Húsz év börtönre ítélték Portik Tamást.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte Portik Tamást az 1996-os ügetői merénylet és gyermekkori barátjának 1999-es meggyilkolása ügyében pénteken első fokon a Fővárosi Törvényszék. A másodrendű vádlott, K. Gábor 14 év fegyházbüntetést kapott.

A bíróság szerint Portik Tamás bízta meg Tanyi Györgyöt, hogy ölje meg a hajtóként dolgozó Lakatos Csabát még 1996-ban. A bíróság ebben az ügyben felbujtóként, aljas indokból elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek Portik Tamást.

A törvényszék szerint ugyancsak Portik Tamás adott megbízást 1999-ben gyermekkori barátjának, Gyüre Józsefnek a megölésére. A férfit a per másodrendű vádlottja, K. Gábor lőtte le, őt ezért 14 év fegyházbüntetéssel sújtották. A bíróság Portik Tamást ebben az ügyben felbujtóként elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek, és halmazati büntetésül húsz év fegyházbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős. A bíróság csaknem hat órán keresztül indokolta döntését. A tárgyalást fokozott biztonsági intézkedések mellett tartották.

A bíróság az ügyészi vádirattal egyezően állapította meg a tényállást az ügetői merénylet ügyében. Eszerint Portik Tamás az 1990-es évek közepétől egy olyan, 15-20 emberből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, a tagoknak végre kellett hajtaniuk az utasításait.

A férfi egy elszámolási vita miatt 1996. november 1-jén Budapesten megölette riválisát, Prisztás Józsefet, és ebben az ügyben hallgatták ki a hajtót, Lakatos Csabát, aki Prisztás barátja volt. A hajtó a kihallgatása után a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy a gyilkosság hátterében szerinte – egy ingatlannal kapcsolatos vita miatt – Portik Tamás állhat. 

Tanyi György 1996. november 13-án este négy lövést adott le a budapesti ügetőn és három lövedék el is találta Lakatos Csabát, akinek az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Tanyi Györgyöt a Fővárosi Ítélőtábla 2018 januárjában jogerősen 11 év fegyházbüntetésre ítélte. A támadó testvérei és negyedik társuk bűnsegédként működött közre azzal, hogy figyelőként biztosították az elsőrendű vádlott tettét és segítették menekülésében.

A bíróság ítéletének indoklásakor elhangzott: Tanyi Györgyöt jogerősen elmarasztalta a bíróság az ügetői merénylet miatt, de abban az eljárásban nem derült ki, miért követte el a bűncselekményt, sőt, Tanyi a sértett barátja volt, így nem volt oka, hogy rálőjön. Azonban Tanyi később maga mondta el, hogy Portik Tamás volt a felbujtó. Ehhez az ügyhöz egyesítették 2021-ben az 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyet. A bíróság a váddal egyezően megállapította, hogy Portik fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát – K. Gábort és Sz. Józsefet –, öljék meg a férfit. 

A két férfi 1999. április 25-én megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál, és K. Gábor hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést adott le a férfira, aki a helyszínen meghalt. Az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába hajították a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.

A bíróság Portik Tamást az ügetői merényletben felbujtóként, aljas indokból elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek pénteken, a másik ügyben pedig felbujtóként elkövetett, előre kitervelt emberölésben, és húsz év fegyházbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlottat, K. Gábort előre kitervelt emberölésben mondta ki bűnösnek a törvényszék, és 14 év fegyházbüntetésre ítélte. Mindketten a büntetésük négyötödének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhetők.
A bíróság Portik Tamás esetében súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy két emberölés miatt már kiszabott börtönbüntetését tölti, K. Gábor esetében pedig mások mellett „az ölési cselekmény maffiaszerű jellegét”.

A harmadrendű vádlottat azzal is vádolták, hogy Fenyő János megölése ügyében bizonyítékokat kínált fel pénzért az ügyben felbujtóként gyanúsított Gyárfás Tamásnak, így törekedve a büntetőeljárás meghiúsítására.
A pénteken kihirdetett ítélet nem jogerős, az ügyész az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett, a vádlottak és védőik pedig felmentésért. Portik Tamás arról beszélt, a rendőrség manipulálja az ellene folyó eljárást, hogy „a valódi elkövető” elkerülje a felelősségre vonást.

Az ítélethirdetés előtt a másodrendű vádlott az utolsó szó jogán tagadta a bűncselekmény elkövetését, és azt mondta, a bizonyítékok cáfolják a harmadrendű vádlott vallomását. Portik Tamás az eljárás során tagadta a bűncselekmények elkövetését.

Sikertelen merénylet

Az ügetőhajtó elleni emberölés vádiratának lényege szerint a most 54 éves Portik az 1990-es évek közepétől egy olyan, 15-20 főből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. Portik 1996. november 1-jén agyonlövette üzleti vita miatt Prisztás Józsefet, és a nyomozás során tanúként kihallgatták Lakatos Csabát, az ügető fogathajtóját, Prisztás barátját is.

Lakatos a tanúkihallgatását követően a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy az emberölés hátterében szerinte Portik Tamás állhat. Az információt azonnal megsúgták Portiknak hatósági kapcsolatai, ezért a vádirat szerint eldöntötte, hogy megöleti az általa besúgónak, ,,vamzernek” tartott Lakatost. Rávette az éjszakai élet erős emberének tartott Tanyi Györgyöt, hogy ölje meg a fogathajtót. Tanyi öt további társát – köztük testvéreit is – bevonta a merényletbe, és beszerzett egy golyós puskát, amit a Fiumei úti temetőben rejtett el. A sírkert fala határos az ügetőpályával, és azon átmászva egy épület tetejéről tervezte a lövések leadását.

Végül 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György négyszer lőtt rá a pályán lévő hajtóra, akit háromszor el is talált, s az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Tanyi bűntársai a szállításban, a menekülés biztosításában, valamint a helyszínre érkező rendőrök figyelemmel kísérésében vettek részt. A merénylő 2018-ban jogerősen 11 év fegyházat kapott, és a tárgyalásán megnevezte megbízóját, Portik Tamást.

Bűntárs az újabb áldozat

A Fővárosi Főügyészség 2021-ben előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat Portik Tamás, K. Gábor és harmadik társuk ellen Gyüre József meggyilkolása miatt.

A vád lényege szerint

Az emberöléssel megbízott két bandatag 1999. április 25-én Gyüre XI. kerületi bérelt lakásához hajtott, leparkoltak, majd felcsöngettek a célponthoz. Gyüre beengedte a gyilkost a lakásba. 

A sértett a helyszínen életét vesztette. Társa mindössze abban bűnös, hogy odaszállította a helyszínre a végrehajtót, majd utána elvitte. A gyilkosság után a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjéhez hajtott, ahol a lőfegyvert a Dunába hajították. A lőfegyvert később hajléktalanok megtalálták a Duna-parton, és azt leadták a rendőrségen. A sértett holttestét a lakás tulajdonosa által megbízott személy 1999. május 6-án fedezte fel, amikor a bérleti díjért megjelent a lakásban.

A Fővárosi Főügyészség Portik Tamást felbujtóként, előre kitervelten, az emberölés tényleges végrehajtóját pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban. 

A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse a Portik Tamás ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntetőüggyel. (A Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni gyilkossági kísérlet ügyével – a szerző.) Ez megtörtént.

Az egyesített ügyben pedig az ügyésznő fenntartotta a vádiratban megfogalmazott büntetést, azaz életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását indítványozta Portikra és K. Gáborra.