Hiéna párt a Gyurcsány-párt?

Folyamatosan hirdeti a Demokratikus Koalíció, hogy erősödik a támogatottságuk, és potenciális kormányváltó erőként tekintenek magukra. Azonban még a baloldali intézetek közvélemény-kutatásai is azt mutatják, hogy a DK népszerűsége messze elmarad a Fideszétől, erősödni legfeljebb a többi baloldali párt kárára tudnak - írja a Magyar Nemzet.

„Elhozzuk a reményt” – hangoztatja hónapok óta a Demokratikus Koalíció (DK). A megjelent felmérések szerint ugyanakkor elég messze van attól a Gyurcsány-párt, hogy bármit is elhozzon, ugyanis a támogatottságuk a kanyarban sincs a kormánypártokéhoz képest. Legutóbb az ellenzéki Me­dián közvélemény-kutatása azt mutatta, hogy a választani tudó biztos szavazók között a Fidesz 49, míg a DK csak 14 százalékon áll. A DK támogatottságával kapcsolatban megjegyzendő, hogy mindezt úgy tudták elérni, hogy az elmúlt hetekben országos plakátkampányt indítottak, valamint aláírásgyűjtésbe is kezdtek az „orbáni infláció” miatt. Ám mint arról lapunk is beszámolt, nem tudni, hogy a DK meddig számít a lakosság támogatására, miként azt sem, hogy mindeddig hány aláírást sikerült begyűjteni.

Még május 15-én a DK a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben hangoztatta, hogy az ország legnagyobb ellenzéki közössége a Demokratikus Koalíció. Mindez éppen akkor történt, amikor az ugyancsak baloldali elemzőintézet, a Republikon napvilágra hozta áprilisi kutatását, amely szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága stabil volt, míg a DK-é visszaesett. A felmérés eredményei szerint a Fidesz–KDNP változatlanul 34 százalékon állt a teljes népesség körében. A pártválasztók körében 48 százalék a koalíció támogatottsága, egy százalékponttal magasabb, mint márciusban. A Fidesz–KDNP a téli visszaesése után tehát stabilizálódni tudott; a múlt hónapban szintén 34 és 47 százalékot mértek a pártszövetségnek. A Gyurcsány-párt támogatottsága a teljes népesség körében két, a pártválasztóknál három százalékpontot zuhant, jelenleg 12, illetve 17 százalék szavazna a pártra. 

Szintén egy ellenzéki közvélemény-kutató, a Závecz Research május 11-én megjelent felmérése rámutatott, hogy az ellenzéki pártok tábora március óta csak minimálisan, egy-egy százalékponttal módosult, de ezek a változások nem illeszkednek emelkedő vagy csökkenő trendekbe. A kutatás jelezte, hogy az egyetlen kivétel a DK, amelynél a legutóbbi három mérés alapján enyhén növekvő tendencia figyelhető meg, mivel Gyurcsányéknak 13 százalékos támogatottságot mértek. Ironikus, hogy a Závecz kutatását a DK a Facebook-oldalán is megosztotta, büszkén hirdetve, hogy történelmi csúcson van a szavazótábora. 

Ugyancsak egy Závecz-kutatás volt, amelyre hivatkozva a Gyurcsány-párt márciusban azt hangoztatta, hogy kormányváltó közösséget építenek, pedig a Demokratikus Koalíció ekkor is csak 12 százalékon állt a teljes népesség körében, míg a Fidesz 32 százalékos eredménnyel rendelkezett. A szakadéknyi különbség a biztos pártválasztók körében is megfigyelhető volt, mivel a Fideszt 49, míg a DK-t mindössze 18 százalék támogatta. Az említett közvélemény-kutatások mindegyike rámutat, hogy a kormánypártok támogatottsága az utóbbi hónapokban is stabilan erős volt, így a DK legfeljebb a többi baloldali párt táborából remélhet plusz szavazatokat.

Bár az ötlet nem volt rossz, az árnyékkormány kifutotta magát, nem hozta meg az áttörést, maradt az üvegplafon a DK felett, amely ezért ősztől komoly politikai és kommunikációs kihívással szembesül – vélekedett Kiszelly Zoltán  Dobrev Klára árnyékkormányának kilenc hónapjáról. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint Gyurcsány Ferencék szeptembertől várhatóan ráfordulnak az önkormányzati választásokra, ezen belül is Karácsony Gergely meggyengítésére, például egy Budapestért felelős árnyékminiszter megnevezésével.

Kilenc hónapja, tavaly szeptember végén alakította meg árnyékkormányát Dobrev Klára. A téma sokáig uralta a politikai közbeszédet, amire Gyurcsány Ferencék rá is erősítettek azzal, hogy az igazi Kormányinfó mintájára, nagyjából kéthetente ők is elkezdtek úgynevezett árnyékkormányinfókat tartani. Az idő múlásával azonban ezek egyre ritkábbakká váltak, és feltűnő módon éppen a baloldali média vált érdektelenné az itt elhangzottakkal és egyáltalán az árnyékkormánnyal kapcsolatban. Sőt manapság egyre több baloldali szakértő, közgazdász bírálja az árnyékkormány javaslatait, például azt, hogy az áfacsökkentéssel orvosolni lehetne a háború okozta inflációt.

Kifulladtak 

Mint a politológus fogalmazott, a DK az egyszeri vállalkozó szokásos hibáját követte el, akinek az üzleti terve csak a termék bemutatásáig tartott, ám a következő lépésre, annak széles körű értékesítésére már nem gondolt. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója a politikai munkával kapcsolatban pedig rámutatott: a nyugati árnyékkormányok lényege, hogy azok árnyékminiszterein keresztül újabb különböző társadalmi, választói csoportokat szólítanak meg, vonzanak be.

– Dobrev Klára árnyékkormánya azonban nem töltötte be ezt a funkcióját, árnyékminisztereiről alig hallunk, sőt többen közülük korábban többet szerepeltek például az ATV-ben, mint manapság – mondta Kiszelly Zoltán. Hozzátette: 

– A DK korábban nyolc-tíz százalékon állt, most tíz-tizenkét százalékról beszélhetünk, ami akár hibahatár is lehet. Bár az árnyékkormány mint kommunikációs termék nem volt rossz, amit Gyurcsány Ferencék ráadásul elsőként és egyedüliként alkalmaztak az ellenzéki oldalon, mégsem hozott valóban nagyságrendbeli növekedést számukra – mondta Kiszelly.

Saját propagandájuk foglyai 

Arról, hogy árnyékkormánya hatalomra jutását Dobrev Klára az EU-s pénzek visszatartásától, illetve a háborús helyzettől remélte, Kiszelly Zoltán úgy vélekedett: a baloldal, ezen belül a DK is elhiszi saját propagandáját, miszerint az uniós pénzek nélkül a NER összeomlik, illetve hogy valamilyen külső segítség, körülmény megbuktathatja a demokratikusan megválasztott Orbán-kormányt. 

− fogalmazott.  

Harc Karácsony Gergellyel 

Kiemelte: Karácsony azt akarja, hogy a fővárosi ellenzéki polgármesterjelöltek, akár csak ő maga, ne pártlogók alatt, hanem civilként induljanak el a megméretésen – mindez ráadásul a budapesti baloldali szimpatizánsoknak tetszene is. 

– Karácsony Gergely ezzel a lépéssel ki akarja húzni a DK alól annak jelenlegi hatalmi bázisát. Ha ugyanis a közgyűlésben huszonhárom polgármesterből például tizenhatan függetlenek, akkor már nem a DK-é lesz a legnagyobb frakció, így nem ők diktálnak majd a szavazásoknál – mondta Kiszelly. 

Úgy vélte: mint kommunikációs terméket, a DK várhatóan nem adja fel az árnyékkormány koncepcióját, amit akár úgy használhatnak tovább, hogy az önkormányzati választások előtt kineveznek egy Budapestért felelős árnyékminisztert, akinek a szintjére lehúzhatnák a főpolgármestert.

– Gyurcsány Ferencék ezzel át tudnák vágni a kommunikációs gordiuszi csomót, egyúttal tovább lebegtethetnék, hogy beállnak-e Karácsony mögé vagy ráindítanak-e valakit. A főpolgármestert így bármikor berángathatják egy teljesen értelmetlen tárgyalásra, ahol semmiről nem tudnak majd megállapodni. Ezután pedig mondhatják, hogy azért indulnak külön, mert Karácsony túl sokat akar, azaz a baloldali szavazóknak inkább őket kellene támogatniuk – összegzett Kiszelly Zoltán.