen módon történő megzsarolása jutott el végül addig, hogy előbb gyanúsított, majd vádlott lett a Fenyő-gyilkosság ügyében. Amivel aztán egyesítették Portik Tamás perújítási eljárását is. A Fenyő-ügyben július elején kezdődnek a perbeszédek és télen várható első fokú ítélet.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
